A Sláger és a Danubius is pert nyert

A bíróság nem kötelezhette az ORTT-t a szerződések felmondására, de az indoklásokban megállapította, hogy - mivel a szerződést nem lehetett volna megkötni - a médiahatóságnak kötelessége felmondani az FM1-gyel és az Advenio Zrt.-vel kötött szerződéseket.
Mint mondta, a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokon eljárt Fővárosi Bíróság ítéleteit mind a Sláger Rádió, mind a Danubius Rádió tekintetében. 

A Fővárosi Bíróság január 5-én hirdette ki nem jogerős döntését a Danubius Rádió kontra ORTT, Advenio perben. Az FB helyt adott a felperes érvelésének, hogy a pályázat alaki érvénytelensége miatt jogsértő volt, hogy az ORTT nem zárta ki az Advenio pályázatát, hanem elbírálta, nyertesnek hirdette ki, és szerződést kötött vele. Az FB néhány nappal később, január 19-én hirdetett határozatot a Sláger Rádió kontra ORTT, FM1 perben, és ebben úgy foglaltak állást, hogy az ORTT jogellenesen járt el, amikor nem zárta ki alaki érvénytelenség miatt az FM1 konzorcium pályázatát, hanem a pályázatot érdemben elbírálta, és vele szerződést kötött. 
A vitatott pályáztatás során az addig a Sláger által használt frekvenciát a Neo FM koncepciójával pályázó FM1 Konzorcium,  a Danubius hullámsávjának használati jogát pedig az Advenio Zrt. által működtetett Class FM nyerte el a következő hét évre. 
Szecskay András elmondta: az ítélőtábla "minimálisan" megváltoztatta ugyan az elsőfokú ítéletek indokolását, de az "nem érinti a lényeget", az ítélőtábla ugyanazt a gondolatmenetet, logikai érvelést és jogi megoldást látta elfogadhatónak, mint ahogyan az ügyeket az FB megítélte.
Mint mondta, mindkét ügyben megállapította az immáron jogerős bírói ítélet, hogy az ORTT jogsértően járt el, amikor a Sláger Rádió frekvenciáján az FM1, a Danubius Rádió frekvenciáján az Advenio Zrt. pályázatát nem zárta ki és szerződést kötött a két pályázóval. 
A bíróság nem kötelezheti az ORTT-t a szerződések felmondására, de az indokolásban megállapította, hogy a jogszabályok - és különösen a médiatörvény - alapján az ORTT-nek kötelessége felmondani az FM1-gyel és az Advenio Zrt.-vel kötött szerződéseket - mondta. Hozzátette: álláspontja szerint az ORTT-nek úgy kellene lefolytatnia az eljárást, mintha a két pályázót kizárta volna, és így a következő legjobb ajánlatot tevőnek kellene megadnia a lehetőséget a szerződéskötésre. 
Beszámolt róla: az ítéletek az indoklásban hivatkoznak a jelenleg hatályos médiatörvény azon előírására, amely szerint "azonnali hatállyal kell felmondani a szerződést, ha a szerződést nem lehetett volna megkötni, és a jogsértő állapot még fennáll". 
A mindkét rádiót a perekben képviselő ügyvéd közölte: bíznak abban, hogy a hatóságok jogkövető módon járnak el. Mint mondta, mindkét állomás bízik abban, hogy jogszerű, gyors eljárások eredményeként nem fog további hónapokat, éveket igénybe venni a helyzet rendezése. Mindkét társaság kész arra, hogy ha szükséges, tárgyalásokat folytassanak a megoldásról és szeretnének rövid idő alatt jogszerűen pontot tenni a sok vitát kiváltó ügy végére - szögezte le.
Kónya Imre ügyvéd, aki a Sláger Rádiót mint felperest képviselte az ORTT elleni eljárásban, azt mondta az MTI-nek: az ORTT a Sláger Rádió ügyében azért döntött jogellenesen, mert a frekvenciát végül elnyerő, ám egy másik frekvenciát is birtokló Neo FM-nek adta a pályáztatott frekvenciát. Ez pedig ellentétes a médiatörvénnyel, mert országos frekvenciára csak az pályázhat, akinek nincsen másik rádiója - magyarázta. 
Hangsúlyozta: az ORTT-nek az ítélőtábla döntése értelmében haladéktalanul fel kell mondania a frekvenciaszerzősét a Neo FM-mel.
A parlament szerinte mulasztásos törvénysértésben van, mert új tagokat kellett volna jelölnie a régiek helyére, jelen helyzetben ugyanis az ORTT működésképtelen. "Bízom benne, hogy a parlament haladéktalanul új tagokat választ, és megszünteti a törvényellenes állapotot, annál is inkább, mert naponta növekszik a Sláger Rádiót ért kár, ami a jogellenes döntés következtében keletkezett" - mondta.
Kónya Imre vélekedése szerint a valószínűleg még a nyáron felálló új médiahatóság a régi jogutódjaként fog működni, ám jogállamban nem lehet "ex lex" állapot, és a parlamentnek mindaddig biztosítania kell az ORTT működőképességét, ameddig az új hatóság el nem kezdi munkáját.