Fidesz: rosszul működnek a magánnyugdíjpénztárak

Szatmáry Kristóf szerint a magánnyugdíjpénztáraknak akkor lenne létjogosultsága, ha az állami nyugdíjrendszernél magasabb éves hozamot tudnának garantálni, az intézetek ezzel szemben összességében mindössze 1 százalék alatti hozamot tudnak felmutatni az elmúlt 12 évről.
 A jelenlegi rendszerből kizárólag a magánnyugdíjpénztárak szűk vezetősége profitál, míg a 3,2 millió tag rosszabbul jár, mintha az állami nyugdíjrendszerbe utalná a járulékát, ezért a jövőben meg kell teremteni annak a törvényes lehetőségét, hogy az átlépni kívánok veszteségek nélkül térhessenek vissza az állami rendszerbe - fejtette ki a kormánypárti politikus.
Selmeczi Gabriella képviselő, nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott emellett azt is hangsúlyozta, hogy a magánnyugdíjpénztárak a befizetések 5 százalékát működési költségként, további 0,8 százalékát pedig vagyonkezelői díjként számolják el, így a pénztártagoktól évente összesen mintegy 40 milliárd forintot vonnak el.
Kiemelte: nem tartják igazságosnak, hogy korábban úgy írták elő a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagságot, hogy ezzel egy időben nem garantálták annak kiemelkedő hasznosságát.
A Fidesz szerint csak egy erős állam lehet képes a gazdasági válságok által előidézett hozamcsökkenések kivédésére, vagyis csak egy állami nyugdíjbiztosító képes kiszámítható és biztonságos nyereséget termelni a jövő nyugdíjasainak - mutatott rá Selmeczi Gabriella.

MSZP: a kormány vonja vissza a magán-nyugdíjpénztári befizetésekről szóló törvényjavaslatokat

Az MSZP arra szólítja fel a kormányt, hogy vonja vissza az Országgyűlésben "a magánnyugdíjpénztárak államosítására tett" törvényjavaslatot.
Korózs Lajos szerdai sajtótájékoztatóján több kérdést is feltett Orbán Viktor miniszterelnöknek. A szocialista politikus egyebek mellett arra kíváncsi, hogy mi történik a tagok pénzével és szerződéseivel. Azt is szeretné tudni, hogy a kormányfő fenn kívánja-e tartani a vegyes nyugdíjrendszert, illetve elveti-e egy korszerű öngondoskodása alapuló nyugdíjrendszer vízióját.
A volt államtitkár véleménye szerint a kormány a jelenleg is aktívan dolgozó húsz és ötven év közötti állampolgárok időskori biztonságát, hosszú távú jövőjét kockáztatja.
Hangsúlyozta: a pénztártagok befizetései jelenleg egyéni és garanciákkal biztosított számlán gyarapodnak, amelyről havonta kimutatás készül.
Hazugságnak nevezte, hogy a válság miatt kár érte volna a magán-nyugdíjpénztári tagokat. Mint mondta, 2008-ban valóban voltak nehézségeik a magánnyugdíjpénztáraknak, de a veszteséget ledolgozták és 2009-ben már 26 százalék volt az átlagos hozam.
Korózs Lajos úgy látja: azért is teljes biztonságban van a tagok pénze, mert jogszabályok garantálják a befektetési struktúrát, a pénzügyi felügyelet rendszeresen ellenőrzi működésüket, továbbá a hozamokra is garancia van, amely nem lehet kevesebb az infláció éves mértékénél.
A szocialista politikus manipulációnak tartja azt a sugalmazást, hogy a magánnyugdíjpénztárak valójában multinacionális cégek. Szavai szerint inkább úgy kellene fogalmazni, hogy hárommillió ember részvényesként van egy vállalkozásban, amelynek a hozamából tisztességes nyugdíjat szeretne.

LMP: kormány "eltérít" 14 havi befizetést a magánnyugdíj kasszából

A kormány "eltérít" 14 havi befizetést a magánnyugdíjkasszából, és nem mondja meg, hogy hova - kifogásolta Scheiring Gábor, az LMP vezérszónoka szerdán, a magán-nyugdíjpénztári befizetésekről és a költségvetési törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont általános parlamenti vitájában. Kiemelte: a kormánypárti képviselőknek arról kellene beszélniük az általános vitában, amiről az előterjesztés szól, de ők nem ezt teszik.
Mint mondta, a javaslatban nincs szó egyebek közt arról, hogyan akarja a kormány bevezetni a virtuális számlás rendszert az állami nyugdíjszisztémában.
Közölte: a kormány 400-500 milliárd forintos lyukat ver a költségvetés bevételi oldalán egy teljesen "perverz és hibás" adóreformmal.
 Kiemelte, nem válaszolt a kormány arra, hogy mi van azokkal, akik a következő 14 hónapban mennek majd nyugdíjba.
Mi van akkor, ha a magánnyugdíj kasszák nem tudják fedezni a működési költségeiket? - tette fel a kérdést.
Véleménye szerint fennáll annak a veszélye, hogy "elkezdik likvidálni" azokat a megtakarításokat, amiket az állampolgárok a magánnyugdíjkasszákban felhalmoztak. Ezzel kapcsolatban alkotmányos aggályának adott hangot a képviselő.
Véleménye szerint a kormány úgy kívánja elvonni a tagdíj egy részét, hogy nem mondják meg, az ügyfelek hogyan fogják ezt később visszakapni.
Az ellenzéki képviselő hangsúlyozta: ha arról folyna a vita, hogy térjünk vissza a magánnyugdíj kasszából az államiba, akkor abban az LMP partner lesz, de szavai szerint ez az előterjesztés nem erről szól

Jobbik-javaslat nyugdíj-ügyben

A Jobbik javaslata szerint az első pillérben állami hatáskörben működne a felosztó-kirovó rendszer, a második pillérben a magánpénztárak mellett megjelenne egy állami pénztár is, a harmadik pillér pedig maradna magánkézben - erről Hegedűs Tamás, a Jobbik vezérszónoka beszélt szerdán, a magán-nyugdíjpénztári befizetésekről és a költségvetési törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont általános parlamenti vitájában.