Iszapkatasztrófa: meghosszabbították a veszélyhelyzetet 2010 végéig

Az intézkedésre - amely a keddi Magyar Közlönyben jelent meg - az Országgyűlés hatalmazta fel a kormányt, amikor hétfőn nagy többséggel, 349 igen szavazattal és a szocialista Szanyi Tibor ellenszavazatával támogatta az ezt célzó indítványt.
   
A törvény szerint a kormány 14 napra hirdethet veszélyhelyzetet, ennek meghosszabbítása az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
   
Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-t felügyelő kormánybiztosa korábban azzal indokolta a vészhelyzet meghosszabbításának szükségességét, hogy az érintett területen nem lehet elvégezni a feladatokat a normál közigazgatás keretében, vagyis továbbra is szükség van a fegyveres szervek, ezen belül a honvédség speciális eszközeinek alkalmazására.
   
Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár hétfői parlamenti felszólalásában emlékeztetett: a Mal Zrt. ajkai iszaptárolójának gátja október 4-én 12 óra 30 perckor szakadt át, az így kiömlő iszap pedig elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő területeit.
   
Kiemelte: a kormány gyorsan és határozottan cselekedett, a katasztrófában érintettek érdekében azonnal megszervezte a mentést és a kárelhárítást, s október 6-án kihirdette a veszélyhelyzetet is.
   
Az iszapkatasztrófa következtében kilencen vesztették életüket, és mintegy 150-en sérültek meg, egyikőjük állapota hétfőn válságosra fordult.


OGY - Szakértői bizottság létrehozását kezdeményezi a fogyasztóvédelmi bizottság 13:15

Egy a katasztrófakockázatok kezelésére szolgáló, biztosítási alapelveken és piackonform megoldásokon alapuló rendszer kidolgozásával foglalkozó szakértői bizottság létrehozását kezdeményezi az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottsága.

A bizottság szocialista elnöke, Simon Gábor a testület keddi ülése után az MTI-nek elmondta: a bizottság a vörösiszap-katasztrófa kapcsán felmerülő, fogyasztóvédelmi vonatkozású kérdésekről tárgyalt és elfogadott egy állásfoglalást. E szerint szükség van a vállalatok felelősségbiztosítására vonatkozó szabályozás áttekintésére, valamint olyan jogi szabályozás kialakítására, amely az általuk végzett tevékenység kockázataihoz igazodó felelősségbiztosítás megkötését írja elő.
A bizottság üdvözli és támogatja - fűzte hozzá - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a jelzáloghitellel rendelkező károsultak érdekében megtett intézkedéseit, azaz jogsegélyszolgálat felállítását, valamint a pénzügyi szervezetek figyelmének felhívását a Magatartási Kódexben foglaltak alapján elvárt magatartásra.
Simon Gábor tájékoztatása szerint a bizottság nagy támogatással fogadta el az állásfoglalását.
Hozzátette: ő maga további javaslatokat fogalmazott meg. Ezek közül kiemelte, fel kell kérni a kormányt: vezessen be szigorú előírásokat arról, hogy a veszélyes üzemnek minősített vállalkozások megfelelő felelősségbiztosítással rendelkezzenek; a kormány ellenőrizze és szankcionálja azokat a vállalkozásokat, melyek igyekeznek kibújni ez alól a kötelezettségük alól.

A szocialista politikus szerint fontos az is, hogy készüljön felmérés arról, milyen vészhelyzeti terve van a kormánynak, illetve, hogy milyen veszélyes üzemek működnek legálisan ma Magyarországon.
Elmondta még, hogy a bizottság néhány hónapon múlva újra áttekinti a témát, és azt, hogy a felvetett intézkedések megvalósultak-e.

Megkezdték a bontási engedélyek kiadását Kolontáron 13:10

A kolontári önkormányzat megkezdte a bontási engedélyek kiadását újabb huszonhárom házra, amelyek bontásáról vasárnap határozott a védelmi bizottság - tájékoztatta Tili Károly polgármester kedden az MTI-t.

Tili Károly elmondta, hogy a polgármesteri hivatal mellett húzódó, újonnan épített védőgát mögötti területen lévő kilenc lakóingatlan elbontása befejeződött, ezek a házak egy esetleges újabb iszapömléskor visszaduzzasztó hatásukkal veszélyeztették volna a települést.
   
A Kossuth és a Malom utcai, vörösiszappal szennyezett és lakhatatlanná vált otthonok bontási engedélyét a héten adhatják ki, az érintett lakók többségétől megkapták a bontáshoz szükséges hozzájárulást, és a kártalanításhoz már készítik a szerződéseket - tette hozzá Tili Károly.
   
Devecserben várhatóan több mint száz ház elbontásáról és 220 család lakhatásáról kell intézkedni, az érintettekkel folyamatos az egyeztetés - mondta Toldi Tamás polgármester az MTI-nek. Hat család lakik átmeneti szálláson, a többiek barátoknál, rokonoknál tartózkodnak Sümegen és a környékbeli településeken; megpróbálják velük felvenni a kapcsolatot. Bontási engedélyt még egyetlen házra sem adtak ki.
   
Bakos György, a katasztrófavédelem megyei szóvivője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy kedd reggel az önkormányzatok hatszáz közmunkást vezényeltek Devecserbe, ők a kertek és a Torna-patak menti házak kármentesítését végzik. Az érintett településekre továbbra is csak az ott lakókat és dolgozókat engedik be. A menetrend szerinti buszok kétóránként járnak Ajka, Devecser és Kolontár érintésével - mondta Bakos György.
   
A Devecserből kivezető utakon gépkocsimosó állomásokat állítottak fel, kihaladáskor a járművek külső mosatása kötelező.

Szabadlábon marad Bakonyi Zoltán, a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. vezérigazgatója; erről a Veszprém Megyei Bíróság hozott másodfokú, jogerős döntést kedden, helybenhagyva az elsőfokú bíróság végzését - tájékoztatta Kahler Frigyes, a megyei bíróság büntetőkollégiumának vezetője az MTI-t.

A megyei bíróság ugyanakkor - szemben az első fokon eljáró Veszprémi Városi Bíróság végzésével - a halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében Bakonyi Zoltánnal szemben az alapos gyanú fennállását megállapította - mondta Kahler Frigyes.

A jogerős végzéssel kapcsolatban elmondta: a szökés és elrejtőzés veszélyére az ügyészség nem is hivatkozott az előzetes letartóztatás elrendelésére vonatkozó indítványában, a tanúk befolyásolására pedig "nincs adat", illetőleg ilyen alapos gyanú mellett "ennek nincs jelentősége".

Kahler Frigyes hangsúlyozta, hogy "végeredményben szakértői véleményekből és okiratokból tevődik össze az alapos gyanú", és elsősorban nem tanúvallomásokból.
A büntetőkollégium vezetője rámutatott: Bakonyi Zoltán szabadlábon marad, viszont az elsőfokú végzéshez képest az ügyben a jogi álláspontot illetően lényeges változást hozott a megyei bíróság végzése.

Iszapkatasztrófa dosszié itt!