Országgyűlési krónika - hat órán át vitatkoztak az adóváltozásokról (frissülő hír)

Cséfalvay: a költségvetési bevételek hatékonyabb beszedése indokolja az APEH és a pénzügyőrség összevonását

Bűnüldözési feladatokat is ellát majd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, amelynek létrehozását a költségvetési bevételek hatékonyabb teljesítésének igényével indokolta Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár expozéjában.
 Az APEH és a VP összevonásával létrejövő szervezet mintegy 23 ezer főt foglalkoztat és több mint százmilliárd forinttal gazdálkodik majd a kormány indítványa szerint. A törvényjavaslat kimondja, hogy a NAV államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal.
Cséfalvay Zoltán expozéjában közölte: a kormány egyszerű és áttekinthető adórendszert épít, amelynek fontos eleme, hogy a tisztességesen adózók védelmében az államnak hatékonyan fel kell lépnie azokkal szemben, akik a közteherviselésből rájuk eső rész elcsalásán munkálkodnak.

Fidesz: évi 8-10 milliárd takarítható meg az összevonással

Előzetes számítások alapján évi 8-10 milliárd forintos megtakarítás érhető el az APEH és a VP összevonásával - mondta Dancsó József, a Fidesz vezérszónoka. A politikus a kormány javaslatát a rendőrség és a határőrség korábbi összevonásához hasonlította, szerinte ugyanis az integrációval most is a költséghatékonyság, valamint a szervezeti párhuzamosságok felszámolása érhető el.
Kiemelte, hogy a két szervezet összevonásával egyetlen alkalmazott sem kerülhet a jelenleginél kedvezőtlenebb helyzetbe, továbbá az állampolgárok és vállalatok adatvédelmi jogai sem sérülnek.

Az MSZP szükségesnek tartja az összevonást, de annak részleteit nem támogatja

Józsa István (MSZP) elmondta: pártja szükségesnek tartja az APEH és a VP összevonását, ugyanakkor annak jelenleg módját kidolgozatlansága miatt nem tudják támogatni. A szocialista képviselő kifogásolta, hogy az előterjesztés csökkenti a nyomozati cselekményekre és az adatvédelemre vonatkozó garanciális elemeket. Ide sorolta az ügyészi jóváhagyást igénylő cselekmények körének csökkenését.
A javaslat emellett lehetőséget teremt a hivatal elnökének hatalomkoncentrációjára, és csak formális garanciákat biztosít a dolgozók szerzett jogaira - fejtette ki.
Frakciótársa, Bárándy Gergely - szintén az új szervezet nyomozati jogköreit kifogásolva - úgy fogalmazott: a javaslatot támogatók "rendőrállamot építenek".
    
KDNP: a kormány három év alatt hajtja végre az integrációt

A kormány óvatosan, három év alatt hajtja végre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felállítását - mondta Hargitai János (KDNP).
A politikus kifejtette: 2011. január 1-jétől közös hivatal jön létre a vezetői és funkcionális szintek integrálódásával, egy évvel később megvalósulhat a közös folyószámla-vezetés, míg a teljes integrációra 2013-ban kerül sor.
Kiemelte: a folyamat lehetőséget biztosít arra, hogy ne csökkenjenek a költségvetési bevételek, valamint hogy hatékony igazgatási és nyomozati szervezet jöjjön létre.

Az összevonás veszélyeit hangsúlyozza a Jobbik

 Pősze Lajos (Jobbik) szerint a kormány nem tisztázta kellőképpen az összevonással járó megtakarítások részleteit, kockázatait.
 Az ellenzéki képviselő úgy fogalmazott, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felállítása nem triviális, ugyanakkor "rendkívüli odafigyeléssel meg lehet csinálni".
Kiemelte: az összevonáskor vétett legkisebb hibának is súlyos következménye lehet, hiszen egyszázalékos hatékonyságromlás 70-100 milliárd, 3-5 százalékos teljesítményromlás pedig 400-500 milliárd forint kiesést okozhat az államkasszának, ami akár az adott évi hiánycélt is megdöntheti.

 LMP: ne kormányhivatalként működjön a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
    
Az LMP nem látja megalapozottnak, hogy az állami bevételek beszedéséért felelős szerv kormányhivatali formában működjön, s így a felette álló miniszternek ne legyen irányítási és utasítási jogköre - mondta Szilágyi Péter.
 A politikus szerint azt sem támasztja semmi alá, hogy a felállítani tervezett NAV külön költségvetési forrásból gazdálkodjon, ezzel függetlenítve az új szervezet gazdálkodását az illetékes minisztertől.
Szilágyi Péter megjegyezte: beszédében azért nem említette az általuk elvárt alkotmányossági követelményeket, mert a kormánypártok az Alkotmánybíróságra vonatkozó, kedden benyújtott javaslatukkal bebizonyították, hogy semmibe veszik az alkotmány szellemiségét.

Jobbikos felszólalók napirend után

Novák Előd (Jobbik) napirend utáni felszólalásában a taxisblokád húszéves évfordulóján emlékeztetett: a hatóságok akkor nem avatkoztak közbe, a jogellenes akció szervezői pedig közkegyelemben részesültek. Ezzel szemben 2007. október 26-án a rendőrök 82 embert állítottak elő az Erzsébet hídon, amikor tüntetők a híd lezárásával akartak tiltakozni a több mint egy évvel korábban megismert őszödi beszéd ellen - mutatott rá.
 Az ugyancsak jobbikos Farkas Gergely "az elfelejtett magyar írókat" megidéző felszólalásainak sorában Szabó Dezsőről beszélt.
 Párttársa, Ferenczi Gábor ,56 emlékezete címmel napirend után annak a meggyőződésének adott hangot, hogy 1989 óta "csupán rabtartóink személye és módszere változott (...) helyzetünk semmit sem javult, sorsunk semmit sem könnyebbedett, sőt, soha ekkora veszélyben nem voltunk, ilyen közel nem álltunk még a nemzethalálhoz". Arra is kitért, hogy a "pesti srácok" nem ilyen rendszerváltásért, nem az előző rendszer bűnöseinek "elszámoltatását szabotáló fülkeforradalomért" áldozták életüket.

Az Országgyűlés kedden reggel folytatja a munkát.

OLDALTÖRÉS: Csak a felső tízezernek kedveznek az adóváltozások?

Fidesz: az adóváltozások célja, hogy Magyarország a térség legversenyképesebb országa legyen

Arnóth Sándor (Fidesz) felszólalásában a jelenlegi adórendszer hátrányait sorolta, annak egyik legnagyobb hibájaként említve, hogy a lakosság 10 százaléka fizeti az adók 40 százalékát. A kormánypárti politikus emellett hangsúlyozta, hogy az új adórendszer képes lehet megállítani az aprófalvas térségek leszakadását.
A szintén fideszes Nagy Csaba a módosítások egyik céljának azt nevezte, hogy csökkenjenek az iparűzési adóval összefüggő adminisztrációs terhek, valamint egyszerűsödjenek az építőipari vállalkozások kötelezettségei. Kiemelte: a kormány a változtatásokkal nagy lépést tesz annak érdekében, hogy Magyarország Kelet-Európa legversenyképesebb országa legyen.
 Frakciótársa, Simon Miklós felszólalásában annak adott hangot, hogy a javaslat a foglalkoztatottság bővülését, illetve az adóelkerülés visszaszorulását érheti el, ami hosszabb távon a gazdasági teljesítmény növekedéséhez vezethet.
Az ugyancsak fideszes Kontur Pál az előző kormányok adópolitikájáról szólva úgy fogalmazott: az sarcrendszer volt, "megrövidítettek, akit csak tudtak". Mint mondta, ez vállalatok csődjéhez, a feketemunka terjedéséhez vezetett. Ezzel szemben a jövőre tervezett adórendszer az emberek, a családok és a vállalkozások boldogulását segíti - vélekedett.
Révész Máriusz a családok támogatását emelte ki a javaslat céljai közül. Hozzátette: az előző kormány azt sugallta, hogy a gyermekvállalás semmilyen értéket nem jelent, a jelenlegi kabinet viszont fontosnak tartja a munkából élő családok támogatását, a gyermekvállalás ösztönzését.

 MSZP: csak a felső tízezernek kedveznek az adóváltozások
        
Veres János (MSZP) arra mutatott rá, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével a keleti országrészben lakó, alacsonyabb átlagjövedelemmel rendelkező emberek rosszabbul járnak, mint a nyugati megyékben élők, akik náluk többet keresnek.
 A volt pénzügyminiszter emellett azt is igazságtalannak nevezte, hogy a kabinet szabályozni kívánja a társadalombiztosítási járulék legmagasabb összegét, ezzel is a nagyobb jövedelemmel rendelkezőket segítve.
Gőgös Zoltán felszólalásában ugyancsak vitatta azt a kormánypárti megállapítást, hogy az új adórendszerrel mindenki jól jár. Mint mondta, ehhez az alacsonykeresetűek esetében több ezer forintos béremelés volna szükséges. Ezzel szemben - folytatta - a közszférában bérbefagyasztás és elbocsátások sora várható.
A szocialista politikus arról is beszélt, hogy az adóváltozások igazságtalanok, és nehéz helyzetbe hozzák a vidékieket, a mezőgazdaságból élőket, hiszen az ő jövedelmeik a legalacsonyabbak.
Göndör István azt mondta: nincs itt a nagyarányú adócsökkentés ideje, elfogadhatatlan azonban, hogy az adóváltozások csak a felső tízezernek kedvezzenek. Mint mondta: kevesek adójának csökkenését sokak tehernövekedése fogja kompenzálni jövőre.
Szomorúnak nevezte például azt, hogy a bruttó kétmillió forintot keresők havonta 343.900 forinttal többet vihetnek haza.
 Az MSZP módosító indítványt nyújt be annak érdekében, hogy a legmagasabb jövedelműek 16 helyett 32 százalékos személyi jövedelemadó kulccsal adózzanak, valamint hogy az adójóváírás a jelenlegi formájában maradjon fenn - mondta Göndör István. A szocialisták azt is kezdeményezik, hogy havi 635 ezer forintos jövedelem felett ne lehessen a családi adókedvezményt igénybe venni, valamint hogy az alapvető élelmiszerek áfáját 18 százalékról 5 százalékra mérsékeljék.

Jobbik: a lakosság 60 százaléka rosszul jár az új adószabályokkal

 A Jobbik szerint az új adótörvények előnyeit a lakosság mindössze 10 százaléka érezheti meg, míg 30 százalék nem tapasztal majd változást anyagi helyzetében, az emberek 60 százaléka pedig kifejezetten kárvallottja lesz az adóváltozásoknak - mondta Varga Géza, a párt képviselője.
Szilágyi György úgy fogalmazott, hogy indokolatlanul nagy különbséget éreznek az egy vagy kettő, illetve a három gyermeket nevelő családok számára javasolt adókedvezmények között, pedig szerintük a második gyermek vállalása jelenti a legnagyobb kihívást a szülők számára. A Jobbik ezért azt javasolja, hogy az egy gyermekes családok 62.500 forintot, a két gyermekesek 137.500 forintot, a három, vagy több gyermekesek pedig 206.500 forintot vonhassanak le gyermekenként összevont adóalapjukból - fűzte hozzá.
 Gyenes Géza (Jobbik) felszólalásában emellett a fogyatékos gyerekek után járó kedvezmények növelését, valamint a háziorvosok iparűzési adójának elengedését is kezdeményezte.

 A képviselői felszólalások után a levezető elnök a több mint hat órán át tartó általános vitát lezárta.

Fidesz: az adóváltozások célja, hogy Magyarország a térség legversenyképesebb országa legyen

Arnóth Sándor (Fidesz) felszólalásában a jelenlegi adórendszer hátrányait sorolta, annak egyik legnagyobb hibájaként említve, hogy a lakosság 10 százaléka fizeti az adók 40 százalékát. A kormánypárti politikus emellett hangsúlyozta, hogy az új adórendszer képes lehet megállítani az aprófalvas térségek leszakadását.
A szintén fideszes Nagy Csaba a módosítások egyik céljának azt nevezte, hogy csökkenjenek az iparűzési adóval összefüggő adminisztrációs terhek, valamint egyszerűsödjenek az építőipari vállalkozások kötelezettségei. Kiemelte: a kormány a változtatásokkal nagy lépést tesz annak érdekében, hogy Magyarország Kelet-Európa legversenyképesebb országa legyen.
 Frakciótársa, Simon Miklós felszólalásában annak adott hangot, hogy a javaslat a foglalkoztatottság bővülését, illetve az adóelkerülés visszaszorulását érheti el, ami hosszabb távon a gazdasági teljesítmény növekedéséhez vezethet.
Az ugyancsak fideszes Kontur Pál az előző kormányok adópolitikájáról szólva úgy fogalmazott: az sarcrendszer volt, "megrövidítettek, akit csak tudtak". Mint mondta, ez vállalatok csődjéhez, a feketemunka terjedéséhez vezetett. Ezzel szemben a jövőre tervezett adórendszer az emberek, a családok és a vállalkozások boldogulását segíti - vélekedett.
Révész Máriusz a családok támogatását emelte ki a javaslat céljai közül. Hozzátette: az előző kormány azt sugallta, hogy a gyermekvállalás semmilyen értéket nem jelent, a jelenlegi kabinet viszont fontosnak tartja a munkából élő családok támogatását, a gyermekvállalás ösztönzését.

 MSZP: csak a felső tízezernek kedveznek az adóváltozások
        
Veres János (MSZP) arra mutatott rá, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével a keleti országrészben lakó, alacsonyabb átlagjövedelemmel rendelkező emberek rosszabbul járnak, mint a nyugati megyékben élők, akik náluk többet keresnek.
 A volt pénzügyminiszter emellett azt is igazságtalannak nevezte, hogy a kabinet szabályozni kívánja a társadalombiztosítási járulék legmagasabb összegét, ezzel is a nagyobb jövedelemmel rendelkezőket segítve.
Gőgös Zoltán felszólalásában ugyancsak vitatta azt a kormánypárti megállapítást, hogy az új adórendszerrel mindenki jól jár. Mint mondta, ehhez az alacsonykeresetűek esetében több ezer forintos béremelés volna szükséges. Ezzel szemben - folytatta - a közszférában bérbefagyasztás és elbocsátások sora várható.
A szocialista politikus arról is beszélt, hogy az adóváltozások igazságtalanok, és nehéz helyzetbe hozzák a vidékieket, a mezőgazdaságból élőket, hiszen az ő jövedelmeik a legalacsonyabbak.
Göndör István azt mondta: nincs itt a nagyarányú adócsökkentés ideje, elfogadhatatlan azonban, hogy az adóváltozások csak a felső tízezernek kedvezzenek. Mint mondta: kevesek adójának csökkenését sokak tehernövekedése fogja kompenzálni jövőre.
Szomorúnak nevezte például azt, hogy a bruttó kétmillió forintot keresők havonta 343.900 forinttal többet vihetnek haza.
 Az MSZP módosító indítványt nyújt be annak érdekében, hogy a legmagasabb jövedelműek 16 helyett 32 százalékos személyi jövedelemadó kulccsal adózzanak, valamint hogy az adójóváírás a jelenlegi formájában maradjon fenn - mondta Göndör István. A szocialisták azt is kezdeményezik, hogy havi 635 ezer forintos jövedelem felett ne lehessen a családi adókedvezményt igénybe venni, valamint hogy az alapvető élelmiszerek áfáját 18 százalékról 5 százalékra mérsékeljék.

Jobbik: a lakosság 60 százaléka rosszul jár az új adószabályokkal

 A Jobbik szerint az új adótörvények előnyeit a lakosság mindössze 10 százaléka érezheti meg, míg 30 százalék nem tapasztal majd változást anyagi helyzetében, az emberek 60 százaléka pedig kifejezetten kárvallottja lesz az adóváltozásoknak - mondta Varga Géza, a párt képviselője.
Szilágyi György úgy fogalmazott, hogy indokolatlanul nagy különbséget éreznek az egy vagy kettő, illetve a három gyermeket nevelő családok számára javasolt adókedvezmények között, pedig szerintük a második gyermek vállalása jelenti a legnagyobb kihívást a szülők számára. A Jobbik ezért azt javasolja, hogy az egy gyermekes családok 62.500 forintot, a két gyermekesek 137.500 forintot, a három, vagy több gyermekesek pedig 206.500 forintot vonhassanak le gyermekenként összevont adóalapjukból - fűzte hozzá.
 Gyenes Géza (Jobbik) felszólalásában emellett a fogyatékos gyerekek után járó kedvezmények növelését, valamint a háziorvosok iparűzési adójának elengedését is kezdeményezte.

 A képviselői felszólalások után a levezető elnök a több mint hat órán át tartó általános vitát lezárta.

Fidesz: az adóváltozások célja, hogy Magyarország a térség legversenyképesebb országa legyen

Arnóth Sándor (Fidesz) felszólalásában a jelenlegi adórendszer hátrányait sorolta, annak egyik legnagyobb hibájaként említve, hogy a lakosság 10 százaléka fizeti az adók 40 százalékát. A kormánypárti politikus emellett hangsúlyozta, hogy az új adórendszer képes lehet megállítani az aprófalvas térségek leszakadását.
A szintén fideszes Nagy Csaba a módosítások egyik céljának azt nevezte, hogy csökkenjenek az iparűzési adóval összefüggő adminisztrációs terhek, valamint egyszerűsödjenek az építőipari vállalkozások kötelezettségei. Kiemelte: a kormány a változtatásokkal nagy lépést tesz annak érdekében, hogy Magyarország Kelet-Európa legversenyképesebb országa legyen.
 Frakciótársa, Simon Miklós felszólalásában annak adott hangot, hogy a javaslat a foglalkoztatottság bővülését, illetve az adóelkerülés visszaszorulását érheti el, ami hosszabb távon a gazdasági teljesítmény növekedéséhez vezethet.
Az ugyancsak fideszes Kontur Pál az előző kormányok adópolitikájáról szólva úgy fogalmazott: az sarcrendszer volt, "megrövidítettek, akit csak tudtak". Mint mondta, ez vállalatok csődjéhez, a feketemunka terjedéséhez vezetett. Ezzel szemben a jövőre tervezett adórendszer az emberek, a családok és a vállalkozások boldogulását segíti - vélekedett.
Révész Máriusz a családok támogatását emelte ki a javaslat céljai közül. Hozzátette: az előző kormány azt sugallta, hogy a gyermekvállalás semmilyen értéket nem jelent, a jelenlegi kabinet viszont fontosnak tartja a munkából élő családok támogatását, a gyermekvállalás ösztönzését.

 MSZP: csak a felső tízezernek kedveznek az adóváltozások
        
Veres János (MSZP) arra mutatott rá, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével a keleti országrészben lakó, alacsonyabb átlagjövedelemmel rendelkező emberek rosszabbul járnak, mint a nyugati megyékben élők, akik náluk többet keresnek.
 A volt pénzügyminiszter emellett azt is igazságtalannak nevezte, hogy a kabinet szabályozni kívánja a társadalombiztosítási járulék legmagasabb összegét, ezzel is a nagyobb jövedelemmel rendelkezőket segítve.
Gőgös Zoltán felszólalásában ugyancsak vitatta azt a kormánypárti megállapítást, hogy az új adórendszerrel mindenki jól jár. Mint mondta, ehhez az alacsonykeresetűek esetében több ezer forintos béremelés volna szükséges. Ezzel szemben - folytatta - a közszférában bérbefagyasztás és elbocsátások sora várható.
A szocialista politikus arról is beszélt, hogy az adóváltozások igazságtalanok, és nehéz helyzetbe hozzák a vidékieket, a mezőgazdaságból élőket, hiszen az ő jövedelmeik a legalacsonyabbak.
Göndör István azt mondta: nincs itt a nagyarányú adócsökkentés ideje, elfogadhatatlan azonban, hogy az adóváltozások csak a felső tízezernek kedvezzenek. Mint mondta: kevesek adójának csökkenését sokak tehernövekedése fogja kompenzálni jövőre.
Szomorúnak nevezte például azt, hogy a bruttó kétmillió forintot keresők havonta 343.900 forinttal többet vihetnek haza.
 Az MSZP módosító indítványt nyújt be annak érdekében, hogy a legmagasabb jövedelműek 16 helyett 32 százalékos személyi jövedelemadó kulccsal adózzanak, valamint hogy az adójóváírás a jelenlegi formájában maradjon fenn - mondta Göndör István. A szocialisták azt is kezdeményezik, hogy havi 635 ezer forintos jövedelem felett ne lehessen a családi adókedvezményt igénybe venni, valamint hogy az alapvető élelmiszerek áfáját 18 százalékról 5 százalékra mérsékeljék.

Jobbik: a lakosság 60 százaléka rosszul jár az új adószabályokkal

 A Jobbik szerint az új adótörvények előnyeit a lakosság mindössze 10 százaléka érezheti meg, míg 30 százalék nem tapasztal majd változást anyagi helyzetében, az emberek 60 százaléka pedig kifejezetten kárvallottja lesz az adóváltozásoknak - mondta Varga Géza, a párt képviselője.
Szilágyi György úgy fogalmazott, hogy indokolatlanul nagy különbséget éreznek az egy vagy kettő, illetve a három gyermeket nevelő családok számára javasolt adókedvezmények között, pedig szerintük a második gyermek vállalása jelenti a legnagyobb kihívást a szülők számára. A Jobbik ezért azt javasolja, hogy az egy gyermekes családok 62.500 forintot, a két gyermekesek 137.500 forintot, a három, vagy több gyermekesek pedig 206.500 forintot vonhassanak le gyermekenként összevont adóalapjukból - fűzte hozzá.
 Gyenes Géza (Jobbik) felszólalásában emellett a fogyatékos gyerekek után járó kedvezmények növelését, valamint a háziorvosok iparűzési adójának elengedését is kezdeményezte.

 A képviselői felszólalások után a levezető elnök a több mint hat órán át tartó általános vitát lezárta.

OLDALTÖRÉS: Adócsökkentés - ki jár jól?

Matolcsy: az új adórendszer jövőképet ad és a tervezett intézkedésekkel mindenki jól jár
    
A nemzetgazdasági miniszter szerint a legalapvetőbb kérdésben mindenki egyetértett, mely szerint új adórendszer értékrendet tükröz. Közölte: az adójavaslat ösztönzi egyebek mellett a munkahelyteremtést, a gazdaság kifehérítését és a gyermekvállalást. Utóbbival minden frakció egyetértett - tette hozzá.
Matolcsy György hangsúlyozta: a jelenlegi adórendszer fenntarthatatlan, mert aránytalan, igazságtalan és fékezi Magyarországot.
Az elhangzott véleményekre reagálva leszögezte: az új adórendszer jövőképet ad és a tervezett intézkedésekkel mindenki jól jár, az időben előrehaladva pedig egyre jobban jár.
Kitért arra: ez lesz az elmúlt húsz év legerősebb, legnagyobb adócsökkentése, csökken továbbá az adócentralizáció is. Szavai szerint az új adórendszer valóban nagyon egyszerű, tényleg rá lehet majd írni egy söralátétre az adóbevallást.
Emlékeztetett arra, hogy több alkalommal is volt érdekegyeztetés, de egyetértés valóban nem volt mindenben. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány nem akarja beépíteni az adórendszerbe a szociálpolitikát.
A válságadók kifutása utáni időszakra vonatkozó felvetésekre úgy reagált: 2013-ra lesz gazdasági növekedés, ami nagyjából ezer milliárd forinttal több költségvetési bevételt jelent majd.    

Fidesz: folytatódik a radikális adócsökkentés

Szijjártó Péter (Fidesz) kijelentette, hogy választási programjukban gyors és radikális adócsökkentést ígértek, ami a kormányprogram része lett. Elmondta, hogy ez az első gazdasági akciótervvel el is kezdődött, most pedig a 16 százalékos, egykulcsos adó bevezetésével folytatódik.
Úgy fogalmazott  azért is radikális az adócsökkentés, mert az elmúlt húsz évben nem volt ennél alacsonyabb a személyi jövedelemadó kulcsa.
Kijelentette, hogy így mindenki kevesebbet fog adózni, mint korábban.
Megjegyezte, hogy az átalakítás, minden korábbinál jobban támogatja a családokat.
    
 MSZP: nem hatékony, nem igazságos az adórendszer

Józsa István (MSZP) azt mondta, hogy a kormány feladata az lenne, hogy egy hatékony, igazságos és a versenyképességet biztosító adórendszer terjesszen be a Ház elé.
A képviselő úgy számolt, hogy az első két feltétel nem valósul meg és az adórendszerre emellett nehéz azt mondani, hogy nagyobb versenyképességet biztosít.
Megjegyezte, hogy a különadó a következő két-három évben be fog épülni az árakba és a jelenleg 25 százalékos fogyasztói adó gyakorlatilag 26, 27 százalékra fog nőni, ráadásul a nagy cégek az áremelések miatt extraprofitra tesznek majd szert, miközben a magyar gazdaságnak el kell viselnie az inflációs hatást.
    
 Fidesz: a gyermekes családok a biztos nyertesek

Csizi Péter (Fidesz) azt mondta, hogy a változtatások biztos nyertesei azok, a munkaerőpiacon aktív szülők, akik tesznek arról, hogy gyermekeik minél jobb ellátásban részesüljenek.
Felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg a családoknak évente átlagosan egy-másfél millió forintjukba kerül a gyermek neveltetése. Kijelentette, hogy jövőre a gyermeknevelés költségeinek megfelelő összeg után nem kell majd adót fizetni.
Kitért arra, hogy a kedvezmények már a terhesség alatt is igénybe vehetőek és megoszthatóak lesznek a szülők között. Úgy fogalmazott, hogy a keresettől függően, bizonyos esetekben akár mindkét szülő mentesülhet az adófizetés alól.
    
Jobbik: az átlagos munkavállalónak 12 százalékos kulcsot kellene adni

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) kijelentette, hogy a közteherviselés felé nem csak az egykulcsos adórendszer mutat. Hozzátette, hogy a közszolgáltatásokra fordított összegből vesznek el, ha a milliárdosok nem vállalnak arányosan nagyobb részt a köz terheiből.
Közölte, benyújtják azt a módosító javaslatot, hogy az átlagos magyar munkavállalóra 12 százalékos kulcs vonatkozzon, ami a későbbiekben 20, míg 12 millió forintos fizetés felett 32 százalékra nőne.
Kijelentette, hogy akik a gyermekekre vonatkozó kedvezményeket nem tudják igénybe venni, azok részesülhessenek negatív adóban.

Fidesz: a családpolitika nem egyenlő a szegénységpolitikával

Révész Máriusz (Fidesz) közölte, hogy az ellenéki pártok amikor kritikáikat megfogalmazták, nem számoltak az adórendszer változtatása által generált dinamikával.
 Szavai szerint kisebb lesz a feketegazdaság, kevesebben lesznek minimálbérre bejelentve.
A képviselő leszögezte, hogy a családpolitika nem egyenlő a szegénységpolitikával.

OLDALTÖRÉS: Az MSZP hiányolja a szolidaritást és a közteherviselést

Fidesz: az elmúlt húsz év legnagyobb adócsökkentése fekszik a parlament előtt

Rogán Antal, a Fidesz vezérszónoka szerint óriási előrelépés, hogy megvalósul az egykulcsos, arányos adórendszer. Az adótörvények általános vitájában kedden az Országgyűlésben a fideszes képviselő kiemelte, az elmúlt húsz év legnagyobb adócsökkentése fekszik a parlament előtt.
Rogán Antal óriási előrelépésnek tartja, hogy megvalósul az egykulcsos, arányos adórendszer, amibe beépül majd a családi kedvezmények rendszere.
 Hangsúlyozta: senki nem fizet több adót a következő évben, viszont a családok, valamint a kis-, és középvállalkozások zsebében lényegesen több pénz marad.
Először fordul elő, hogy az adótörvények - a jövedéki adó kivételével - csak adócsökkentést foglalnak magukba - jelentette ki.

Az MSZP hiányolja a szolidaritást és a közteherviselést

Az MSZP szerint a kormány által beterjesztett adótörvény-javaslatokból hiányzik a szolidaritás és a közteherviselés. Puch László, az ellenzéki párt vezérszónoka felszólalásában azt hangoztatta, hogy bár ebben a törvényben nagy az adócsökkentés, de két olyan törvényt fogadtak el, ami ezzel párhuzamosan hétszáz milliárdos többletbevételt rögzít.
Megjegyezte: az új rendszer 2,2 millió embernél 0,2 százalékos pozíciójavulást jelent, míg a legfelső kategóriában, ahol 285 ezren vannak, 4,1 százalékosat. Azt javasolják, a különadók terhére vezessék be a negatív adó intézményét, azaz, ahol jövedelemadó-bevallás van, az év végén visszakapnák azt a különbséget, ami az adójóváírásnál nem tudott megvalósulni.
A politikus a tőke- és munkajövedelmek azonos adóztatásában igazságtalanságot látott. Negyven százaléka az adózóknak jól jár, negyven százalék pozíciója minimálisan javul, a minimálbéreseké pedig csak akkor, ha béremelések lesznek a rendszerben - értékelte.
Tukacs István, a párt másik vezérszónoka azt mondta, módosító javaslataik arról fognak szólni, hogy legyen szolidaritás a rendszerben, legyen lehetőség, hogy a szűkített adójóváírást azok is igénybe vehessék, akik keveset keresnek - mondta.

KDNP: 300 milliárd forint marad a családoknál
    
Hargitai János, a KDNP vezérszónoka kiemelte: ilyen mértékű személyijövedelemadó-csökkentés nem volt még, több mint 300 milliárd forint maradhat a családoknál. Az egykulcsos rendszer jelenti az átláthatóságot és az egyszerű adózást, ami felé reményeik szerint bizalommal lesznek az emberek.
Elhatározott szándék, hogy a társasági adó csökkentését nem csak 500 millióig valósítják meg, hanem továbblépnek és létre hozzák Közép-Európa legversenyképesebb adórendszerét - mondta. Kitért arra is, hogy Magyarország összes versenytársa meglépte már az egykulcsos adó bevezetését.
Leszögezte a korábbi "abnormális" adórendszer védhetetlen, s rászolgált az átalakításra. Ha minden maradna így, akkor a stagnáló gazdaság maradna meg Magyarország számára, s további pozícióvesztést lenne kénytelen az ország elszenvedni - vélekedett.

Jobbik: nem az egykulcsos adóra

A Jobbik egyetért az adórendszer átalakításával, mert a jelenlegi adóelvonás mértéke kiemelkedően magas Magyarországon, ugyanakkor elveti az egykulcsos adórendszert.
Lenhardt Balázs, az ellenzéki párt vezérszónoka kiemelte: csökkenteni kell a terheket, de a könnyítést indokolt a leginkább rászorulóknál és a családoknál maximalizálni; szerintük valódi és egyértelmű családi adózást kellene bevezetni. Utóbbit az alkotmányban is rögzítenék. A politikus a progresszív adórendszer mellett foglalt állást, amely, mint mondta, a szociális állam vívmánya.
Azt mondta, hogy a költségvetés szja-bevételéből kieső 300 milliárd forint legnagyobb része a legfelső jövedelemosztályt alkotóknál marad, s érezhetően csak a társadalom 10 százalékát érintik a változások. Bruttó 260 ezer forint alatt csak három vagy többgyermekes családok helyzete fog kifejezhetően javulni - mutatott rá a képviselő, aki szerint a minimálbér adókötelessé tétele a feketegazdaságot még tovább erősítheti. Szorgalmazta a magyar vállalkozások támogatását.

LMP: igazságtalan a javaslat    

Az LMP szerint a beterjesztett adótörvény-javaslat igazságtalan, felelőtlen és irracionális.
Scheiring Gábor úgy fogalmazott: az adótörvény-tervezet hadüzenet a kis- és közepes vállalkozásoknak, a középosztálynak és az alacsony jövedelműeknek. Véleménye szerint az előterjesztés vesztese az átlagpolgár, a nyertese pedig a gazdasági elit.
Felelőtlennek azért tartja a javaslatot, mert a kormány szerinte belemegy a lefelé tartó adólicitbe, ami egyre mélyebben viszi a nyomorba egész Kelet-Európát.
Az ellenzéki képviselő úgy látja: azért irracionális az indítvány, mert az ilyen típusú adórendszer nem növeli a munkahelyek számát.

Fidesz: az elmúlt húsz év legnagyobb adócsökkentése fekszik a parlament előtt

Rogán Antal, a Fidesz vezérszónoka szerint óriási előrelépés, hogy megvalósul az egykulcsos, arányos adórendszer. Az adótörvények általános vitájában kedden az Országgyűlésben a fideszes képviselő kiemelte, az elmúlt húsz év legnagyobb adócsökkentése fekszik a parlament előtt.
Rogán Antal óriási előrelépésnek tartja, hogy megvalósul az egykulcsos, arányos adórendszer, amibe beépül majd a családi kedvezmények rendszere.
 Hangsúlyozta: senki nem fizet több adót a következő évben, viszont a családok, valamint a kis-, és középvállalkozások zsebében lényegesen több pénz marad.
Először fordul elő, hogy az adótörvények - a jövedéki adó kivételével - csak adócsökkentést foglalnak magukba - jelentette ki.

Az MSZP hiányolja a szolidaritást és a közteherviselést

Az MSZP szerint a kormány által beterjesztett adótörvény-javaslatokból hiányzik a szolidaritás és a közteherviselés. Puch László, az ellenzéki párt vezérszónoka felszólalásában azt hangoztatta, hogy bár ebben a törvényben nagy az adócsökkentés, de két olyan törvényt fogadtak el, ami ezzel párhuzamosan hétszáz milliárdos többletbevételt rögzít.
Megjegyezte: az új rendszer 2,2 millió embernél 0,2 százalékos pozíciójavulást jelent, míg a legfelső kategóriában, ahol 285 ezren vannak, 4,1 százalékosat. Azt javasolják, a különadók terhére vezessék be a negatív adó intézményét, azaz, ahol jövedelemadó-bevallás van, az év végén visszakapnák azt a különbséget, ami az adójóváírásnál nem tudott megvalósulni.
A politikus a tőke- és munkajövedelmek azonos adóztatásában igazságtalanságot látott. Negyven százaléka az adózóknak jól jár, negyven százalék pozíciója minimálisan javul, a minimálbéreseké pedig csak akkor, ha béremelések lesznek a rendszerben - értékelte.
Tukacs István, a párt másik vezérszónoka azt mondta, módosító javaslataik arról fognak szólni, hogy legyen szolidaritás a rendszerben, legyen lehetőség, hogy a szűkített adójóváírást azok is igénybe vehessék, akik keveset keresnek - mondta.

KDNP: 300 milliárd forint marad a családoknál
    
Hargitai János, a KDNP vezérszónoka kiemelte: ilyen mértékű személyijövedelemadó-csökkentés nem volt még, több mint 300 milliárd forint maradhat a családoknál. Az egykulcsos rendszer jelenti az átláthatóságot és az egyszerű adózást, ami felé reményeik szerint bizalommal lesznek az emberek.
Elhatározott szándék, hogy a társasági adó csökkentését nem csak 500 millióig valósítják meg, hanem továbblépnek és létre hozzák Közép-Európa legversenyképesebb adórendszerét - mondta. Kitért arra is, hogy Magyarország összes versenytársa meglépte már az egykulcsos adó bevezetését.
Leszögezte a korábbi "abnormális" adórendszer védhetetlen, s rászolgált az átalakításra. Ha minden maradna így, akkor a stagnáló gazdaság maradna meg Magyarország számára, s további pozícióvesztést lenne kénytelen az ország elszenvedni - vélekedett.

Jobbik: nem az egykulcsos adóra

A Jobbik egyetért az adórendszer átalakításával, mert a jelenlegi adóelvonás mértéke kiemelkedően magas Magyarországon, ugyanakkor elveti az egykulcsos adórendszert.
Lenhardt Balázs, az ellenzéki párt vezérszónoka kiemelte: csökkenteni kell a terheket, de a könnyítést indokolt a leginkább rászorulóknál és a családoknál maximalizálni; szerintük valódi és egyértelmű családi adózást kellene bevezetni. Utóbbit az alkotmányban is rögzítenék. A politikus a progresszív adórendszer mellett foglalt állást, amely, mint mondta, a szociális állam vívmánya.
Azt mondta, hogy a költségvetés szja-bevételéből kieső 300 milliárd forint legnagyobb része a legfelső jövedelemosztályt alkotóknál marad, s érezhetően csak a társadalom 10 százalékát érintik a változások. Bruttó 260 ezer forint alatt csak három vagy többgyermekes családok helyzete fog kifejezhetően javulni - mutatott rá a képviselő, aki szerint a minimálbér adókötelessé tétele a feketegazdaságot még tovább erősítheti. Szorgalmazta a magyar vállalkozások támogatását.

LMP: igazságtalan a javaslat    

Az LMP szerint a beterjesztett adótörvény-javaslat igazságtalan, felelőtlen és irracionális.
Scheiring Gábor úgy fogalmazott: az adótörvény-tervezet hadüzenet a kis- és közepes vállalkozásoknak, a középosztálynak és az alacsony jövedelműeknek. Véleménye szerint az előterjesztés vesztese az átlagpolgár, a nyertese pedig a gazdasági elit.
Felelőtlennek azért tartja a javaslatot, mert a kormány szerinte belemegy a lefelé tartó adólicitbe, ami egyre mélyebben viszi a nyomorba egész Kelet-Európát.
Az ellenzéki képviselő úgy látja: azért irracionális az indítvány, mert az ilyen típusú adórendszer nem növeli a munkahelyek számát.

Fidesz: az elmúlt húsz év legnagyobb adócsökkentése fekszik a parlament előtt

Rogán Antal, a Fidesz vezérszónoka szerint óriási előrelépés, hogy megvalósul az egykulcsos, arányos adórendszer. Az adótörvények általános vitájában kedden az Országgyűlésben a fideszes képviselő kiemelte, az elmúlt húsz év legnagyobb adócsökkentése fekszik a parlament előtt.
Rogán Antal óriási előrelépésnek tartja, hogy megvalósul az egykulcsos, arányos adórendszer, amibe beépül majd a családi kedvezmények rendszere.
 Hangsúlyozta: senki nem fizet több adót a következő évben, viszont a családok, valamint a kis-, és középvállalkozások zsebében lényegesen több pénz marad.
Először fordul elő, hogy az adótörvények - a jövedéki adó kivételével - csak adócsökkentést foglalnak magukba - jelentette ki.

Az MSZP hiányolja a szolidaritást és a közteherviselést

Az MSZP szerint a kormány által beterjesztett adótörvény-javaslatokból hiányzik a szolidaritás és a közteherviselés. Puch László, az ellenzéki párt vezérszónoka felszólalásában azt hangoztatta, hogy bár ebben a törvényben nagy az adócsökkentés, de két olyan törvényt fogadtak el, ami ezzel párhuzamosan hétszáz milliárdos többletbevételt rögzít.
Megjegyezte: az új rendszer 2,2 millió embernél 0,2 százalékos pozíciójavulást jelent, míg a legfelső kategóriában, ahol 285 ezren vannak, 4,1 százalékosat. Azt javasolják, a különadók terhére vezessék be a negatív adó intézményét, azaz, ahol jövedelemadó-bevallás van, az év végén visszakapnák azt a különbséget, ami az adójóváírásnál nem tudott megvalósulni.
A politikus a tőke- és munkajövedelmek azonos adóztatásában igazságtalanságot látott. Negyven százaléka az adózóknak jól jár, negyven százalék pozíciója minimálisan javul, a minimálbéreseké pedig csak akkor, ha béremelések lesznek a rendszerben - értékelte.
Tukacs István, a párt másik vezérszónoka azt mondta, módosító javaslataik arról fognak szólni, hogy legyen szolidaritás a rendszerben, legyen lehetőség, hogy a szűkített adójóváírást azok is igénybe vehessék, akik keveset keresnek - mondta.

KDNP: 300 milliárd forint marad a családoknál
    
Hargitai János, a KDNP vezérszónoka kiemelte: ilyen mértékű személyijövedelemadó-csökkentés nem volt még, több mint 300 milliárd forint maradhat a családoknál. Az egykulcsos rendszer jelenti az átláthatóságot és az egyszerű adózást, ami felé reményeik szerint bizalommal lesznek az emberek.
Elhatározott szándék, hogy a társasági adó csökkentését nem csak 500 millióig valósítják meg, hanem továbblépnek és létre hozzák Közép-Európa legversenyképesebb adórendszerét - mondta. Kitért arra is, hogy Magyarország összes versenytársa meglépte már az egykulcsos adó bevezetését.
Leszögezte a korábbi "abnormális" adórendszer védhetetlen, s rászolgált az átalakításra. Ha minden maradna így, akkor a stagnáló gazdaság maradna meg Magyarország számára, s további pozícióvesztést lenne kénytelen az ország elszenvedni - vélekedett.

Jobbik: nem az egykulcsos adóra

A Jobbik egyetért az adórendszer átalakításával, mert a jelenlegi adóelvonás mértéke kiemelkedően magas Magyarországon, ugyanakkor elveti az egykulcsos adórendszert.
Lenhardt Balázs, az ellenzéki párt vezérszónoka kiemelte: csökkenteni kell a terheket, de a könnyítést indokolt a leginkább rászorulóknál és a családoknál maximalizálni; szerintük valódi és egyértelmű családi adózást kellene bevezetni. Utóbbit az alkotmányban is rögzítenék. A politikus a progresszív adórendszer mellett foglalt állást, amely, mint mondta, a szociális állam vívmánya.
Azt mondta, hogy a költségvetés szja-bevételéből kieső 300 milliárd forint legnagyobb része a legfelső jövedelemosztályt alkotóknál marad, s érezhetően csak a társadalom 10 százalékát érintik a változások. Bruttó 260 ezer forint alatt csak három vagy többgyermekes családok helyzete fog kifejezhetően javulni - mutatott rá a képviselő, aki szerint a minimálbér adókötelessé tétele a feketegazdaságot még tovább erősítheti. Szorgalmazta a magyar vállalkozások támogatását.

LMP: igazságtalan a javaslat    

Az LMP szerint a beterjesztett adótörvény-javaslat igazságtalan, felelőtlen és irracionális.
Scheiring Gábor úgy fogalmazott: az adótörvény-tervezet hadüzenet a kis- és közepes vállalkozásoknak, a középosztálynak és az alacsony jövedelműeknek. Véleménye szerint az előterjesztés vesztese az átlagpolgár, a nyertese pedig a gazdasági elit.
Felelőtlennek azért tartja a javaslatot, mert a kormány szerinte belemegy a lefelé tartó adólicitbe, ami egyre mélyebben viszi a nyomorba egész Kelet-Európát.
Az ellenzéki képviselő úgy látja: azért irracionális az indítvány, mert az ilyen típusú adórendszer nem növeli a munkahelyek számát.

OLDALTÖRÉS: Vita az adótörvényről

Matolcsy: az adótörvénycsomag megteremteni a költségvetés, a gazdaság és a társadalom egyensúlyát

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint a most beterjesztett adótörvénycsomag megteremti, beállítja a költségvetés, a gazdaság és a társadalom egyensúlyát.
A tárcavezető kiemelte: az adócsomag fő jellemvonásai közé tartozik, hogy elfogadása esetén megéri majd dolgozni, "tisztán, fehéren", megéri családot alapítani, gyermeket vállalni. Az adóváltozások beruházásra ösztönöznek, egyúttal erősítik Magyarország gazdaságának növekedési képességét - húzta alá.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a munkát és gyermeket vállalni akarókat segítő egykulcsos szja-rendszer révén az ország Közép-Európa legversenyképesebb állama lesz.

Bizottságok az adótörvényről

Az emberi jogi és kisebbségi, valamint a kulturális és sajtóbizottságon kívül minden parlamenti bizottságban kisebbségi vélemény fogalmazódott meg a törvényjavaslatról.
Szekeres Imre szocialista képviselő közölte: a számvevőszéki bizottságban a szocialisták és az LMP mondott nemet a törvényjavaslatra.
A szocialista Gúr Nándor a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményét ismertetve azt mondta, ezzel a javaslattal nem folytatódik a gazdaság versenyképességének javítása.
A gazdasági és informatikai bizottság előadójaként a fideszes Kupcsok Lajos azt mondta: a jelenlegi adórendszer bonyolultságának egyszerűsítése többségi akarat volt. Az MSZP-s Kovács Tibor, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményét ismertetve azt mondta: egyedül az MSZP hajtott végre öt százalékos járulékcsökkentést. Felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslat szerint szűkül az adójóváírás, és a kormány megadóztatja a bérleteket is.
Az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság többségi véleményét a KDNP-s Stágel Bence mondta el, aki szerint a törvényjavaslat egy felelősségteljes kormányzati lépésnek minősül. A kisebbségi véleményt ismertető LMP-s Vágó Gábor azt mondta: nem igaz, hogy a kormány által bevezetni kívánt adórendszer mindenkinek kedvező. Hozzátette: a pályakezdő fiataloknak ez az adórendszer nem nyújt semmit.
 A mezőgazdasági bizottság többségi álláspontját a KDNP-s Sáringer-Kenyeres Tamás ismertette, aki szerint történelmi jelentőségű családi kedvezményt tartalmaz az indítvány. A szocialista Harangozó Gábor a mezőgazdasági bizottság kisebbségi előadója szerint az alacsony jövedelműeknél a jövedelem szinten tartása csak akkor lehetséges, ha növelik a béreket.
Az oktatási, tudományos és kutatási bizottság többségi előadója, a fideszes Révész Máriusz azt hangsúlyozta, hogy a családokat hozzá kell segíteni a gyermekvállaláshoz.
Kolber István (MSZP) az oktatási bizottság kisebbségi véleményét elmondva úgy fogalmazott: a törvényjavaslatban megfogalmazottak a magyar gazdaság versenyképességét lerontják, a különadók pedig egyebek közt csökkentik a fogyasztást.
Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság többségi előadója, a fideszes Bóka István felhívta a figyelmet arra, hogy a versenyszférában foglalkoztatottak aránya hárommillió alatt van ma Magyarországon. 
  A szocialista Varga Zoltán, az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményét ismertetve úgy fogalmazott: Magyarország versenyképességét ez az adótörvény lényegében nem befolyásolja.
A sport- és turizmusbizottság többségi előadója, Hadházy Sándor (Fidesz) fontosnak nevezte az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszerének bevezetését. Pál Béla (MSZP), a testület kisebbségi előadója azt mondta: a turizmus az az ágazat, ahol a legkevesebbet keresnek az emberek. A 16 százalékos adókulcs számukra kedvezőtlen - tette hozzá.
A kulturális és sajtóbizottság többségi előadója, L. Simon László közölte: a bizottságban nem alakult ki kisebbségi vélemény.

OLDALTÖRÉS: Jobbik: mikor teljesíti választási ígéreteit a Fidesz?

    
Jobbik: mikor teljesíti választási ígéreteit a Fidesz?

 Volner János jobbikos képviselő azt firtatta: mikor teljesíti a Fidesz a kampányban tett olyan gazdasági ígéreteit, mint például a magyar vállalkozások versenyképességének megerősítése, a magyar gazdaság duális jellegének felszámolása, a magyar munkaerő mobilitásának fokozása. Szóvá tette: míg egy magyar kis-, illetve középvállalkozás 1 millió forintos nyeresége után összesen 451 ezer forint adóterhet kénytelen fizetni, egy multinacionális vállalat ugyanennyi nyereség esetén "megússza" 100 ezer forinttal.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány gazdaságtörténeti jelentőségű fordulatot hajtott végre, konszolidálták az örökölt "költségvetési lyukat" és lépéseket tettek a munkahelyteremtés beindításáért. Rámutatott arra, hogy a lakáshitelesekről szóló javaslat elfogadása például szolgálta az építőipar megerősödését is. Felhívta a figyelmet a bürokrácia csökkentését szolgáló intézkedésekre, a Széchenyi-pihenőkártya belföldi piacot élénkítő hatására, a családi kisegítő munkával kapcsolatos döntésre, és arra, hogy mintegy 150-200 milliárd forintot csoportosítottak át uniós pénzekből a hazai kis- és középvállalkozások számára. A cél a pénzügyi konszolidációval karöltve beindítani Magyarország gazdasági növekedését, és munkahelyeket teremteni - összegzett.

Az LMP a kormány társadalompolitikáját bírálta

Az LMP-s Vágó Gábor bejelentette, hogy pártja kedden a nyilvánosság elé terjeszti 29 pontját, amelyet az Orbán-kormány eddigi társadalompolitikájának bírálataként, egyúttal a Fidesz-KDNP társadalompolitikájának antitéziseként jellemzett. A dokumentumból kiemelte a vidékkel, a gazdasági környezettel és az egészségüggyel foglalkozó részeket. Kiállt a közszolgáltatások fejlesztése mellett és úgy értékelte, a kormány az adópolitikával a jómódúak zsebében keletkező pénzt növeli; nem kezeli a területi egyenlőtlenségeket. Az egészségügyben szorgalmazta a teljesítményvolumen-korlát eltörlését.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár - annak kapcsán, hogy a politikus az oktatás területén a büntetés helyett a mediálás elsőbbségét hangoztatta - kijelentette: a negatív cselekmények negatív megítélése elkerülhetetlen, a kormánynak a rendre és a munkára alapuló értékrendje a társadalom érdekeit szolgálja. Mint mondta, a kormány prioritásként kezeli a leszakadás megakadályozását, a felzárkózást, erre a készülő közoktatási törvény is bizonyság lesz.

MSZP: problémák az iszapömléssel kapcsolatos kormányzati intézkedésekben

A szocialista Szabó Imre, elismerve a kormánynak a vörösiszapömlés kapcsán tett egyes intézkedéseit, bizonyos hiányokra hívta fel a figyelmet. Szerinte koordinációs, irányításbeli problémák voltak tapasztalhatók a segélynyújtásnál és a kárenyhítésnél, rivalizálás folyt a kárelhárításnál az állami szereplők között, nincs kézzelfogható állami segítség a takarítási munkálatokon kívül, hiányzik a kielégítő tájékoztatás, megmaradt a bizonytalanság, akadozik a kárfelmérés, sok kérdés megválaszolatlan, például nem tudni, mi lesz a gazdálkodókkal. Javasolta: a széndioxid-kvóta értékesítéséből befolyt összeget fordítsák a háztartásigépcsere-program finanszírozására.
Kontrát Károly belügyi államtitkár a már megtett intézkedéseket sorolva kitért többek között arra, hogy a gátszakadás után 10 perccel már megkezdődött a mentés, a kormány veszélyhelyzet kihirdetéséről döntött, védőgátat és körgátat építettek, Kolontárra már sokan visszaköltöztek, a szennyeződés eltakarítása óriási erőfeszítésekkel zajlik, megkezdődött a tervező munka, folyik az emberek megkérdezése arról, hogy hol akarják folytatni az életüket. Az állami szervek között nincs rivalizálás - szögezte le, hozzátéve: csak az emberi lelkekben keletkezett sérülést nem sikerült kezelni, ennek számonkérése azonban szerinte politikai haszonszerzés.

Fidesz: rendszerszintű beavatkozások kellenek az egészségügyben

 A fideszes Mikola István rendszerszerű megoldásokat szorgalmazott az egészségügyi ágazat fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Mint mondta, a 2007-2008. évi, 27,5 milliárd forintos megtakarítás felhasználhatósága fontos az ágazat számára az idei évi működőképesség szempontjából, ez azonban csak a "tűzoltásra" elegendő, nem eszköze a fenntarthatóság biztosításának, a konszolidációnak. Kiállt amellett, hogy az egészségügy húzóágazat, gazdasági hatékonysági tényezőként is kell, hogy megjelenjen "a magyar újjászületésben", és kezdeményezte: a 2011-es költségvetésbe épüljön be a 27,5 milliárdos segítség, azzal a 2009 évben kiharcolt egyhavi finanszírozási összeggel, és azzal a 10,7 milliárdos eseti keresetkiegészítéssel, amellyel együtt szerinte fenntartható az ágazat.
Szócska Miklós államtitkár egyetértett azzal, hogy az elmúlt évek forráskivonása "döbbenetes volt", és felhívta a figyelmet a transzparencia hiányára is. Egyetértett a rendszerszintű változtatások szükségességével. Progresszív struktúrát fogunk létrehozni, helyreállítjuk a progresszív ellátás rendszerét - fogalmazott. Kitért arra, hogy monitorozzák a rendszer működőképességét, amelyben 100 százalékos az intézmények részvétele.