Bakondi György: komoly változás előtt áll a tűzoltóság és a polgári védelem

Bakondi György altábornagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője elmondta: a katasztrófavédelmi rendszer javítására és fejlesztésére vonatkozó szabályozási koncepció társadalmi vitája napokon belül lezárul, így a jogszabálytervezet már a tavaszi ülésszakon a parlament elé kerül.
Az új katasztrófavédelmi törvénytervezet kitér a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni hatékonyabb védekezés kialakítására, a lakosság és a polgári védelem szerepének erősítésére, valamint szabályozza a katasztrófák elleni védekezés hatékonyabbá tételét és finanszírozását is.
A polgári védelem, amelyet fél évszázaddal ezelőtt a háborús és a mindennapi veszélyhelyzetek esetére, a lakosság megsegítésére hoztak létre, az új kor kihívásait figyelembe véve más típusú felkészültséget és eszközellátást igényel, így ezek az erők újabban elsősorban a természeti és ipari katasztrófák, különleges, súlyos balesetek kezelésénél lesznek bevethetők.
Bakondi György elmondása szerint az új rendszer két pilléren nyugszik: egyrészt a már létező, speciális szaktudással, technikai eszközökkel rendelkező szervezeteken, amelyek komoly helyzetekben eddig önkéntes alapon végezték tevékenységüket,  másrészt a speciális tevékenységet végzők és cégek bevonásán, a "köteles polgári védelmi szolgálat" létrehozásán.
 Utóbbi azt jelenti, hogy a speciális szaktudással rendelkezőket, valamint a fizikai állapotuk és életkoruk alapján egy  adatbázisban összesített embereket, akik összesen akár sok tízezren is lehetnek, "mozgósítási határozattal" bevonnák a védekezési munkálatokba, költségeiket pedig az állam, illetőleg az erre a célra létrehozandó katasztrófavédelmi célelőirányzat fedezné.
Konkrét veszélyhelyzetekben a szakmai feladatok hatékonyabb koordinálása érdekében kialakítanák a helyszíni operatív csoportok rendszerét, melyek több települést fognának össze, és kapcsolatot tartanának a települési vezetők mellé rendelt katasztrófavédelmi összekötőkkel, de felülvizsgáltatnák az önkormányzati vezetők veszélyhelyzeti képzésének rendszerét is.
 Az altábornagy megjegyezte: a múlt évi rendkívüli áradások és az ajkai vörösiszapömlés során kialakult katasztrófahelyzetek rávilágítottak: a katasztrófavédelmi szervek állományain túl jelentős számú, olykor több ezer önkéntes bevonására is szükség van, így a koncepció szerint egységesítenék a honvédelemről és a polgári védelemről szóló törvényben foglalt kötelezettség életkori határait - amely jelenleg a honvédelmi törvény alapján a nőknél 18-50, férfiaknál 18-55 éves kor; a polgári védelem esetén a nőknél 18-55, férfiaknál 16-60 éves kor - úgy, hogy az utóbbit kitolnák a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárig.
 Tavaly május és júniusban 848 településen, ebből csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 208 településen volt védekezés, és a munkálatokban résztvevők összlétszáma májusban több mint 60 ezer, júniusban mintegy 150 ezer fő volt, az ár- és belvizek elleni védekezés során pedig 14,3 millió homokzsákot építettek be.
 A polgári védelem szervezeti átalakítása mellett döntő többségében már megszülettek azok a jogszabályok, amelyek katasztrófahelyzeteknél elősegítik a védekezési és helyreállítási munkálatok lefolytatását, így a katasztrófavédelem - felkészülve egy esetleges tavaszi rendkívüli áradásra - komplex árvízi csoportokat hoz létre.
 Megjegyezte, egy kormányhatározat szerint minden borsodi önkormányzat számára kötelező egy elöntési terv készítése, és ehhez a kormány hárommillió forint plusz forrást biztosít településenként. A településrendezési szabályozás mellett - az építési hatóságok együttműködésével - a katasztrófavédelemnek is van véleményezési joga, hogy ne fordulhasson elő olyan eset, hogy elöntött vagy árvízveszélyes területre adhassanak ki építési engedélyt.
 A lakosság és a tűzvédelem területén is jelentős változások várhatók: az ország hivatásos tűzoltóságait, amelyek ma önkormányzati fenntartásúak, állami irányítás alá helyezik.
Arra a kérdésre, hogy az egyes vélemények szerint ez az elképzelés azért is probléma, mert a tűzoltólaktanyák épületeit és az eszközöket, vagy az azok beszerzéseihez szükséges pályázati önrészt az önkormányzatok saját vagyonukból biztosították, az OKF főigazgatója az MTI-nek úgy válaszolt: "az önkormányzati ingatlanok valójában állami ingatlanok voltak, így ezek visszavételéről beszélhetünk". Mint hozzátette: a tűzoltólaktanyák és gyakorlóterek funkciói nem fognak változni a jövőben sem, és vizsgálják, hogy az önkormányzatok hogyan tudnak hatékonyan hozzájárulni a helyi tűzvédelem megerősítéséhez.