EU-elnökség - Politológusok: elhúzódhat a schengeni övezet bővítése

 Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője hangsúlyozta: a magyar kormány az elmúlt hónapokban jól láthatóan arra törekedett, hogy egyfajta regionális érdekérvényesítő és kezdeményező szerepbe kerüljön a nemzetközi szintéren; ennek érdekében különösen Romániával, Lengyelországgal és Bulgáriával igyekezett szorosabb együttműködést kialakítani.
Magyarország fontos célkitűzéséhez tartozik, hogy féléves EU-elnöksége alatt lezáruljon Horvátország uniós csatlakozási folyamata, valamint több nagy tagállammal - például Franciaországgal és Németországgal szemben - támogatja Románia és Bulgária schengeni övezetbe való felvételét is - húzta alá a Political Capital szakértője.
 Szánthó Miklós, a Nézőpont Intézet elemzője arra emlékeztetett, hogy a horvát csatlakozási szerződés pontjainak döntő többségét már lezárták, és várhatóan a legproblematikusabbnak ítélt, az igazságügyi együttműködésről szóló fejezet ügyében sem bontakozik ki komoly ellenállás.
Horvátország csatlakozásának formális véglegesítésére ugyanakkor bizonyosan csak a magyar elnökség után kerülhet sor, mivel a többi tagállam parlamentjének beleegyezése és a horvát népszavazás várhatóan hosszabb időt vesz majd igénybe - fűzte hozzá.
 Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet elemzője több mint valószínűnek nevezte, hogy Horvátország csatlakozási szerződésének aláírása a következő, lengyel EU-elnökség alatt történik meg, noha az szerinte még korántsem tekinthető rutinfeladatnak.
 Kiemelte, hogy a magyar kormánynak lesz még tennivalója például a továbbra is a fenntartásaikat hangoztató tagállamok, például Hollandia meggyőzésével, és a horvát csatlakozás újabb akadályát jelentheti az is, ha Románia esetleg saját schengeni csatlakozásához kötné Zágráb belépését.
Az elemzők szerint Bulgária és Románia schengeni övezetbe történő felvételét még nagyobb viták kísérik majd.
A német és a francia kormány már korábban jelezte, hogy a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc területén olyan hiányosságokat lát, amelyek miatt nem támogatja Románia és Bulgária törekvését. Emellett a nyilvánosan kevésbé hangsúlyozott okok közé tartozik az is, hogy a nyugat-európai országok migrációs kockázatot látnak a két ország schengeni csatlakozásában - fejtette ki Juhász Attila.
Szánthó Miklós szerint a schengeni térség bővítése alapvetően illeszkedik Budapest "keleti nyitásról" szóló politikájába, ezért a magyar kormány - a romániai magyarságra tekintettel is - támogatja a folyamatot. A schengeni övezet bővítésének elmaradása esetén ugyanakkor komolyan felértékelődhet a kettős állampolgárság szerepe, hiszen így az erdélyi magyaroknak kézzel fogható előnyeik is származhatnak a kettős állampolgárság biztosításáról szóló "szimbolikus, nemzetpolitikai döntésből" - mondta a Nézőpont Intézet elemzője.