2011.01.05. 19:38
Készül a Duna-stratégia
2011. január 1-jétől Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. Összeállításunkban – mely a Külügyminisztérium támogatásával készült – egyrészt bemutatjuk, hogy a közös európai ügyek rólunk is szólnak, és végső soron „az unió mi vagyunk”, másrészt beszámolunk arról, hogy a magyar elnökség miként kíván hozzájárulni a gazdasági, szociális, politikai és intézményi szempontból egyaránt erős Európa építéséhez.
A magyar elnökség programjának a vízpolitika és a Duna-stratégia az egyik kiemelt témája, hazánk számára nagyon fontos, hogy a régió országai a társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásokra együtt keressék a választ – hangsúlyozta Barsiné Pataky Etelka, a Duna-stratégiáért felelős kormánybiztos.
A Duna-stratégia látványosan erősíti a közép-kelet-európai együttműködést, és azt a szimbolikus üzenetet közvetíti, hogy egymásra vagyunk utalva. A vizek szennyezettsége, a természeti katasztrófák olyan problémák, amelyekre az országoknak közösen kell megoldást találniuk – emelte ki –, ezért Magyarország a soros elnökség alatt két témakörben, a vízminőség védelmében és megőrzésében, valamint a környezeti katasztrófák – árvíz, aszály – kivédésében kíván koordináló szerepet betölteni.
Az EU állam- és kormányfői 2009-ben kérték fel az Európai Bizottságot egy Dunarégiós stratégia részleteinek kidolgozására. A tervezet várhatóan júniusban az Európai Tanács elé kerül, benne nyolc uniós tagállam – Németország, Ausztria, Magyarország, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária és Románia –, valamint hat EU-n kívüli ország, Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Ukrajna és Moldova érintett. A Duna menti makrorégióban mintegy 115 millió ember él, a stratégia megvalósításával gyorsabbá válhat számukra a közúti és a vasúti közlekedés, javulnak a vízi közlekedés lehetőségei, a jobb hozzáférés és az alternatív energiaforrások révén olcsóbb lehet az energia is. A hatékonyabb együttműködés pedig közvetve kedvezően hat a gazdaság, az oktatás és a kutatás fejlődésére. A stratégiában körvonalazott részletes cselekvési terv négy pillérre épül: az első a Dunarégió összekapcsolása a többi régióval, a második a környezet védelme, a harmadik pillér a jólét megteremtése, a negyedik pedig a Duna-régió megerősítése. A Duna-stratégia tervezői ugyanakkor kezdettől hangsúlyozták: nem jöhet létre új intézmény, nem alkothatnak új szabályozást az EU-joganyagában, vagyis az együttműködés ne legyen bürokratikus, továbbá nem áll rendelkezésre új pénzforrás. A szakértők eltérően ítélik meg, hogy ezek a tiltások mennyiben jelentenek hátrányt, illetve hosszú távon fenntarthatók-e. 2011 januárjától Magyarország ismerteti meg a stratégiával a tagállamokat, érdekeiket is a magyar elnökség hangolja össze. A stratégia elfogadását követően Magyarország azonnal el kívánja indítani az első projekteket.
