EU-elnökség - Pintér szerint az unió kezelni tudja a líbiai történések következményeit

A magyar miniszter - a soros elnökség nevében - azt követően beszélt erről, hogy csütörtöki brüsszeli ülésén a tanács áttekintette a helyzetet menekültügyi és egyéb szempontokból.
Nemzetközi sajtótájékoztatóján Pintér Sándor úgy fogalmazott: a segítőkészség és szolidaritás jellemezte az uniós tanácskozást. Emlékeztetett arra, hogy az EU már több konkrét lépést tett, és úgy vélte: ezek eredményeképpen az unió kezelni tudja a történéseket. 
"Egyelőre nincs olyan jelentős migrációs nyomás, amit az unió ne tudna megoldani, és bízunk benne, hogy ha gyorsan megoldódnak a politikai kérdések, akkor ez a migrációs nyomás el is marad" - jelentette ki a miniszter.
A megkezdett lépések között említette az uniós határellenőrzési ügynökség (Frontex) térségbeli misszióját, továbbá azt, hogy az elnökség elindította az unió polgári védelmi mechanizmusát. 
Nem a dél-európai országok problémájáról van szó; ami Észak-Afrikában történik az a világ és Európa problémája - emelte ki Pintér Sándor. 
Mint mondta, az EU-tagok közül eddig elsősorban Olaszországba és Máltára érkezett jelentős számú menekült. A menekültek többsége azonban egyelőre Tunéziába és Egyiptomba igyekszik. 
Az unió az utóbbi területeken is igyekszik hozzájárulni a menekültek ellátásához, így elkerülhető az is, hogy azok Európa felé forduljanak - fejtette ki Pintér Sándor. 

Cecilia Malmström belügyi biztos a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a Frontex kockázatelemzést is végez a térségben, mindenekelőtt Líbiában. 
Az unió a megnövekedett menekültügyi és humanitárius feladatok elvégzéséhez szükséges anyagi feltételek megteremtésén is dolgozik - tette hozzá a svéd biztos.
Egy külön nyilatkozatban Pintér Sándor azt is elmondta: tudomása szerint mintegy 50-60 magyar állampolgár tartózkodik Líbiában, értük Magyarország repülőgépet küld. Hangoztatta, hogy eddig egyiküknek sem esett bántódása. 
Az ülésnapot lezáró sajtótájékoztatón megerősítette Pintér Sándor azt is, hogy a brüsszeli találkozón áttekintették Bulgária és Románia schengeni csatlakozásának állását, és erről egyhangú elnökségi következtetést fogadtak el. Eszerint a miniszterek elismerték a két ország eredményeit, de megállapították, hogy Bulgáriában még további erőfeszítésekre van szükség. A vitatott pont, a külső szárazföldi határok ellenőrzésének esetében márciusban újraértékelik a bolgár teljesítményt.
Pintér Sándor hangoztatta: a bolgár fél ígéretet tett arra, hogy az újabb értékelésig elvégzi a még hátralévő technikai feladatokat. 
Ezt követően kell áttekinteni, hogy milyen feltételeknek kell még megfelelniük a csatlakozáshoz - tette hozzá.
Amennyiben a két ország választ tud adni az egyes tagországok - köztük Franciaország és Németország - által megfogalmazott problémákra, a csatlakozás létrejöhet - mondta a miniszter az MTI kérdésére. Hozzáfűzte: az elnökség igyekszik támogatni őket annak érdekében, hogy az említett válaszokat meg tudják adni. 

A csütörtöki tanácskozás összesen 21 napirendi pontja közül Pintér Sándor kiemelte még, hogy meghallgatták az Európai Bizottság tájékoztatását a nyugat-balkáni vízumliberalizációt követő helyzetről. Malmström a sajtótájékoztatón hangoztatta:a liberalizációnak nagyon pozitívak az eredményei. Mindazonáltal az előzetes visszajelzések szerint a hatóságok néhány visszaéléssel is találkoztak. 
A liberalizáció utólagos ellenőrzésének keretében egyelőre az egyeztetések zajlanak az unió és a térség országai között - mondta el Malmström. Ebben a folyamatban az elnökség is szerepet játszik - tette hozzá. 
Malmström bejelentette, hogy a miniszteri tanács elfogadta a Törökországgal kötendő visszafogadási egyezmény szövegét, így az továbbmehet a jóváhagyási folyamat következő lépcsőjére. 
Pintér Sándor az egyezmény jelentőségét hangsúlyozandó beszámolt arról, hogy az uniós számítások szerint évente mintegy 80 ezren lépik át a szárazföldi határt azon a területen. A megállapodás egyebek között a Görögországra nehezedő nyomást enyhítheti - fűzte hozzá.

Cikkek az EU-elnökségről itt!