SZEF: ne bocsássanak el több kormánytisztviselőt indoklás nélkül!

Az egyik szemünk sír, a másik nevet - fogalmazott Varga László az Alkotmánybíróság keddi döntésével kapcsolatban, amely alkotmányellenessé nyilvánította és május 31-ei hatállyal megsemmisítette a kormánytisztviselők indoklás nélkül felmondását lehetővé tévő törvényi rendelkezést.
A szakszervezeti vezető üdvözölte a kifogásolt szabály alkotmányellenessé nyilvánítását, de szóvá tette, hogy azt nem visszamenőleges hatállyal, hanem május 31-ig életben hagyva semmisítette meg az Alkotmánybíróság.
Már lehetett is hallani olyan kormányzati nyilatkozatot, amely szerint maradt idő az alkalmatlanok elbocsátására - jegyezte meg Varga László, aki ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakszervezetek eddig sem, és ezután sem kívánják megvédeni alkalmatlan kollégáikat, ám az erkölcstelen és embertelen lenne, ha a továbbiakban is alkalmaznák az indoklás nélküli felmondás már alkotmányellenessé nyilvánított intézményét.
A szakszervezetek ezért közös levélben fordulnak Orbán Viktorhoz, azt kérve: a kormány vállaljon moratóriumot - akár kormányrendeletben rögzített módon is - arra, hogy május 31-e előtt sem bocsátanak el indoklás nélkül kormánytisztviselőket.
 Varga László arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben a munkáltató bizonyítani tudja a közszférában dolgozó szakmai alkalmatlanságát, úgy a felmentés ellen a szakszervezet sem emelhet kifogást, az azonban egyáltalán nem szolgáltathat indokot a felmentéshez, hogy a munkavállaló már az előző, más politikai színezetű kormány vagy önkormányzat idején is betöltötte munkakörét, elvégezte feladatait.
A SZEF elnöke elmondta, hogy mintegy 60 ezer kormánytisztviselő van, közülük hétezren dolgoznak a minisztériumokban, ám a tavalyi kormányváltás óta több mint tíz százalékukat, mintegy 800-900 embert már elbocsátottak.
A szakszervezetek a mintegy 35 ezer, javarészt önkormányzatokban dolgozó köztisztviselő indoklás nélküli elbocsátása kapcsán is Alkotmánybírósághoz fordult, beadványuk elbírálásáig a szakszervezeti vezetők az önkormányzatoktól is moratóriumot kérnek.
Varga László azt kérte a kormánytól, hogy a "hasonlóan hibás döntések megelőzése érdekében" tárgyaljon az érdekvédőkkel, folytasson érdemi párbeszédet a szakszervezetekkel.
 Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke azt vetette fel, hogy a rendvédelmi szerveknél az utóbbi időben gyakorlattá vált a vezető beosztású parancsnokok indoklás nélküli felmentése, amely nem csak a parancsnoki, de a végrehajtói állományt is elbizonytalanítja. Ezért az érdekvédő azt várja a kormánytól, hogy kezdjen érdemi tárgyalásokat a szolgálati törvény módosításáról, a korábbi szabályozás visszaállításáról, amely nem tette lehetővé az indoklás nélküli felmondást. Kónya Péter is nyomatékosan hangsúlyozta, fellépésüknek semmiképpen sem az a célja, hogy alkalmatlan kollégáikat megóvják a felmentéstől.
Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára elmondta, hogy az Alkotmánybírósághoz, illetve a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak amennyiben a parlament elfogadja a semmisségi törvényjavaslatot, amellyel "a politika belemászott a rendőrség dolgába".
A fideszes Balsai István indítványa semmisnek mondaná ki azokat a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben meghozott bírósági ítéleteket, amelyek alapját kizárólag rendőri jelentés, illetve rendőri tanúvallomás képezte.
 Bárdos Judit kiemelte, hogy erről Baka András főbíró is úgy nyilatkozott: az megrendíti a bírói mérlegelésbe vetett bizalmat. A szakszervezeti vezető szerint általában a büntetőeljárásba vetett bizalmat is, hiszen a bűnözők már eddig is úton-útfélen a rendőrség lejáratására törekedtek, és minduntalan azzal védekeztek a bíróságon, hogy a rendőr hazudik. Ezzel a törvényjavaslattal most ehhez kapnának "szabad kezet" - fogalmazott.
  Miért nem áll ki egyetlen rendőri vezető sem azzal, hogy igen, voltak hibák, de a konzekvenciák levonásának nem ez a megfelelő módja - vetette fel Bárdos Judit, aki szerint például a közkegyelem jobb megoldás lenne a 2006. őszi események kapcsán felmerült problémák kezelésére.