Ashton a három M politikájáról beszélt

 Az uniós külügyminiszterek informális találkozója után tartott sajtótájékoztatón Catherine Ashton kifejtette: anyagi forrásokból a demokratikus átmenetet akarja segíteni az EU, és ugyancsak pénzzel ösztönözné a civil társadalom és a gazdaság megerősödését. A második elem a kereskedelmi előnyök és a piaci hozzáférés biztosítása, hogy a déli szomszédság kihasználhassa az uniós piac export- és importlehetőségeit. A harmadik elem a földrajzi mobilitás, az utazás, a szabad mozgás lehetőségének növelése – mondta Catherine Ashton. "Ez a három M politikája" – utalt az egyes eszközök angol elnevezésének (money, market access, mobility) kezdőbetűire.
Catherine Ashton hangsúlyozta: szoros együttműködést kell kialakítani az EU és az Arab Liga között, ezért Magyarországról vasárnap Kairóba utazik, hogy találkozzon a szervezet főtitkárával, Amr Muszával.
Óvatos tervezésre van szükség, minden eshetőséget meg kell vizsgálni, beleértve a katonai beavatkozást is - vélekedett.
Kérdésre válaszolva Catherine Ashton közölte: a további szankciókról és más lehetőségekről a hatásokat és a hatékonyságot figyelembe véve tárgyalnak. Minél nagyobb országcsoport foganatosít egy intézkedést, annál nagyobb lesz a hatása - jegyezte meg.
Szintén kérdésre válaszolva hangoztatta: a beavatkozás főként gazdasági szankciókat jelent, és nem lehet figyelmen kívül hagyni a Líbiát elhagyók érdekeit sem. Az EU szerint vége Moammer Kadhafi rezsimjének, politikai és gazdasági nyomást kell gyakorolni rá, hogy felismerje ezt - fogalmazott.
Közvetítőként tekintenek a líbiai Nemzeti Tanácsra, és keresik a további szereplőket, akikkel felvehetik a kapcsolatot - mondta. (Az uniós állam- és kormányfők pénteki csúcstalálkozóján megállapodtak abban, hogy legalább átmenetileg tárgyalópartnerként tekintenek a kormányellenes líbiai felkelők által létrehozott Nemzeti Tanácsra.) A főképviselő hozzátette: a Tripoliban tartózkodó diplomatáktól is folyamatosan tájékozódnak az eseményekről.
Martonyi János külügyminiszter szerint a gödöllői tanácskozás - akárcsak az állam- és kormányfők pénteki rendkívüli találkozója - bebizonyította, hogy az EU egységes, "együtt gondolkodunk és együtt cselekszünk". Sokkal nagyobb az egység, mint korábban gondolták, a tagállamok egyetértenek az alapelvekben - vélekedett.
A tárcavezető kiemelte: nagyon fontos a tagjelölt államok (Horvátország, Törökország, Macedónia, Montenegró és Izland) jelenléte a tanácskozáson, ezáltal azt üzenik, hogy a bővítés folytatódik. Ez az EU és különösen a szomszédságpolitika hitelességét erősíti - tette hozzá.
Martonyi János kérdésre válaszolva hangsúlyozta: hamarosan legmagasabb szintű vagy külügyminiszteri találkozó lesz az Arab Ligával. "Lényeges, hogy ne a Nyugat lépjen fel egyedül, hanem részt vegyenek azok az arab országok is, amelyeket a legközvetlenebbül érintenek" a líbiai események.
Nemcsak negatív jelek vannak, hanem biztatóak is: a marokkói uralkodó a napokban bejelentett reformjai alapján elképzelhető, hogy Marokkó lesz az első "dél-földközi tengeri vagy arab ország, ahol egyfajta valóságos demokrácia valósul meg" – emelte ki, hozzátéve, hogy Egyiptomban, a térség legnagyobb országában is megvan az igazi demokrácia kiépülésének esélye.
Az esemény elején Catherine Ashton részvétét fejezte ki a földrengés sújtotta Japánnak és a cunami által elért többi országnak.
A hivatalos program szerint az uniós miniszterek tanácskozásán szombaton az EU déli szomszédságának eseményei, főként a Líbiában, Tunéziában és Egyiptomban történtek szerepelnek a napirenden. 
 A külügyminiszterek csütörtökön rendkívüli találkozót tartottak Brüsszelben, az eseményen a pénteki állam- és kormányfői csúcsot készítették elő. A tárcavezetők akkor üdvözölték az észak-afrikai régióban végbemenő demokratikus változásokat, és kiterjesztették a líbiai vezetést sújtó korábban meghozott szankciókat. Döntöttek továbbá a líbiai javak befagyasztásáról szóló lista, illetve a fegyverembargó kibővítéséről, hogy gazdasági és politikai szinten is elszigeteljék a rezsimet.