Járóka: a romák kirekesztettségének gazdasági és szociális okaira kell koncentrálni

 A válságtérkép lehetővé tenné a társadalmi és szociális kirekesztettségben élők problémáinak célzott kezelését. A nyomor és a társadalmi kirekesztés által leginkább sújtott európai válságterületek felméréséhez közös szempont lehet a munkahelyek elérhetősége, a városközpontok távolsága, a munkanélküliség mértéke, a közszolgáltatások minősége, a környezeti feltételek, az infrastrukturális körülmények, a lakosság jövedelme és iskolázottsága, a közlekedési infrastruktúra működése és a társadalmi feszültség mértéke - mondta el az európai parlamenti (EP) képviselő.
A romák társadalmi befogadását célzó uniós stratégiáról szóló jelentés egyik alapelve - fejtette ki - hogy az egyes szakpolitikai területeken el kell határolni egymástól az általános szociális és gazdasági problémákat, illetve az etnikai kérdéseket.
Járóka Lívia elmondta: a kutatások azt mutatják, hogy a romák kirekesztését nem kizárólag etnikai hovatartozásuk okozza, hanem egyéb, elsősorban gazdasági tényezők kölcsönhatása. Ugyanez igaz a roma gyermekek oktatási kilátásaira is: "a faji alapú elkülönítés továbbra is széles körben elterjedt, jogsértő gyakorlata ellenére a legnagyobb szakadék nem a roma és nem-roma gyermekek között húzódik, hanem a dolgozó szülők és a gazdaságilag inaktív családok gyermekei között" - mutatott rá.
Az EP-képviselő hangsúlyozta, Magyarországon a nyomorban élőknek csupán körülbelül harmada roma, mélyszegénységben pedig a romák egyharmada él. Ez is arra enged következtetni - tette hozzá -, hogy a stratégia sokkal hatékonyabb és igazságosabb, ha nem származás szerint, hanem társadalmi-gazdasági jellemzők alapján határozza meg a célcsoportját.
A romastratégiáról szólva kitért arra is, hogy nem az általánosságban vett, pusztán jövedelmi alapon mért szegénység elleni küzdelemről van szó. Úgy fogalmazott: "Amiről beszélünk, az a szegénység egy speciális formája, az átmeneti gazdaságokból kiszorult képzetlen rétegek falusi és városkörnyéki-városi területeken koncentrálódó nyomora."
A magyar soros elnökség célja, hogy az Európai Tanács júniusi ülésén elfogadja a tagállamok romaintegrációs stratégiáinak európai keretrendszerét, az európai romastratégiát.