Először tarnabodiakat gyanúsítottak a romagyilkossággal

Őket gyanúsították a sorozat-bűncselekménnyel; az érintettek azt mondták az MTI tudósítójának: a velük történtek miatt már nem bíznak a hatóságokban, és abban is kételkednek, hogy bizonyosan a valódi elkövetők állnak a bíróság előtt.
   
A Heves megyei Tarnabodon - ez volt a bűncselekmény-sorozat negyedik helyszíne - 2008. szeptember 29-re virradóra támadtak Molotov- koktélokkal és sörétes fegyverekkel az azóta már bíróság előtt álló debreceni illetőségű férfiak, hogy félelmet keltsenek a romákban. A célpontot ugyanakkor elvétették, mert nem roma emberek házaira rontottak rá.
   
Az eset után alig 12 órával a kommandósok elfogtak három helybéli roma fiatalt, és azonnal meggyanúsították őket a bűncselekmény elkövetésével. „Megalapozott gyanúval” 11 hónapon át fogva tartották őket, annak ellenére, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a romák sérelmére elkövetett sorozattámadás részeként kezelte a tarnabodi esetet. A megalapozott gyanút egy azóta hamisnak bizonyult tanúvallomás támasztotta alá, és a ruházatukon talált lőpormaradvány, amely elfogásukkor a kommandósok öltözékéről kerülhetett rájuk.
   
Miközben az NNI 120 fős külön egysége az akkori államfő által "az ország első számú közellenségeinek" nevezett tetteseket kereste, a bűncselekmények egyre szaporodtak és súlyosbodtak, és a sok tízmillió forintos nyomravezetői díj kitűzése sem vezetett eredményre. Végül a kilencedik támadás, a kislétai gyilkosság után, 2009. augusztus 21-én Debrecenben fogták el a feltételezett elkövetőket.
   
A 11 hónapon át fogva tartott roma fiatalok az MTI tudósítójának elmondták: folytatólagos gyanúsítotti kihallgatásuk során háromszor voltak poligráfos vizsgálaton, ahol a nyomozók a galgagyörki és a piricsei támadásokról is faggatták őket, szabadulásuk előtt 3 héttel meg is gyanúsították őket ezekkel a cselekményekkel. Mint mondták, arra is rá akarták bírni őket a rendőrök, tegyenek terhelő vallomást egymásra.
   
Ügyvédjük, Magyar Elemér szerint "alattomos módszerekkel" nyomoztak védencei ellen: a rendőrök sorozatos házkutatásokat tartottak, egy ízben pedig - "hamis pénzt keresve" - az egyik őrizetes testvére házának udvarát is felásták, azt remélve, ott megtalálják a lövöldözéskor használt fegyvereket. A fiatalok szüleik és más rokonai ellen pedig azért folytattak nyomozást a rendőrök, mert azt gyanították, azért, hogy hozzátartozóikat mentsék, újabb hasonló támadásokat követtek el. Így azt feltételezték, ők hajtották végre a nagycsécsi és tatárszentgyörgyi két-két áldozattal járó támadást is. Ezt a lehetséges nyomozati szálat Petőfi Attila, az NNI akkori vezetője a most bíróság előtt álló vádlottak elfogása után több sajtónyilatkozatában el is ismerte.
   
Miután a sorozattámadás feltételezett elkövetőit elfogták a rendőrök, a roma fiatalok kálváriája még nem ért véget: egyiküket egy ki nem fizetett 10 ezer forintos szabálysértési bírsága miatt két nappal később engedték ki, majd kábítószerrel való visszaélés miatt eljárást indítottak ellenük. A három fiatal a 11 hónapos fogva tartás miatt fejenként 7,8 millió forintos kártérítési keresetet nyújtott be, az ügyben május 12-én lesz elsőfokú ítélet az egri bíróságon.
   
Elmondták: feljelentést tettek az ellen a helybeli nő ellen, akinek hamis tanúvallomása alapján kerültek előzetes letartóztatásba, de nem tudják, mi lett az ügy fejleménye, mert az asszony szabadulásuk reggelén rendőri segítséggel elköltözött. A szülők szerint a nő pénzért tett gyermekeikre terhelő vallomást, ám félt, hogy ez előbb-utóbb kitudódik, és ezért, nem a bosszú lehetőségétől tartva költözött el.
   
Úgy vélik, tippadójuk vagy segítőjük volt a most bíróság előtt álló vádlottaknak, de azt sem tartják kizártnak, rá akarják kenni valakikre ezeket a cselekményeket, még akkor is, ha a vádlottak részbeni beismerő vallomást tettek.
   
A Tarna utca nem roma lakói, akik elszenvedték a támadást, ugyancsak azt mondták: csalódtak a hatóságokban. Az MTI tudósítójának arról panaszkodtak, hiába ígértek nekik segítséget, az máig nem érkezett meg. A 72 éves Blahó Béláné, akinek házát Molotov-koktéllal meggyújtották, ablakait sörétes puskával szétlőtték, azt mondta: kapott egy új ablakot, az egyik szobáját pedig kifestették, de a sörétek még mindig ott vannak a szekrényében, a szobák falaiban, és azóta senki sem nézett feléje.
   
Az egyedül élő asszony fél, hasonló okokból szomszédja már egy éve elköltözött. A bírósági pert nem tudja sem rádión, sem televízión követni, mert házában számlatartozás miatt kikapcsolták az áramot. Mint mondta, őt nem is érdekli már, ki volt a valódi elkövető, azért imádkozik, hogy valaki segítsen neki elköltözni értéktelenné vált házából.
   
Kiss Árpád elsőrendű vádlott a Pest Megyei Bíróságon zajló büntetőtárgyaláson három héttel ezelőtt a tarnabodi támadásról azt vallotta: „céltalan, értelmetlen lövöldözés” volt. Állítása szerint legalább 40 lövést adtak le a házakra testvérével, Kiss Istvánnal és Pető Zsolt harmadrendű vádlottal, és több Molotov-koktélt is eldobtak.
   
A vádlottak a tarnabodi támadást követő öt bűncselekmény mindegyikében súlyos vagy halálos sérüléseket okoztak a vád szerint.