Parlamenti krónika - kérdések a gyógyszerkasszáról, hitelesekről (frissülő hír)

 Jobbik: mekkora összeggel támogatja a kormány a magyar vállalkozásokat?

Bödecs Barna a magyar vállalkozások közvetlen támogatásáról faggatta a szaktárca vezetőjét. Mint az ellenzéki képviselő kifejtette: az Audi és a Mercedes beruházásaikhoz 16,7 milliárd forint közvetlen támogatást kapnak, s az Audi által megvásárolt telek fejlesztésére további 4,2 milliárd közpénzt fordítanak. Ilyen összegekről hazai vállalkozások csak álmodhatnak - jegyezte meg, és azzal számolva, hogy a kormányprogramban 10 év alatt egymillió új munkahely teremtése szerepel, firtatta, hogy a közvetkező bejelentés 617 milliárdos támogatásról szól-e a hazai vállalkozások számára.     
Aggályosnak tartotta a támogatást akkor, amikor az OECD és az unió egyaránt szorgalmazza a gépjárműközlekedés támogatásának felszámolását. A jobbikos politikus sajátosnak nevezte azt a szemléletet, hogy a nemzeti parkoknál 19,2 milliárdot zárolnak, majd egy hasonló összeget odaítélnek az autóiparnak.
Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában kiemelte: egymás ellen kijátszani a külföldi nagyberuházókat és hazai kis- és középvállalkozásokat hamis, demagóg és ellentmond a magyar gazdaság érdekeinek.
Az érintett vállalatokkal hazai beszállítókról szóló megállapodást is kötnek, a 17.500 beszállítói munkahely a fenti két esetben ennek köszönhető - tette hozzá. Szólt arról, hogy 10 százalékra csökkentették a társasági nyereségadót, kibővítették a Széchenyi-kártya alkalmazását, a Széchenyi-terv forrásai felét, mintegy 1000 milliárdot közvetlenül gazdaságfejlesztésre, ezen belül kis és közévállalkozások fejlesztésére fordítják. Rámutatott: kiemelt feladatnak tekintik a kis- és középvállalkozások támogatását. Összeadva a támogatási formákat jóval több jön ki, mint 617 milliárd forint - fűzte hozzá. Cséfalvay Zoltán kiemelte: fejlesztéseket támogatnak, és azzal segítik a vállalkozásokat, hogy versenyképes környezetet teremtenek, ezt szolgálják az adócsökkentések.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 214 igen, 40 nem mellett jóváhagyta.

 Jobbik: hol tart az ifjúsági törvény megalkotása?

Farkas Gergely az ifjúsági törvény megalkotásáról érdeklődött. A jobbikos politikus szerint az elmúlt közel egy évben a fiatalok hátrányos megkülönböztetést érezhettek, e korosztály elhelyezkedésével, családalapítási problémáival nem törődik a kormány. Egyre többen gondolkodnak külföldi munkavállalásban, és egyre kevesebben családalapításban. Az ifjúsági törvény régi adósság, húsz év óta folyamatosan ígért dokumentum. Míg ellenzékben volt a Fidesz szintén égető szükségét érezte megalkotásának - jegyezte meg.
Halász János államtitkár válaszában azt mondta, hogy az ifjúság stratégiai kérdés az egész nemzet számára. Az eddigi időszak intézkedéseiről szólva kitért a családi adókedvezmény bevezetésére, a gyes 3 éves időtartamának visszaállítására, és arra, hogy egyszerűsödött az örökbefogadás folyamata. Szólt arról is, hogy a lakás-előtakarékosságnál 10 évig lehet igénybe venni az állami támogatást, s folyik a szakképzés rendszerének átalakítása.
Az államtitkár elmondta: nemzeti életpálya-tanácsadási és szolgáltatói rendszert alakítanak ki a fiatalok szakmai életútjának megalapozására.
Halász János kitért még arra, hogy a nemzeti ifjúsági stratégia cselekvési tervének egyik eredménye lehet a vonatkozó jogszabály megszületése.
 "Törvény csak egyeztetés, alapos előkészítés után fog születni, ha születik ebben az esetben is" - fogalmazott az államtitkár.
A képviselő a választ nem fogadta el, 231 igen, 40 nem és 1 tartózkodással elfogadta.

OLDALTÖRÉS: A hitelkárosultak megmentését sürgette a Jobbik

A hitelkárosultak megmentését sürgette a Jobbik

Hegedűs Tamás (Jobbik) interpellációjában azt javasolta, hogy a nehéz helyzetbe került devizahitelesek megsegítésében az állam és a bankok vállalják a legnagyobb szerepet, és ne a "végletekig kizsigerelt" családok.
 Az ellenzéki képviselő szerint  a kabinetnek első lépései között kellett volna segítenie a mintegy másfélmillió, egzisztenciálisan is veszélyben lévő hitelfelvevőnek. Hegedűs Tamás kiemelte, hogy az árfolyam kormány által tervezett rögzítése nem oldja meg, csak elodázza a magas törlesztő-részletek által érintettek problémáit. A jobbikos politikus kifogásolta továbbá, hogy a nemzeti eszközkezelő csak a "végveszélyben lévőknek" segíthet.
Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár a szocialista kormányok "súlyos örökségének" nevezte a lakosság magas devizahitel állományát. A kormány képviselője szerint a bajba jutott hitelesek megsegítését nem lehet kizárólag az adófizetők pénzéből megoldani. Az államtitkár a kiszámítható törlesztő-részletek kialakítása érdekében egy arányos tehermegosztás kialakítását javasolta az állam, a bankok és az érintett hitelesek között.
Hegedűs Tamás viszonválaszában nem fogadta el az államtitkár válaszát, az Országgyűlés azonban 194 igen és 36 nem szavazat ellenében megtette azt.

 Kormánypárti interpelláció a felsőoktatásban folyó nyelvoktatásról

Pósán László (Fidesz) interpellációjában azt kérdezte a kormánytól, hogy mit kíván tenni azért, hogy egyre kevesebb felsőoktatásban tanuló számára jelentsen problémát a nyelvvizsga megszerzése.
 A fideszes politikus szerint a felsőoktatásból most kikerülők 35-40 százaléka, nyelvvizsga hiányában diploma nélkül fejezi be tanulmányait. Pósán László úgy gondolja, ezen esetek mögött sok esetben anyagi okok állnak, mivel az egyetemeken és főiskolákon általánosan nem biztosított az ingyenes nyelvoktatás.
Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára válaszában elmondta: az általános és középiskolai nyelvi képzés átalakításával megelőzhetők lesznek a lezáratlan felsőoktatási tanulmányok, "miután 2016-tól már a középiskola elvégzése során teljesül az a nyelvvizsga követelmény, amelyhez most a diplomák kiadása kötött".
Az államtitkár szerint átmeneti intézkedésként az eredményes záróvizsgát tett 35-40 év körüliek körében megoldás lehet a felsőoktatási intézmény által meghirdetett idegennyelvi kurzus. Halász János megjegyezte továbbá, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a Diákhitel Központtal annak érdekében, hogy a nyelvvizsga hiánya miatt diploma nélkül maradóknak hitelezzék meg nyelvi tanulmányaik befejezését is.
A kormánypárti politikus elfogadta az államtitkári választ.

LMP: milyen elvek mentén vonnának el 120 milliárdot a gyógyszerkasszától?

 Szilágyi László a gyógyszerkasszától történő 120 milliárdos elvonásról beszélt. Szerinte nem látszik, hogy pontosan milyen elvek mentén történne ez. Úgy látta, hogy ma az orvosok nem kapnak kellő ösztönzést a szabadalmi oltalom alá nem tartozó, olcsóbb gyógyszerek felírására, s nem tudni pontosan mi mennyibe kerül.
Arra is kíváncsi volt, hogy visszaforgatják-e az így megtakarított milliárdokat a gyógyító-megelőző tevékenységbe.
Utalva a korábbi hatvan milliárdos elvonásra és felmutatva a korábbi liberális tárcavezető fotóit azt mondta, hogy a kormány két Molnár Lajosnyi megtakarításra készül. Hogyan lehet ekkora megtakarítást betenni a konvergencia-programba, ha nincs mögötte szakmai egyeztetés és támogatás.
Sokat kellene takarékoskodni - ismerte el, hozzátéve: ez azonban nem mindegy, hogy a magyar embereknek mennyibe fog kerülni.
Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában azt mondta, hogy a kassza 2010-ben 360 milliárdot tett ki, az egészségügyi kiadásokon belül Magyarországon a gyógyszerfinanszírozás 31,6 százalék. Ezzel szemben az OECD-átlag 17 százalék, Ausztriában az összes egészségügyi kiadás 13 százaléka megy gyógyszerkiadásra. Valami itt nem stimmel - állapította meg.
Hozzátette: 2002-vel összevetve 2010-re a kassza kiadásai közel megduplázódtak, ennek egyik oka elmondása szerint a szabadalmi védettségüket még el nem vesztett, originális készítmények térhódítása.
"Túl sokat költünk gyógyszerre, de keveset gyógyításra és megelőzésre" - összegezte az államtitkár, hozzátéve: ezen kíván változtatni a Széll Kálmán Terv, amely célként tűzi ki a lakosság egészségügyi állapotának javítását és egyben a támogatási rendszer racionalizálását. 
  A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 200 igen, és 40 nem mellett jóváhagyta.

A hitelkárosultak megmentését sürgette a Jobbik

Hegedűs Tamás (Jobbik) interpellációjában azt javasolta, hogy a nehéz helyzetbe került devizahitelesek megsegítésében az állam és a bankok vállalják a legnagyobb szerepet, és ne a "végletekig kizsigerelt" családok.
 Az ellenzéki képviselő szerint  a kabinetnek első lépései között kellett volna segítenie a mintegy másfélmillió, egzisztenciálisan is veszélyben lévő hitelfelvevőnek. Hegedűs Tamás kiemelte, hogy az árfolyam kormány által tervezett rögzítése nem oldja meg, csak elodázza a magas törlesztő-részletek által érintettek problémáit. A jobbikos politikus kifogásolta továbbá, hogy a nemzeti eszközkezelő csak a "végveszélyben lévőknek" segíthet.
Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár a szocialista kormányok "súlyos örökségének" nevezte a lakosság magas devizahitel állományát. A kormány képviselője szerint a bajba jutott hitelesek megsegítését nem lehet kizárólag az adófizetők pénzéből megoldani. Az államtitkár a kiszámítható törlesztő-részletek kialakítása érdekében egy arányos tehermegosztás kialakítását javasolta az állam, a bankok és az érintett hitelesek között.
Hegedűs Tamás viszonválaszában nem fogadta el az államtitkár válaszát, az Országgyűlés azonban 194 igen és 36 nem szavazat ellenében megtette azt.

 Kormánypárti interpelláció a felsőoktatásban folyó nyelvoktatásról

Pósán László (Fidesz) interpellációjában azt kérdezte a kormánytól, hogy mit kíván tenni azért, hogy egyre kevesebb felsőoktatásban tanuló számára jelentsen problémát a nyelvvizsga megszerzése.
 A fideszes politikus szerint a felsőoktatásból most kikerülők 35-40 százaléka, nyelvvizsga hiányában diploma nélkül fejezi be tanulmányait. Pósán László úgy gondolja, ezen esetek mögött sok esetben anyagi okok állnak, mivel az egyetemeken és főiskolákon általánosan nem biztosított az ingyenes nyelvoktatás.
Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára válaszában elmondta: az általános és középiskolai nyelvi képzés átalakításával megelőzhetők lesznek a lezáratlan felsőoktatási tanulmányok, "miután 2016-tól már a középiskola elvégzése során teljesül az a nyelvvizsga követelmény, amelyhez most a diplomák kiadása kötött".
Az államtitkár szerint átmeneti intézkedésként az eredményes záróvizsgát tett 35-40 év körüliek körében megoldás lehet a felsőoktatási intézmény által meghirdetett idegennyelvi kurzus. Halász János megjegyezte továbbá, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a Diákhitel Központtal annak érdekében, hogy a nyelvvizsga hiánya miatt diploma nélkül maradóknak hitelezzék meg nyelvi tanulmányaik befejezését is.
A kormánypárti politikus elfogadta az államtitkári választ.

LMP: milyen elvek mentén vonnának el 120 milliárdot a gyógyszerkasszától?

 Szilágyi László a gyógyszerkasszától történő 120 milliárdos elvonásról beszélt. Szerinte nem látszik, hogy pontosan milyen elvek mentén történne ez. Úgy látta, hogy ma az orvosok nem kapnak kellő ösztönzést a szabadalmi oltalom alá nem tartozó, olcsóbb gyógyszerek felírására, s nem tudni pontosan mi mennyibe kerül.
Arra is kíváncsi volt, hogy visszaforgatják-e az így megtakarított milliárdokat a gyógyító-megelőző tevékenységbe.
Utalva a korábbi hatvan milliárdos elvonásra és felmutatva a korábbi liberális tárcavezető fotóit azt mondta, hogy a kormány két Molnár Lajosnyi megtakarításra készül. Hogyan lehet ekkora megtakarítást betenni a konvergencia-programba, ha nincs mögötte szakmai egyeztetés és támogatás.
Sokat kellene takarékoskodni - ismerte el, hozzátéve: ez azonban nem mindegy, hogy a magyar embereknek mennyibe fog kerülni.
Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában azt mondta, hogy a kassza 2010-ben 360 milliárdot tett ki, az egészségügyi kiadásokon belül Magyarországon a gyógyszerfinanszírozás 31,6 százalék. Ezzel szemben az OECD-átlag 17 százalék, Ausztriában az összes egészségügyi kiadás 13 százaléka megy gyógyszerkiadásra. Valami itt nem stimmel - állapította meg.
Hozzátette: 2002-vel összevetve 2010-re a kassza kiadásai közel megduplázódtak, ennek egyik oka elmondása szerint a szabadalmi védettségüket még el nem vesztett, originális készítmények térhódítása.
"Túl sokat költünk gyógyszerre, de keveset gyógyításra és megelőzésre" - összegezte az államtitkár, hozzátéve: ezen kíván változtatni a Széll Kálmán Terv, amely célként tűzi ki a lakosság egészségügyi állapotának javítását és egyben a támogatási rendszer racionalizálását. 
  A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 200 igen, és 40 nem mellett jóváhagyta.

A hitelkárosultak megmentését sürgette a Jobbik

Hegedűs Tamás (Jobbik) interpellációjában azt javasolta, hogy a nehéz helyzetbe került devizahitelesek megsegítésében az állam és a bankok vállalják a legnagyobb szerepet, és ne a "végletekig kizsigerelt" családok.
 Az ellenzéki képviselő szerint  a kabinetnek első lépései között kellett volna segítenie a mintegy másfélmillió, egzisztenciálisan is veszélyben lévő hitelfelvevőnek. Hegedűs Tamás kiemelte, hogy az árfolyam kormány által tervezett rögzítése nem oldja meg, csak elodázza a magas törlesztő-részletek által érintettek problémáit. A jobbikos politikus kifogásolta továbbá, hogy a nemzeti eszközkezelő csak a "végveszélyben lévőknek" segíthet.
Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár a szocialista kormányok "súlyos örökségének" nevezte a lakosság magas devizahitel állományát. A kormány képviselője szerint a bajba jutott hitelesek megsegítését nem lehet kizárólag az adófizetők pénzéből megoldani. Az államtitkár a kiszámítható törlesztő-részletek kialakítása érdekében egy arányos tehermegosztás kialakítását javasolta az állam, a bankok és az érintett hitelesek között.
Hegedűs Tamás viszonválaszában nem fogadta el az államtitkár válaszát, az Országgyűlés azonban 194 igen és 36 nem szavazat ellenében megtette azt.

 Kormánypárti interpelláció a felsőoktatásban folyó nyelvoktatásról

Pósán László (Fidesz) interpellációjában azt kérdezte a kormánytól, hogy mit kíván tenni azért, hogy egyre kevesebb felsőoktatásban tanuló számára jelentsen problémát a nyelvvizsga megszerzése.
 A fideszes politikus szerint a felsőoktatásból most kikerülők 35-40 százaléka, nyelvvizsga hiányában diploma nélkül fejezi be tanulmányait. Pósán László úgy gondolja, ezen esetek mögött sok esetben anyagi okok állnak, mivel az egyetemeken és főiskolákon általánosan nem biztosított az ingyenes nyelvoktatás.
Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára válaszában elmondta: az általános és középiskolai nyelvi képzés átalakításával megelőzhetők lesznek a lezáratlan felsőoktatási tanulmányok, "miután 2016-tól már a középiskola elvégzése során teljesül az a nyelvvizsga követelmény, amelyhez most a diplomák kiadása kötött".
Az államtitkár szerint átmeneti intézkedésként az eredményes záróvizsgát tett 35-40 év körüliek körében megoldás lehet a felsőoktatási intézmény által meghirdetett idegennyelvi kurzus. Halász János megjegyezte továbbá, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a Diákhitel Központtal annak érdekében, hogy a nyelvvizsga hiánya miatt diploma nélkül maradóknak hitelezzék meg nyelvi tanulmányaik befejezését is.
A kormánypárti politikus elfogadta az államtitkári választ.

LMP: milyen elvek mentén vonnának el 120 milliárdot a gyógyszerkasszától?

 Szilágyi László a gyógyszerkasszától történő 120 milliárdos elvonásról beszélt. Szerinte nem látszik, hogy pontosan milyen elvek mentén történne ez. Úgy látta, hogy ma az orvosok nem kapnak kellő ösztönzést a szabadalmi oltalom alá nem tartozó, olcsóbb gyógyszerek felírására, s nem tudni pontosan mi mennyibe kerül.
Arra is kíváncsi volt, hogy visszaforgatják-e az így megtakarított milliárdokat a gyógyító-megelőző tevékenységbe.
Utalva a korábbi hatvan milliárdos elvonásra és felmutatva a korábbi liberális tárcavezető fotóit azt mondta, hogy a kormány két Molnár Lajosnyi megtakarításra készül. Hogyan lehet ekkora megtakarítást betenni a konvergencia-programba, ha nincs mögötte szakmai egyeztetés és támogatás.
Sokat kellene takarékoskodni - ismerte el, hozzátéve: ez azonban nem mindegy, hogy a magyar embereknek mennyibe fog kerülni.
Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában azt mondta, hogy a kassza 2010-ben 360 milliárdot tett ki, az egészségügyi kiadásokon belül Magyarországon a gyógyszerfinanszírozás 31,6 százalék. Ezzel szemben az OECD-átlag 17 százalék, Ausztriában az összes egészségügyi kiadás 13 százaléka megy gyógyszerkiadásra. Valami itt nem stimmel - állapította meg.
Hozzátette: 2002-vel összevetve 2010-re a kassza kiadásai közel megduplázódtak, ennek egyik oka elmondása szerint a szabadalmi védettségüket még el nem vesztett, originális készítmények térhódítása.
"Túl sokat költünk gyógyszerre, de keveset gyógyításra és megelőzésre" - összegezte az államtitkár, hozzátéve: ezen kíván változtatni a Széll Kálmán Terv, amely célként tűzi ki a lakosság egészségügyi állapotának javítását és egyben a támogatási rendszer racionalizálását. 
  A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 200 igen, és 40 nem mellett jóváhagyta.

OLDALTÖRÉS: Fidesz: bárki lehet rendfenntartó?

A hajdúhadházi történésekről, az esztergomi helyzetről, a 250 milliárdos kormányzati zárolásról, a védett állatok besorolásáról és a családi pótlékról kérdezték a képviselők a kormány tagjait az azonnali kérdések között hétfőn a parlamentben.

Fidesz: bárki lehet rendfenntartó?

Tasó László (Fidesz) a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület kapcsán elmondta: a "magyar gárda kemény magjából alakult szervezet" golyóálló mellénnyel, gázspray-vel vonult fel Hajdúhadházon és csak mélyítették a feszültséget és hergelték a lakosságot. A kormánypárti képviselő azt kérdezte a belügyminisztertől, hogy bárki részt vállalhat-e a rendfenntartásból és kért-e valaki segítséget a polgárőr egyesülettől?
Pintér Sándor válaszában leszögezte: az állam erőszakmonopóliumát senki nem kérdőjelezheti meg, de ehhez lehet csatlakozni az önkéntes jogkövetéssel és az állam támogatásával. "Mindenkit örömmel veszünk ha segít, de ez nem jelenti azt, hogy félkatonai szervezetek masírozzanak az országban, vagy olyan jogot vindikáljanak maguknak, amire senki nem hatalmazta fel őket."
Tasó László szerint nem szabad engedni az ilyen tevékenységet, mert "ma a cigányok vannak célkeresztben, holnap vallási alapon, holnapután pedig mindazok, akiknek a magyarságát a pártelnök nem hagyja jóvá."

 Jobbik: mikor lép végre a kormány Esztergomban?

Vágó Sebestyén (Jobbik) felszólalásában elmondta: április 12-én testületi ülést hívott össze az esztergomi Fidesz-frakció, amiről az ellenzéket nem értesítették, a polgármester sem vett rajta részt, így "törvénytelen módon a korelnök vezette le." Az ülésen elfogadták a város reorganizációs tervét és a szervezeti és működési szabályzatát, amelyeket a jegyző polgármesteri aláírás nélkül ki is hirdetett, így jelenleg Esztergomnak törvénytelen szervezeti és működési szabályzata van.
 A helyi ellenzék felülvizsgálatot kért a megyei kormányhivataltól, de egy ilyen jogi eljárás akár két-három évig is eltarthat, így ez az szmsz akár a mandátumok végéig érvényben maradhat.
Rétvári Bence a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára válaszában leszögezte: ez nem a kormány hatás- és feladatköre, a kormányhivatalba érkezett kérdéssel kapcsolatban természetesen hivatalból el fognak járni.

 LMP: kik a kárvallottjai a megszorításoknak?

Scheiring Gábor(LMP) azt kérdezte a nemzetgazdasági minisztertől, hogy a 250 milliárdos zárolásnak pontosan mely területek és pontosan mekkora összegben kárvallottjai?
Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában leszögezte: a költségvetési zárolás "az óvatosság terméke," a piac visszaigazolta ezeket a lépéseket. A 250 milliárd forint konkrét lebontása pedig megvan a tárcáknál, a Magyar Közlöny is közzétette és "a tapasztalat szerint a tárcák ki tudják gazdálkodni."

Jobbik: a kormány gátolja a szakszervezeteket?

Bertha Szilvia (Jobbik) felszólalásában emlékeztetett rá, hogy a szakszervezeti reprezentativitás kötelező megállapításának határideje hamarosan lejár, azonban az ehhez kötelezően használandó honlap nem elérhető, így tulajdonképpen a kormány ellehetetleníti a közalkalmazottakat képviselő szakszervezetek érdekérvényesítését. A Jobbik éppen ezért kezdeményezi a határidő meghosszabbítását őszig.
Halász János a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának (NEFMI) államtitkára válaszában elmondta: a honlap hamarosan működni fog, a határidő meghosszabbítását pedig megfontolja a minisztérium.

 Jobbik: helyes-e ha Semjén Zsolt védett állatfajok védettségének megszüntetése mellett lobbizik?

Bödecs Barna (Jobbik) azt kérdezte a vidékfejlesztési minisztertől, hogy "helyesnek tartja-e, ha Semjén Zsolt a neki szervezetileg alárendelt szakminiszternél - civil szervezeti vezetői minőségében - egyes védett állatfajok védettségének megszüntetéséért lobbizik, hogy társaival együtt ezekre is vadászhasson?"
Ángyán József államtitkár válaszában elmondta: január 18-án valóban kaptak levelet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől, mint Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökétől. Ebben Semjén Zsolt sok kérdést felvetett. Ángyán József hangsúlyozta: "a védett állatfajok listáját folyamatosan felülvizsgálják és az hogy valaki ezt kezdeményezi önmagában nem szokatlan. A kérés tartalma természetvédelmi szakmai kérdés."

A Jobbik 19 éves korhoz kötné a családi pótlék kifizetését

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt kérdezte a nemzetgazdasági minisztertől, hogy hajlandó-e a kormányzat a családi pótlék kiutalását alapfeltételként az anya 19 éves korához kötni. Az ellenzéki politikus szerint ugyanis manapság sok esetben "a gyerek nem az élet szentsége miatt, hanem megélhetésből születik."
Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában hangsúlyozta: a kormány szerint minden gyermek érték, a kabinet családpolitikája két pilléren nyugszik: egyrészt az alanyi jogon járó juttatásokon, mint például a családi pótlék, a másik pedig a családi adózás. 

LMP: visszametszik a parlament ellenőrző szerepét

LMP: visszametszik a parlament ellenőrző szerepét

Az alkotmányozásról és a közbiztonságról volt szó hétfőn a parlamentben a napirend előtti felszólalásokban.
Schiffer András LMP-s frakcióvezető szerint a kormánypárti alkotmánytervezet "visszametszi" a parlament ellenőrző szerepét azzal, hogy csökkenti az ombudsman befolyását, az egyszerű parlamenti képviselőt is megfosztja attól, hogy Alkotmánybírósághoz forduljon, és kiüresíti az alkotmányvédelem intézményét.

Összegzése szerint kiszolgáltatják az önkormányzatokat, könnyítik a köztisztviselők elbocsátását, a tavalyi médiatörvénnyel bevezették a cenzúrát az írott sajtó felett, "visszametszik" a népszavazás jogát. A Fidesz lamperthi útra tévedt, amikor furfangos módon próbálják a gyülekezés szabadságát korlátozni - mondta.   

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára válaszában azt mondta, hogy az Alkotmánybíróság olyan funkciókat kapott, amelyekkel nőtt a jogköre. Az ombudsmanok esetében a helyetteseket is kétharmaddal kell majd megválasztani, s azt, hogy egy ombudsman legyen, ő maga is kérte korábban - sorolta.

Az, hogy nem vettek részt az alkotmányozásban, ismerethiányt okozott - értékelte a parlamenti államtitkár, aki - egy mai magyar zeneszám szövegét idézve - azt mondta, sajnálja, hogy az LMP és az MSZP ezen a hétvégén is összenőtt, "mint két kicsi legó".    

Jobbik: nincs Magyarországon közbiztonság

A Jobbik első embere, Vona Gábor azt mondta, Magyarországon nem közbiztonság, hanem közbizonytalanság van. Az ellenzéki politikus úgy látja, helytelen irányt vett a közbiztonságért folytatott harc, s nem látható, hogy a rendőrségbe vetett társadalmi bizalom helyre állt volna. Utalt a Jobbik korábbi, a csendőrségről szóló javaslatára, és azt mondta: szükség volna a magántulajdon és az élet védelmét a polgárok szempontjából is erősíteni. Az 1800 új rendőrből az emberek csak 1800 traffipaxost látnak - jegyezte meg. Szerinte három csapást kapott a múlt héten Pintér Sándor: egyet Hajdúhadházról, ahol a polgárőrség mellett kezdtek aláírást gyűjteni, a másodikat azzal, hogy az előállított személyeket a bíróság felmentette, s a harmadik csapás a rendvédelmiek tüntetése volt. Eltelt egy év, két hét alatt biztonságot ígértek, nemhogy biztonság nincs, de a rendet garantáló szervezetek körében is bizonytalanság van - összegzett, hozzátéve: a konzekvenciákat a belügyi tárca vezetőjének le kellene vonnia.

Pintér Sándor belügyminiszter válaszában azt mondta, hogy rend lesz, akkor is, ha ez sokaknak, illetve egyeseknek egyéni politikai érdekektől vezérelve nem tetszik, vagy nem szeretnék.
Leszögezte: nem szeretnének félkatonai szervezeteket látni, olyanokat, amelyek az állam erőszak-monopóliumát megkérdőjelezik.

Hozzátette, nagyon rossz állapotban vették át a rendőrséget, hiányos és bizonytalan állományt kaptak. A bizonytalanságot szétoszlatták, és megkezdték az állomány pótlását, még 1800 főt vesznek fel idén az eddig felvett 1800 mellett. Ha rendet szeretnének, s ezt kérik számon, akkor miért csinálnak rendetlenséget? - tette fel a kérdést, és azt javasolta, hogy mielőtt a csendőrségről beszélnének, nézzék meg honnan alakult, mi a története.

Fidesz: húszéves ígéret beváltására kerül sor

Lázár János azt mondta, hogy Magyarország fontos állomáshoz érkezik, egy húszéves ígéretet váltanak be az új alkotmány megalkotásával. Nagy tartozása a rendszerváltó magyaroknak, és a politikai szereplőknek, akik részt vettek a politikai élet formálásában, s ezt az adósságot próbálják törleszteni - fogalmazott a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője.
Sajnálatának adott hangot, hogy az LMP ebben nem vett részt, és ugyanazt a politikát folytatták, mint a szocialisták. Ez utóbbin nem kell csodálkozni, hiszen abban érdekeltek, hogy ne változzon semmi ebben az országban - jegyezte meg. Önök, akik azzal a programmal jöttek, hogy változzon meg az ország, a saját választóikat csapták be - fordult Schiffer Andráshoz, és azt mondta: az elmúlt húsz év "szétrohadt, korrupt és tolvajlásra épülő rendszerét mentegetik a parlament keretei között és nem akarnak valódi változást".

A Jobbiktól azt kérdezte, hogy tiszta lelkiismerettel hogyan szavaznak. Ha nem tartózkodnak legalább, akkor a jelenlegi állapotok konzerválásában érdekeltek - mondta. A Jobbik ezt ígérte a választóknak? - kérdezte.

Lázár János leszögezte: az országot nem lehet megváltoztatni új alkotmány nélkül. Az új alaptörvény olyan értékeket tartalmaz, mint a munka, a szolidaritás, az önvédelem joga, és olyan értékeket amelyeket biztonságot, fejlődést, és előrelépést jelent ennek az országnak.

Az MSZP padsorai a felszólalások alatt üresek voltak, az ellenzéki párt képviselői budapesti részországgyűlésükön vesznek részt. Az ülés kezdete előtt Varju László országgyűlési képviselő minden szocialista politikus helyére egy, az alkotmányozáshoz kapcsolódó idézetet tartalmazó lapot helyezett el, ezt azonban a teremszolgák összegyűjtötték, mert nem kapcsolódott a napirendhez.

OLDALTÖRÉS: Mit tervez a kormány a szociálpolitika területén?

Jobbik: a rendőrök tegyenek különbséget bűn és bűn között!

Bertha Szilvia (Jobbik) belügyminiszterhez intézett kérdésében arra tett javaslatot, hogy a rendőrség szűkös erőforrásai miatt társadalmi károsság alapján tegyen különbséget a bűncselekmények között. Az ellenzéki képviselő úgy gondolja, a rendőrségnek elsősorban az emberek számára valódi kárt okozó cselekmények megakadályozására kellene figyelnie. Bertha Szilvia szerint ez a rendőrök társadalmi megbecsültségét is javítaná, hiszen - mint mondta - a lakosság jelenleg közellenségként tekint a hatóság embereire.
Pintér Sándor válaszában kijelentette: a rendőrség feladata a törvények betartása, illetve betartatása, és eközben nem tehet különbséget bűn és bűn között. A belügyminiszter szerint a rendőrök helyesen járnak el akkor, amikor például a tilos jelzésen áthaladókat is megbüntetik.
Kiemelte: a korábbi évekkel ellentétben az idén már nem a rendőrség bevételeit növelik a rendőrök által kiszabott büntetések, így már nem lehet azt mondani, hogy a rendőrség célja lenne a költségvetés bevételeinek növelése.
    
Fidesz: mit tervez a kormány a szociálpolitika területén?

Lakatosné Sira Magdolna (Fidesz) kérdésében az után érdeklődött, hogy a kormány miként tervezi a szociálpolitika megújítását. Mint mondta, a magyarországi szociálpolitika az elmúlt két évtizedben leginkább a társadalmi problémákat megelőzni nem tudó, "pénznyelő intézményként" tűnt fel.
Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt mondta: a kormány még dolgozik a kormánypárti képviselő által felvetett szociálpolitikai problémákon. A kabinet a nemzeti szociálpolitikai koncepcióban a rászorulók számára kifizetett támogatások és szolgáltatások összehangolását tűzte ki célul, ami a segélyezési rendszer hatékonyabbá válását eredményezheti - fűzte hozzá.
A kormány képviselője aláhúzta továbbá, hogy a kormány 2013-től be kívánja vezetni a szociális számlát, amellyel személyre bonthatóan nyomon követhetővé válik a szociális támogatások kifizetése.

LMP: a kormány mikor lép fel a szálló por csökkentése érdekében?

 Jávor Benedek (LMP) azt a kérdést tette fel a környezetvédelemért felelős államtitkár számára, hogy a kormány mikor lép fel érdemben az "emberi életeket veszélyeztető" szálló por mennyiségének csökkentése érdekében.
 Az ellenzéki politikus egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a városokban élők élete áltagosan egy évvel rövidül meg a szálló por magas koncentrációja miatt. Az LMP a helyzet megoldása érdekében a közösségi közlekedés fejlesztését, a kilométer arányos útdíj bevezetését, valamint kerékpár-, illetve gyalogosbarát városok kialakítását javasolja - fűzte hozzá az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke.
Illés Zoltán válaszában arra figyelmeztette Jávor Benedeket, hogy ne használja a szálló por kifejezést az elsősorban járművekből származó, "szilárd szemcse méretű anyagokra", mivel az - mint mondta - félrevezetheti a lakosságot.
A környezetvédelemért felelős államtitkár azt is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormány jelenleg egyeztetéseket folytat ezen anyagok egészségkárosító hatásának csökkentése érdekében.

Szemétszállítási díjat fizettetne a szólólapokkal hirdető multikkal a Jobbik
    
Korondi Miklós (Jobbik) kérdésében arra tett javaslatot, hogy a lakosság számára nemkívánatos módon postaládákba dobott szórólapokkal hirdető multinacionális cégek is járuljanak hozzá a társasházak szemétszállítási díjainak törlesztéséhez. 
 Illés Zoltán válaszában úgy fogalmazott, a kormány célja, hogy a lakosság a jövőben csak azon hulladék után fizessen, amelyet nem szelektíven gyűjtenek. A papír alapú szórólapok visszaszorítását pedig az erre vonatkozó termékdíj növelésével kívánja elérni a kabinet - fűzte hozzá.

Jobbik: távozzon a hajdúhadházi rendőrkapitány

Kulcsár Gergely (Jobbik) azonnali kérdésében azzzal fordult a belügyminiszterhez, hogy meddig maradhat a hajdúhadházi rendőrkapitány a helyén, mivel a Jobbik szerint a rendőri vezető utasítására a hétvégén őrizetbe vettek "öt békésen sétálgató és aláírásokat gyűjtő" állampolgárt, majd nem engedték be egy rendőrségi épületbe a Jobbik országgyűlési képviselőjét.
Pintér Sándor válaszában leszögezte: nem történt semmilyen törvénysértés a rendőrség részéről, az őrizetbe vett emberek a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesülethez köthetők, akik megfélemlítették a hajdúhadházi emberek egy részét. A rendőrség előbb felhívta a figyelmüket erre, majd figyelmeztette őket és csak ezután vette őrizetbe az állampolgárokat - mondta.

LMP: tudja-e a kormány miért tiltakoznak a munkavállalók?

Kaufer Virág és Scheiring Gábor LMP-s képviselők azt kérdezték a kormánytól, hogy tudják-e miért tiltakozik az elmúlt hetekben szinte az összes munkavállalói érdekképviselet a kormány intézkedései ellen?
Cséfalvay Zoltán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára válaszában leszögezte: a legnagyobb tiltakozás az európai megszorítások ellen szólt, azonban "Magyarországon ilyenek nincsenek". A másik jelentős megmozdulás pedig a hétvégén zajlott a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése ellen, de a kormány szerint "ahhoz, hogy kikerüljünk abból a gazdasági helyzetből amiben vagyunk, abból az adósságból, ahhoz minden magyar emberre szükség van, mindenki, aki dolgozni képes, az dolgozzon." Cséfalvay Zoltán szerint ez a helyes út, egyetlen nyugdíjkorhatár van és mindenkinek lehet találni a végzettségének megfelelő munkát, ahol használni tudja tudását.