Romagyilkosságok - A negyedrendű vádlottról nővére és sógora beszélt

A negyedrendű vádlottról nővére és sógora beszélt

A negyedrendű vádlott rendőrségi alkalmazott nővére és sógora pénteki tanúvallomásában a Pest Megyei Bíróságon azt mondta: nem volt arra utaló jel, hogy Csontos Istvánnak bármi köze lenne a gyilkosságsorozathoz, vagy ismerné az elkövetőket.
E.-né Cs. Erika - annak ellenére, hogy a testvérével kapcsolatban nem lett volna köteles tanúvallomást tenni - tanúk padján részletesen beszélt öccse előéletéről, tanulmányairól, katonai külszolgálatának idejéről és a leszerelése utáni időszakáról.
A nő tanúvallomásában megemlítette, hogy a rendőrségen dolgozik - az MTI információja szerint a már leváltott hajdúhadházi rendőrkapitány gyesen lévő titkárnőjeként polgári alkalmazott a rendőrségen -, s öccséről szólva elmondta: Csontos István magatartásában, életvitelében a koszovói kiküldetése után, betegszabadsága alatt változás történt, amit a család nem nézett jó szemel. A férfi 2009 májusától nem nagyon kereste a családi kapcsolatot, alig 10 percekre tett csak látogatást, nem lehetett vele beszélni, szót érteni, indulatos, agresszív lett, káromkodott.
A kétgyermekes nő, aki négy testvér közül a legidősebb, közölte: nem lehetett észérvekkel hatni öccsére, hogy a biztos egzisztenciát nyújtó honvédségtől ne szereljen le, holott felhívták a figyelmét arra, a burkolói vállalkozási tervét másodállásként is meg tudná valósítani. Úgy véli, valami történhetett öccse koszovói kiküldetése alatt, mert szerinte egyik napról a másikra nem hoz ilyen döntést az ember, amikor az volt a gyermekkor vágya, hogy katona legyen.
A tanú nyomozati vallomásában arról is beszélt, hogy a tiszalöki gyilkosság utáni időszakban (ennek elkövetésében, 2009. április 22-én Csontos a vád szerint bűnsegédként vett részt) a férfi azért nem akarhatott velük beszélgetni, mert ők - rendőrök révén - elkezdtek volna faggatózni, és a végére jártak volna problémájának.
A nő tudott arról is, hogy testvére vásárolt egy gázpisztolyt, amelyre fegyvertartási engedélyt kért, de - mint mondta - a fegyver további sorsát nem követte nyomon. 
Kitért arra: augusztusban segítséget kért tőle öccse, mert munkavállalás miatt el akart költözni Debrecenből, ezért két ismerősét is felhívta Székesfehérváron. A költözésről a férfi elfogása napján, augusztus 21-én egy családi összejövetelen beszéltek volna részletesen. A nő korábban felvetette öccsének, miért nem akar Hollandiába költözni, hisz két testvérük ott lakik, több lenne a keresete, de Csontos István azt állította, nem akarja elhagyni az országot.
A nő szólt arról is, augusztus 16-án a születésnapján szüleik bocskaikerti házában egy beszélgetés során a cigányság helyzetéről és a segélyezésről beszéltek, de édesanyjuk vallomásával ellentétben arra már nem emlékezett, hogy konkrétan a romagyilkosságokról beszélgettek volna. 
Édesanyjuk azt vallotta néhány órával korábban, hogy amikor fia meghallotta a témát, felugorott és azt mondta, "ti nem tudjátok, mi lehet ez az egész, ti nem ismeritek ezeket”, majd feldúltan távozott a lakásból. 
A bíró szembesítést rendelt el anya és lánya között, de E.-né Cs. Erika kitartott állítása mellett, így a szembesítés eredménytelen lett.
A szünet után E. Sándor, Csontos István sógora, akiről felesége tanúvallomásában megemlítette, hogy jelenleg is aktív szolgálatban lévő rendőrként dolgozik, a tanúk padján arról szólt, hogy kifejezett cigánygyűlöletről nem beszélt neki rokona, a védtelen emberek elleni bűncselekmények elfogadhatatlanságát hangoztatta.
A tanú - aki a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság honlapja szerint rendőr zászlósként a Hajdúhadházi Rendőrkapitányság illetékességi körzetéhez tartozó Bocskaikert körzeti megbízottja - azt vallotta, hogy sógorával nem értették meg egymást, az nem tudta elfogadni az ő munkáját, ezért nem is keresték egymás társaságát, Csontos István magatartásából pedig nem következtetett arra, hogy köze lehetne a romák elleni támadássorozathoz.
E. Sándor nyomozati vallomását a bíró a tárgyaláson nem engedte ismertetni, mert a jegyzőkönyv szerint nem figyelmeztették, hogy rokoni kapcsolata révén a gyanúsítottról nem köteles vallomást tenni.
A tiszalöki és a kislétai gyilkosságban bűnsegédlettel vádolt - a katonai titkosszolgálattal szoros kapcsolatban állt - Csontos István volt menyasszonya, akit szerdán hallgattak meg tanúként, szintén a hajdúhadházi rendőrségen dolgozik polgár alkalmazottként.
Csontos Istvánnak Miszori László tanácsvezető bíró engedélyezte, hogy a tárgyalás végén édesanyjával és testvérével kapcsolattartás címén találkozhasson. 
Az ötszörösen minősülő emberölés és más bűncselekmények miatt indult büntetőper jövő szerdán újabb tanúk meghallgatásával folytatódik a Pest Megyei Bíróságon.

A másodrendű vádlott barátja is vallott

A másodrendű vádlott barátja is vallott

A romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozat másodrendű vádlottjának barátja a Pest Megyei Bíróságon pénteki tanúvallomásában azt állította, Kiss István egy beszélgetésük során a titkosszolgálatokat vádolta a bűncselekmény-sorozat elkövetésével.
Az arab apától és magyar anyától származó, magyar állampolgárságú tanú azt vallotta, tudta, hogy a másodrendű vádlott Kiss István, akit már egy évtizede ismert, szélsőséges nézetű, "nem szereti az arabokat, a cigányokat, a feketéket és a kommunistákat'", de ezt elfogadta, mert az érdeklődési körük, a zene, a szerepjáték és a költséges hobbinak számító "fantasy világ" azonos volt. 
A Budapesten PhD-képzésen részt vevő, 29 éves, debreceni lakhelyű férfi állítása szerint a vádlott is elfogadta őt, nem éreztette vele a származásából adódó gyűlöletet, bár többször mesélt neki arról, hogy a Véres kard nevű szkinhedszervezet tagja, és barátaival túrákon, koncerteken vesz részt. Ő pedig, mint mondta, "az embert látta Kiss Istvánban".
Elmondása szerint barátjának személyiségében nem, de életmódjában elfogása előtt két évvel változást észlelt, nem ivott alkoholt, nem járt szkinhedek közé, rendezte magánéleti kapcsolatát, a lábán és kezén lévő horogkeresztes tetoválásról azt mondta, hogy nem tartja helyesnek.
A tanú vallomása szerint a Perényi 1 nevű debreceni szórakozóhelyen az első halálos áldozatokat követelő támadások után (2008. november 3., Nagycsécs) egy beszélgetés alkalmával a bűncselekmény-sorozatról Kiss István - akit vallomásában heves természetű, határozott, de a stresszhelyzeteket nehezen tűrő férfiként jellemzett - úgy vélekedett: "szerinte a titkosszolgálatok csinálnak valami akciót", és összeesküvés-elméletekről beszélt.
Kiss Árpád elsőrendű vádlott és testvére, István a korábbi tárgyalásokon elismerte a nagycsécsi támadást megelőző galgagyörki, piricsi és tarnabodi fegyveres és Molotov-koktélos támadásokban való részvételüket, de a súlyos sérülésekkel járó, illetve halálos áldozatokat követelő támadások elkövetését tagadták.
A tanú elmondta, hogy a másik három vádlottat a debreceni szórakozóhelyről látásból ismeri, valódi nevüket csak elfogásuk után a sajtóból tudta meg, és nem volt velük szorosabb kapcsolatban. 
A tanú a tárgyalás szünetében az MTI tudósítójának kérdésére azt mondta, Kiss István jelleméből adódóan el tudja képzelni, hogy képes lövöldözni és támadást intézni kisebbségi közösségek, emberek ellen, de azt nem, hogy meg tudjon szervezni olyan akciót, amilyet a vádiratban ismertettek. Viselkedéséből nem következtetett arra, hogy ismerősének bármilyen köze lenne a romák sérelmére elkövetett támadássorozathoz.
Miszori László tanácsvezető bíró a tanú meghallgatása után szünetet rendelt el. Délután Csontos István negyedrendű vádlott nővérét és annak férjét hallgatja meg tanúként.

Csontos szüleit hallgatta meg a bíróság

A romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozat negyedrendű vádlottja édesanyjának és édesapjának tanúmeghallgatásával folytatódik az emberölés és más bűncselekmények miatt indított büntetőper pénteken a Pest Megyei Bíróságon.
Az egykor szerződéses katonaként dolgozó és a katonai titkosszolgálattal is szoros kapcsolatban álló Csontos István édesanyja annak ellenére, hogy fiával kapcsolatban nem lett volna köteles tanúvallomást tenni, részletesen beszél fia előéletéről, tanulmányairól és a leszerelése utáni időszakról.
Ezután Csontos István édesapjának kell felelnie a bírói kérdésekre.
A legutóbbi, szerdai tárgyaláson Csontos István volt menyasszonyát, K. Krisztinát hallgatták ki tanúként, ő a rendőrségen polgári alkalmazott. A bírói kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy a negyedrendű vádlott testvére és sógora is a rendőrségen dolgozik. Az MTI úgy tudja, a negyedrendű vádlott lánytestvére a volt hajdúhadházi rendőrkapitánynak volt a titkárnője, a férje pedig aktívan szolgáló rendőr.
A volt menyasszony is azt állította, hogy 2009. április végén változást érzett korábbi barátján, akivel továbbra is jó kapcsolatban állt. A vád szerint Csontos István a 2009. április 22-i tiszalöki gyilkosságban sofőrként segítette társait, az elsőrendű vádlott Kiss Árpádot és testvérét, a másodrendű vádlott Kiss Istvánt, majd a 2009. augusztus 3-i kislétai támadásban bűnsegédként vett részt.
Szintén szerdára Pető Zsolt harmadrendű vádlott édesanyját és két testvérét idézte be Miszori László tanácsvezető bíró tanúként, de a hozzátartozók - élve törvény adta jogukkal - megtagadták a vallomástételt.