135 milliárdos bírság a Mal-nak: megtámadják a határozatot

Ruttner György az MTI-nek azt mondta, hogy a Mal Zrt. az első fokú döntés ellen fellebbezést nyújt be, és az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főelügyelőség hoz végleges államigazgatási döntést. Hozzátette: reményeik szerint a főfelügyelőség megváltoztatja ezt a lényegében megfizethetetlen bíráságról szóló határozatot.
   
Úgy fogalmazott: nincs az a magyar cég, amely képes lenne kifizetni egy ilyen nagyságú összeget.
   
A fellebbezésben a cég a kiszabott bírság jogalapját és az összegszerűségét is vitatja majd - húzta alá.
   
Közölte: a jogalap tekintetében kifogásolják, hogy a Mal Zrt.-t a határozatban megállapított mértékű felelősség terhelné. Ruttner György azt mondta, jelenleg sok, büntetőeljárási és polgári, per is zajlik bíróságok előtt, ezek egyike sem jutott olyan stádiumban, hogy bármelyik bíróság a jogalap tekintetében döntést tudna hozna. Felhívta a figyelmet: még nem tisztázódott, hogy mi volt az oka a katasztrófának.
   
Amíg a bíróságok ebben nem foglalnak egyértelműen állást, addig korainak, megalapozatlannak tűnik környezetvédelmi bírságot megállapító határozatot kiadni - emelte ki.
Véleménye szerint az összeg példátlan és eltúlzott, mert 1,8 milliárd tonnányi veszélyes anyag természetbe kerüléséért szabta ki az a felügyelőség a bíráságot, de ez a valóságos nagyságrendet nem is közelíti meg, a ténylegesen kiáramlott vörösiszap 300-350 ezer tonna, a határozatban szereplő mennyiség hatoda.
   
Remélhetőleg, a másodfokú eljárás során megnyugtatóan tisztázódik, hogy mi okozza a különbséget a kétféle számítás között - mondta.
Úgy vélekedhet, hogy a végleges államigazgatási döntésre az év vége előtt sor kerülhet.
   
A Mal Zrt. jogi képviselője kiemelte azt is, hogy a jogerős államigazgatási határozatot meg lehet támadni bíróságon keresettel. Mint mondta, ha a határozat a Mal Zrt.-t elmarasztalja, akkor vélhetően a cég ezt is megtámadja majd.
Aláhúzta: az első fokon kiszabott hatalmas összeget nem lehet kifizetni. Szerinte el kell gondolkozni azon, hogy mi történne, ha a határozat a mostani tartalommal válna jogerőssé és végre kellene hajtani.
   
Ha erre sor kerül, akkor prognosztizálható, hogy az ökológiai katasztrófa után tényleges gazdasági katasztrófa sújtja a térséget, hiszen veszélybe kerül az 1.180 Mal-alkalmazott, közvetetten pedig körülbelül 6 ezer ember munkahelye, a beszállító cégeket, Ajka hőerőellátását is  veszélyezteti ilyen hatalmas mértékű bírság kifizettetése.
Szerinte elképzelhetetlen, hogy hirtelen egy másik menedzsment átvegye és problémamentesen tovább vigye a céget. Az államnak és a cég tulajdonosainak tárgyalnia kell a Mal jövőjéről és olyan konstrukciót kell kialakítani, amely biztosítja a vállalat továbbműködését - mondta Ruttner György.
   
A Mal Zrt. vezetősége az MTI-vel azt közölte, hogy a károkozási felelősség mellett szakmai alapon vitatják a bírság kiszámításának módszerét is, mivel az véleményük szerint jelentősen meghaladja az okozott kár nagyságát, a cég értékét illetve az éves forgalmának nagyságát is. Hozzáteszik: a 135 milliárdos összegbe még az esővíz mennyiségét is belekalkulálták. Az ajkai timföldgyár tulajdonosainak közleménye szerint a bírság csak a jogerős ítéletet követően lesz behajtható a cégen.
A Mal az állam és a hitelezők képviselőivel kidolgozott egy megállapodás tervezetet, amely a jogerős ítélet megszületéséig lehetővé tenné a munkahelyek megtartását - áll a közleményben. Kiemelték, hogy a beszállítók - akik a Mal jelentős fizetési késedelmeit tolerálják - jelentős mértékben hozzájárulnak a vállalat működőképességének fenntartásához.
   
A közlemény szerint a tulajdonosok fenntartják azt az álláspontjukat, hogy a katasztrófa nem a mulasztásuk miatt történt, a tragédiát még az állami vállalat korában megépített tározó tervezésének és építésének hiányosságai okozták. Ezt az is alátámasztja, hogy az illetékes állami környezetvédelmi hatóságoktól az üzemeltetéshez szükséges engedélyeket megkapták - közölte a Mal vezetősége.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szerdán közölte a kormany.hu-n, hogy összesen 135,140 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt.-re a tavalyi vörösiszap katasztrófa miatt a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. 
A tájékoztatás szerint a MAL Zrt. a „vörösiszap elhelyezésére szolgáló hulladéklerakó üzemeltetése során bekövetkezett környezetkárosítás miatt” köteles megfizetni a több mint 135 milliárd forint bírságot. Az összeg meghatározásakor a felügyelőség figyelembe vette, hogy milyen mennyiségű hulladék, azaz vörösiszap és lúgos oldat jutott ki a tározóból; ez összesen 1, 876 millió tonna.
   
Csütörtökön Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdaságért felelős államtitkára azt mondta: a magyar államnak nem érdeke, hogy felszámolás alá kerüljön a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt., így mindent megtesz a cég további, biztonságos működéséért, és az ott lévő több ezer munkahely megőrzéséért.
Hozzáfűzte: az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn (MNV) keresztül folyamatos kapcsolatban van a cég vezetésével, az MNV február óta intenzív tárgyalásokat folytat a tulajdonosokkal a tulajdonosi szerkezet esetleges átalakításáról.

Az állam mindent megtesz a MAL további működéséért - Lapozzon a részletekért!

OLDALTÖRÉS: Az állam mindent megtesz a MAL további működéséért

Az állam mindent megtesz a MAL további működéséért

A magyar államnak nem érdeke, hogy felszámolás alá kerüljön a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt., így mindent megtesz a cég további, biztonságos működéséért, és az ott lévő több ezer munkahely megőrzéséért - mondta Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdaságért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
   
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szerdán jelentette be, hogy első fokon 135,140 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a MAl Zrt.-re a tavalyi vörösiszap katasztrófa miatt a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. 
   
Szatmáry Kristóf hangsúlyozta: minden esély megvan arra, hogy a MAL Zrt. a bírság ellenére is tovább tudjon működni, így megmarad a beszállítókkal együtt összesen 6.000 munkahely, amelyből  1.200 közvetlenül  a céghez kötődik. 
Hozzáfűzte: az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn (MNV) keresztül folyamatos kapcsolatban van a cég vezetésével, az MNV február óta intenzív tárgyalásokat folytat a tulajdonosokkal a tulajdonosi szerkezet esetleges átalakításáról.
Szatmáry Kristóf beszélt arról is, hogy a MAL Zrt. ellen több eljárás is folyamatban van, ezek befolyásolhatják a tárgyalásokat.
   
Illés Zoltán, a VM környezetügyért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón elmondta: a bírságot a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell befizetnie a MAL Zrt.-nek, a késedelmi bírság pedig naponta 40 millió forint. 
Hangsúlyozta: a határozat elsőfokú, ha a bírságot nem fogadja el a cég, akkor a törvény értelmében 15 napon belül fellebbezhet, ez esetben az ügy az Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségre kerül. Itt 30 nap van a fellebbezés elbírálására, ha helybenhagyják, akkor a cég bírósághoz fordulhat jogorvoslatért - fejtette ki Illés Zoltán.
   
Illés Zoltán emlékeztetett: a tavaly október 4-i vörösiszap katasztrófában 10 ember veszítette életét, több mint ezer hektár területet borított be a vörösiszap, 3 településen több tucat házat kellett lebontani, majd újakat építeni, és 19 falu határát kellett megtisztítani. 
Elmondta: a bírságot egy törvényben meghatározott matematikai képlet alapján határozták meg, figyelembe véve, hogy egyértelműen környezetkárosodás történt, és hogy több mint 1,8 millió köbméter vörösiszap ömlött ki több ember halálát okozva.
   
Az államtitkár kifejtette: 20-25 milliárd forintba kerültek a kárelhárítási munkák, például a Marcal és Torna kotrása, a szennyezett föld elszállítása, a gátak építése. Ehhez adódik még hozzá a házak lebontása, és újak felépítése.
Emlékeztetett: az előző kormány - az Európai Unió nyomására sem - jelölte ki a környezethasználati engedély éves felülvizsgálatáért felelős hatóságot, amely ellenőrizte volna a gátak állapotát. Illés Zoltán hangsúlyozta: az új kormány a bányakapitányságokat jelölte ki a gátak ellenőrzésére. 

Szatmáry Kristóf elmondta: a kormány elkötelezett abban, hogy biztonságos ipari termelés folyjon a jövőben Magyarországon. A kormány érdekelt abban, hogy a MAL Zrt. meg tudja tartani a munkahelyeket, valamint hogy piaci helyzete stabilizálódjon, folytathassa a termelést - mondta az államtitkár.