Kertész Ákos helyreigazította nyílt levelének egy mondatát

A helyreigazítást a Klubrádió honlapján megjelentek szerint az író az Amerikai Népszavának címezte, de  - mint írták - az a Klubrádió szerkesztőségébe is "eljutott".

Az Amerikai Magyar Népszava honlapján kedd délután fél hat után még nem lehetett elolvasni a helyreigazítás szövegét.
   
A Klubrádió honlapján megjelent szöveg szerint - amelyről a közlés alapján nem derül ki, hogy teljes terjedelmében közölt idézet-e - a Kossuth-díjas író ezzel az önként vállalt helyreigazítással "az ügyet" a saját részéről lezárta.
   
A helyreigazításként közölt kitétel ("helyesen ilyen mondat nincs") és az ügy lezárásának kinyilvánítása között az író röviden kitér arra is, hogy "örömmel értesült" arról, hogy "a holokauszttal kapcsolatban az elmaradt bocsánatkérés ügyében" őt mások már helyreigazították.   
   
A kormány nevében egy interpellációra válaszolva hétfőn Halász János államtitkár jelezte, hogy Kertész Ákosnak bocsánatot kell kérnie az augusztus végén az Amerikai Népszavában megjelent nyílt levelében írtak miatt, s "amennyiben nem kér bocsánatot, a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra".
   
Halász János leszögezte: Kertész Ákos cikke elfogadhatatlan és védhetetlen, a kormány pedig visszautasít "minden rágalmat, amit Magyarországra, vagy a magyar népre mond bárki".
   
A Kertész-ügyben kedden Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője is kapott újságírói kérdést. Erre válaszolva elmondta,
a kormány még nem foglalkozott Kertész Ákos Kossuth-díjának sorsával, de - mint azt a miniszterelnök szóvivője hangsúlyozta - remélik, hogy "ez a bocsánatkérés meg fog születni".
   
A kitüntető cím adományozásáról szóló törvény szövege szerint a kormány előterjesztésére a köztársasági elnök vonhatja vissza a Kossuth-díjat attól, "aki arra érdemtelenné vált".
   
A fővárosi Fidesz-frakció az író budapesti díszpolgári címének visszavonását indítványozza a Fővárosi Közgyűlés szeptember 21-i rendkívüli ülésén. Kertész Ákos díszpolgári címének visszavonását korábban a Jobbik is sürgette, kedden pedig a párt fővárosi frakciója közölte: feljelentést tesznek közösség elleni izgatás bűncselekményének gyanújával az ügyészségen.
   
Az MSZP fővárosi frakciója hétfőn jelezte, nem fogják engedni, hogy "Sztálinnal, Haynauval egy csoportba sorolják a szélsőségesek Kertészt, azzal, hogy megfosztják a díszpolgári címétől".
   
Horváth Csaba, az MSZP budapesti elnöke és a párt fővárosi frakcióvezetője kedden az MTI-nek arra reagálva, hogy a fővárosi Fidesz-frakció Kertész Ákos budapesti díszpolgári címének visszavonását indítványozza, illetve, hogy a Jobbik feljelentette az írót, azt mondta: a Fidesz-frakció Kertész elleni javaslata "újabb aljas akcióra ösztönözte cinkosát, a Jobbikot".
   
Mint hozzátette: "a nagy magyar abszurd jellemzője, hogy a kirekesztő fasizmussal szimpatizáló Jobbik jelent fel egy írót a véleményéért, és miközben az ország a szakadék szélén táncol, a Fidesz-frakció legégetőbb problémája, hogy hogyan lehet tönkre tenni Kertész Ákost".
   
Losonczy Pál, a Jobbik fővárosi frakcióvezetője korábban közleményében emlékeztetett: Kertész Ákos kijelentéseivel kapcsolatban már korábban kezdeményezték, hogy vonják vissza az író budapesti díszpolgári címét. A "Jobbik azonban itt nem áll meg és közösség elleni izgatás bűncselekményének gyanújával feljelentést tesz az ügyészségen" - tette hozzá.
   
Az Amerikai Népszavában augusztus 29-én megjelent nyílt levélben Kertész Ákos úgy fogalmaz: "a magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: +ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ.+ De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire. Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt. Így aztán nem is kapott soha föloldozást!".

Kertész Ákos szeptember 2-án az MTI-nek úgy reagált: amit írt, azt az Amerikai Népszavának írta, s véleménye szerint azt itthon nem kérhetik rajta számon.
A Kossuth-díj utólagos visszavonására eddig egyszer került sor: Nagy Gábor, a kazincbarcikai Borsodi Kooperáció vezérigazgatója 1952-ben a barnaszén-elgázosítás új technológiájáért kapta meg a kitüntetést, amelyet 1953 decemberben visszavettek tőle, mert kiderült, a technológia licencét az NSZK-ból lopta.

OLDALTÖRÉS: Az államfő dönthet Kertész Kossuth-díjának visszavonásáról

Az államfő dönthet Kertész Kossuth-díjának visszavonásáról

A kormány előterjesztésére a köztársasági elnök vonhatja vissza a Kossuth-díjat attól, "aki arra érdemtelenné vált" - derül ki a kitüntető cím adományozásáról szóló törvény szövegéből.

Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára hétfőn az Országgyűlésben, egy interpellációra adott válaszában úgy fogalmazott: Kertész Ákosnak bocsánatot kell kérnie az augusztus végén az Amerikai Népszavában megjelent nyílt levelében írtak miatt, s "amennyiben nem kér bocsánatot, a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra".

Előzőleg a jobbikos Farkas Gergely kérdezte a kormánytól, hogy kezdeményezik-e a köztársasági elnöknél az író Kossuth-díjának megvonását.

Halász János államtitkár a kormány nevében adott válaszában leszögezte: Kertész Ákos cikke elfogadhatatlan és védhetetlen, a kormány pedig visszautasít "minden rágalmat, amit Magyarországra, vagy a magyar népre mond bárki".

Az MTI kedden kereste Halász Jánost annak kapcsán, hogy a kormány él-e a kezdeményezés jogával, s ha igen,  mikor kerülhet arra sor, de egyelőre nem érte el az államtitkárt.

Az Amerikai Népszavában augusztus 29-én megjelent nyílt levélben Kertész Ákos úgy fogalmaz: "a magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: +ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ.+ De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire. Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt. Így aztán nem is kapott soha föloldozást!".

Kertész Ákos szeptember 2-án az MTI-nek úgy reagált: amit írt, azt az Amerikai Népszavának írta, s véleménye szerint azt itthon nem kérhetik rajta számon.