Martonyi: Hogyan tovább Magyarország?

Egyértelműen és világosan ki kell jelölni a centrumba vezető utat, Magyarország elég sokáig volt a periférián - mondta a miniszter, és megjegyezte, nem hisz az eurózóna, az EU és a nyugati világ összeomlásáról szóló katasztrófajóslatokban.

"Ezt nem hiszem el; az a véleményem, hogy az eurózóna, minden nehézség ellenére meg fog maradni, nem fog szétesni" - fogalmazott. Az euróövezet és az Európai Unió nem fog összeomlani, sőt, a jelenlegi válság leküzdése után talán megerősödik - mondta a miniszter, aki Mi lesz veled Európa, hogyan tovább Magyarország az EU-ban? címmel tartott előadást.

A külügyi tárca vezetője szerint a valódi kérdés nem az EU fennmaradása, hanem az, hogy az európai közösség egységes intézmény- és normarendszerrel rendelkező integráció marad-e vagy pedig több részre bomlik. Felhívta a figyelmet: nem arról van szó, hogy hány sebességes Európa lesz, mert két vagy több sebesség már most is van - például az eurózónához való csatlakozás folyamata -, hanem az a kérdés, hogy a szerkezet egységes marad-e.

"Mi azt mondjuk: egy Európa" - fogalmazott a miniszter, kifejtve, meg kell őrizni a szolidaritást, tovább kell fejleszteni az egységes belső piacot és szabadabbá kell tenni a szolgáltatások szabad áramlását. Hozzátette, hogy meg kell őrizni az intézmények egyensúlyát, azt a közösségi módszert, amely biztosítja, hogy nagyok és kicsik egyaránt részt vehessenek a döntéshozatalban.

A magyar diplomácia irányítója arról is beszélt, hogy az EU tagállamainak különböző csoportokra történő felosztása "mesterséges, részben alaptalan és ideiglenes". Totális tévedésnek nevezte például az úgynevezett mag vagy törzs Európához tartozó régi, valamint az új tagállamok szembeállítását azon az alapon, hogy az utóbbiak felelősek a jelenlegi nehézségekért, a bővítés nélkül ezek nem jöttek volna létre. Azt a felosztást is hamisnak ítélte, amely az északi és déli országokat különíti el, szembeállítva a "hangya és tücsök országokat", a szorgalmas, takarékos, versenyképes északi államokat a déliekkel, ahol az emberek kevesebbet dolgoznak és hamarabb mennek nyugdíjba.

Martonyi János a mostani válság kapcsán kijelentette: a támadás az eurózóna egésze ellen folyik, míg korábban csak egyes országok ellen indultak támadások. Szerinte az lehet a válasz, hogy "együtt kell maradnunk", az eurózónának egységesen kell magát megvédenie, ahogy a 27 tagú EU-nak is egységesen kell megoldania a gondokat.

A külügyminiszter a hogyan tovább EU kérdés kapcsán kifejtette: a tűzoltás jelenlegi szakasza után a falakat meg kell erősíteni, majd talán át kell építeni az építményt az alapok megtartásával, "bizonyos átépítés szükségessé válhat".

Martonyi János arra is kitért előadásában, hogy a magyar külpolitikai stratégia két kiemelt súlypontja a térségi politika, amely a Közép-Európa-, a szomszédpolitikát jelenti, valamint a globális nyitás, ez pedig az egész világ felé történő nyitást foglalja magában, nemcsak Ázsiára, hanem például Latin-Amerikára és Afrikára vonatkozóan is. Azt mondta, Magyarország helyzetét döntően befolyásolja, hogy mi történik az eurózónában és az EU-ban, az említett két súlypont "elválaszthatatlan az európai integráció fejleményeitől".