Átadták a Prima Primissima díjakat

A magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport tizenkét jeles képviselője vehetett át Prima Primissima Díjat péntek este a Művészetek Palotájában. A díjátadón Csányi Sándor bejelentette: 2013-tól az OTP Bank vállalja a díj szponzorálását, Demján Sándor pedig átveszi a közönségdíj finanszírozását.

Irodalom kategóriában Csukás István író, költő; sport kategóriában Kiss László úszószakedző; népművészet és közművelődés kategóriában a Honvéd Együttes részesült az elismerésben.

A képzőművészet kategória nyertese Kaján Kalász Tibor grafikus, karikaturista; a zeneművészet kategóriáé Fischer Iván karmester, a Budapesti Fesztiválzenekar igazgatója lett. Fischer Iván a díjat felajánlotta a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák szövetségének. Az elismerést is a szövetség elnöke, Ember Csaba vette át a karmester helyett, aki jelenleg Berlinben tartózkodik.

A Prima Primissima Díjat építészet és építőművészet kategóriában Vadász György építész; tudomány kategóriában Kroó Norbert akadémikus, fizikus, kutatóprofesszor; oktatás és köznevelés kategóriában a Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola; sajtó kategóriában Al Ghaoui Hesna szerkesztő, riporter; színház- és filmművészet kategóriában Tordy Géza színművész, rendező kapta.

Közönségdíjat vehetett át Mága Zoltán hegedűművész.

Az elismerés történetében először életműdíjat is adományoztak, amelyet Kiss Imre, a Művészetek Palotája tavasszal leköszönt első vezérigazgatója kapott.

A Prima Primissima Alapítvány évről évre 30 jelöltet jutalmaz 10 kategóriában, ezenkívül minden évben gazdára talál egy közönségdíj is, így összesen 750 ezer eurót osztanak szét ezen az estén - emlékeztetett D. Tóth Krisztina, a Magyar Televízió műsorvezetője, a gála egyik háziasszonya, aki köszöntötte a megjelent közjogi méltóságokat, köztük Orbán Viktor miniszterelnököt, a nagyköveteket, a parlamenti pártok vezetőit, országgyűlési képviselőket, államtitkárokat, az év vállalkozóit és a magyar kultúra, közélet kiválóságait is.

A gála másik háziasszonya, Krizsó Szilvia kiemelte, hogy a díjat 2003-ban hárommilliárd forintból megalapító Demján Sándor nem vett részt sem a jelölés, sem a szavazás folyamatában. A végső döntést a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének kibővített elnöksége, valamint a kuratórium hozta meg titkos szavazással.

A kategóriagyőztesek, azaz a Prima Primissima díjasok fejenként 50 ezer, a többi jelölt, vagyis a Prima díjasok 10-10 ezer eurót kapnak. A közönségdíjasnak járó 50 ezer eurót Csányi Sándor ajánlotta fel magánvagyonából.

Az OTP elnök-vezérigazgatója köszöntőbeszédében emlékeztetett arra, hogy a Prima Primissima Díj közszolgálati célt lát el azzal, hogy a magyar szellemiség, a tudomány, művészet, kultúra, oktatás és sport legjobbjait díjazza, "a kiválók közt is legkiválóbbakat". Csányi Sándor kiemelte, hogy a díj kilencéves története során száz magánszemély és vállalat csatlakozott az elismeréshez, így jött létre a Junior Prima és a Megyei Prima Díj is.    

"Ez a kezdeményezés azt mutatja, hogy a jó cél érdekében megfelelő fórumot teremtve, az őszinteséget és a jó szándékot bizonyítva lehet az embereket széthúzás helyett összefogásra, közös cselekvésre sarkallni" - hangsúlyozta a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke.    

Csányi Sándor bejelentette: mivel Demján Sándor tíz évre szóló vállalása jövőre lejár, 2013-tól az OTP Bank vállalja a Prima Primissima Díj szponzorálását, Demján Sándor pedig átveszi a közönségdíj finanszírozását. "Támogatásunk időtartama nem korlátozott, ezzel is szeretnénk kifejezni, hogy hiába tombol gazdasági és pénzügyi válság a világban, Európában - mindezt megszínesítve Magyarországon egy kis hungarikummal -, mi bízunk magunkban és a jövőben" - hangsúlyozta az OTP elnök-vezérigazgatója.

OLDALTÖRÉS: A díjazott személyiségek rövid életrajza, az intézmények története

Csukás István Kossuth- és József Attila-díjas író, költő 1936. április 2-án született Kisújszálláson. Számtalan verseskötet, gyermekregény, mesekönyv, verses mese szerzője. Ő Süsü, Mirr-Murr, Gombóc Artúr, Pom-Pom és a Nagy Ho-ho-horgász megálmodója. Színpadon Ágacska című darabjával aratta első sikerét. 1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa, 1978-tól 1985-ig a Móra kiadó főszerkesztője volt. 1975-ben a hollywoodi televíziós fesztiválon a regényéből készült Keménykalap és krumpliorr című játékfilm elnyerte a fesztivál nagydíját és az év legjobb gyermekfilmje címet.

Csukás István Kossuth- és József Attila-díjas író, költő 1936. április 2-án született Kisújszálláson. Számtalan verseskötet, gyermekregény, mesekönyv, verses mese szerzője. Ő Süsü, Mirr-Murr, Gombóc Artúr, Pom-Pom és a Nagy Ho-ho-horgász megálmodója. Színpadon Ágacska című darabjával aratta első sikerét. 1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa, 1978-tól 1985-ig a Móra kiadó főszerkesztője volt. 1975-ben a hollywoodi televíziós fesztiválon a regényéből készült Keménykalap és krumpliorr című játékfilm elnyerte a fesztivál nagydíját és az év legjobb gyermekfilmje címet.

Csukás István Kossuth- és József Attila-díjas író, költő 1936. április 2-án született Kisújszálláson. Számtalan verseskötet, gyermekregény, mesekönyv, verses mese szerzője. Ő Süsü, Mirr-Murr, Gombóc Artúr, Pom-Pom és a Nagy Ho-ho-horgász megálmodója. Színpadon Ágacska című darabjával aratta első sikerét. 1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa, 1978-tól 1985-ig a Móra kiadó főszerkesztője volt. 1975-ben a hollywoodi televíziós fesztiválon a regényéből készült Keménykalap és krumpliorr című játékfilm elnyerte a fesztivál nagydíját és az év legjobb gyermekfilmje címet.

Kiss László úszószakedző 1940. december 14-én született Budapesten, 1967 óta a Spartacus SC úszószakosztályának vezető edzője. 1993-ban az úszószövetség alelnökévé választották, majd ugyanebben az évben a női válogatott, 1999-ben pedig a teljes úszóválogatott szövetségi kapitánya lett. 1991 és 1999 között hat alkalommal választották az év legjobb edzőjévé. A Time magazin szerint ő a 20. század legkreatívabb úszóedzője. Tanítványai - köztük Egerszegi Krisztina, Kovács Ágnes, Güttler Károly és Batházi István - 6 olimpiai arany, 3 ezüst, 2 bronz, 4 világbajnoki arany, 18 Európa-bajnoki arany birtokosai. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, majd a középkeresztet is.

A Honvéd Együttes 1949-ben alakult többtagozatú művészeti intézmény, amelyet a Táncszínház, a Férfikar, a Hegedős együttes és a kisHamlet műhely alkot. Számtalan híressé lett művész pályája innen indult és ide kötődik ma is. A művészi közösség páratlan műfaji sokszínűségével látványos produkciókat kínál a hazai és külföldi közönségnek. A saját színházépülettel nem rendelkező, 140 tagú társulat az elmúlt évtizedekben mintegy 26 ezer előadást tartott, csaknem 53 országban 400 alkalommal vendégszerepelt. A társulat érdemeit a Magyar Művészetért és a Magyar Örökség Díjjal ismerték el.

Kaján Kalász Tibor grafikus, karikaturista 1921. március 3-án született Miskolcon. 1945 és 1963 között a Ludas Matyinak dolgozott, később a Tükör, az Új tükör, a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap karikaturistája volt, a Lyukasóra, a Magyar Tudomány, a Népszabadság, az Új Írás, a Filozófiai Szemle állandó alkotója. Az elmúlt évtizedekben számos képét állították ki itthon és külföldön. Több kötete jelent meg, köztük a Kaján Lexikon és a Rajzolok, tehát vagyok. Munkásságát számos díjjal, köztük Munkácsy- és Táncsics-díjjal, Pulitzer-emlékdíjjal, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével ismerték el.

Fischer Iván Kossuth-díjas karmester, érdemes művész 1951. január 20-án született Budapesten. A Budapesti Fesztiválzenekar alapítója és zeneigazgatója, számos új koncertformát talált ki és honosított meg, köztük a gyermekeknek szóló, népszerű kakaókoncerteket. A világ legrangosabb zenekarait vezényelte, zeneigazgatója volt a Kenti Operának, a Lyoni Nemzeti Operának. Vezető karmestere a washingtoni Nemzeti Szimfonikus Zenekarnak, a 2012-13-as évadtól kezdve a berlini Konzerthausorchester vezető karmestere és főzeneigazgatója. Zeneszerzőként is aktív, lemezfelvételeit számos rangos nemzetközi díjjal ismerték el. A Magyar Mahler Társaság alapítója, a Brit Kodály Akadémia patrónusa.

Vadász György Kossuth-díjas építész 1933. február 18-án született Budapesten, a magyar építőművészet iskolateremtő egyénisége, 1985 óta címzetes egyetemi tanár. Jelentősebb munkái: a gellérthegyi víztározó, a budai Vár Koldus kapuja, a mohácsi Nemzeti Emlékhely, a hannoveri világkiállítás magyar pavilonja, Zalaegerszeg, Pásztó és Baja városközpontja, a Millennium Tower, a nemzetközi zarándokhellyé lett sényei kápolna. Emellett számos családi házat és lakóparkot is tervezett. Munkásságát Ybl- és Pro Urbe díjjal ismerték el.

Kroó Norbert fizikus, akadémikus 1934. szeptember 19-én született Budapesten. Szakterülete a szilárdtestfizika, az optika és a neutronfizika, de kiemelkedő eredményeket ért el a lézerfizika területén is. 18 évig volt a Magyar Tudományos Akadémia Szilárdtestfizikai Kutatóintézetének igazgatója, majd az akadémia főtitkára és alelnöke. Kétszáznál több publikáció és 40 szabadalom fűződik nevéhez. Az Európai Fizikai Társaság alelnöke és elnöke volt, jelenleg az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnöke és az Európai Tudományos Tanács tagja. 2008-ban megkapta a fizikus szakmán belüli legjelentősebb elismerést, a Willis E. Lamb-díjat.

    A százéves jubileumát ünneplő Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola munkáját a zenei pályára való felkészítés határozza meg. Fontos céljuk a tehetségkutatás és a tehetséggondozás, számos világhírű hangszeres művész és operaénekes kezdte itt pályáját. Bauer Istvánné igazgató meghatározó 22 éve után is folyamatos a fejlődés, aktív zenei időszakok, kimagasló eredmények hirdetik az iskola sikerességét. A névadóhoz hűen kamaracsoportok, vonós- és fúvószenekarok működnek. Jelenleg 1400 zeneiskolás és 140 szakközépiskolás diák tanul az intézményben.

    Al Ghaoui Hesna szerkesztő, riporter 1978. május 24-én született Debrecenben. Az elmúlt években húsz országból, köztük a világ számos háborús övezetéből tudósította a Magyar Televízió hírműsorait. Riportjai kétszer is bejutottak a rangos Monte Carló-i televíziós fesztivál döntősei közé. Dokumentumfilmeket is forgatott, többek között Ugandában a gyerekhalandóság okairól és Afganisztánban a nemzetközi segélyezés nehézségeiről. A frontvonalon szerzett élményeiről könyvet írt. Tanít a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán, emellett rendszeresen hívják konferenciákra, egyetemekre előadni. Riportjaival kétszer is Kamera Hungária díjat nyert.
    Tordy Géza Kossuth-díjas színművész, rendező, a nemzet színésze 1938. május 1-jén született Budapesten. Csaknem 32 évig volt a Vígszínház tagja, 4 évig a Madách Színházban játszott. A veszprémi Petőfi Színház rendezője, a Győri Nemzeti Színház művészeti vezetője, a Budapesti Kamaraszínház főrendezője volt. Láthatta a közönség IV. Károlyként a Királyi vadászatban, valamint Tuzenbach, Rippafratta, Willy Loman, Porfirij vizsgálóbíró, Lear király és Salieri szerepeiben. Shakespeare, Dosztojevszkij, Füst Milán és Jókai műveit rendezte. Olyan filmekben játszott, mint a Külvárosi legenda, a Fűre lépni szabad, a Kőszívű ember fiai és a 80 huszár. Kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével, majd a középkereszttel is.
    Kiss Imre 1943-ban született Galántán, elvégezte az Idegenforgalmi, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolát, majd a közgazdasági egyetemet. 1965-től az idegenforgalom területén dolgozott különböző vezető beosztásokban, 1981 és 1990 között a Budapesti Tavaszi Fesztivál alapító igazgatójaként tevékenykedett. 1991-ig az Országos Filharmónia ügyvezető igazgatója volt, 1996 és 2001 között a Magyar Állami Operaház vezetői posztját töltötte be. 2001-től 2003-ig a Vígszínház ügyvezető igazgatója volt, megnyitása, 2005 tavasza óta vezette a Művészetek Palotáját. Tavaly kapta meg az ISPA, a Nemzetközi Előadóművészeti Társaság életműdíját, idén a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést vehette át.
    Mága Zoltán hegedűművész 1975. február 19-én született Szolnokon. Zenéje egyedien ötvözi a komoly-, a nép-, a könnyű- és a cigányzenét. A nemzetközileg is elismert budapesti újévi koncert megálmodója, házigazdája. Virtuozitásával hercegeket, közjogi méltóságokat, hollywoodi sztárokat bűvölt el. 2011-ben XVI. Benedek pápa meghívására a Vatikánban játszott. Nevéhez fűződik a Magyarországon és a határokon túl élő rászorulók megsegítését szolgáló 100 templomi koncertsorozat. Jótékonysági tevékenységéért máltai lovaggá avatták és átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét is.