Belföld

2011.12.29. 15:30

Jogszabályváltozások január 1-től - 2. rész

2012. január 1-től maximálják a hitelkamatokat, januártól nem fémkereskedő az autóbontó, illetve büntetendő a számvevőszéki ellenőrzés akadályozása. Íme a jogszabályváltozások.

MTI


Maximált hitelkamatok januártól

Magánszemélyek az ügyleteikben egymás között legfeljebb a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét köthetik ki, a bank által magánszemélynek felszámítható hiteldíj is legfeljebb ennyi lehet - a kamatplafon szabályai január 1-től hatályosak.

A magánszemélyek egymásközti kamatát a Polgári törvénykönyv módosításával maximálta az Országgyűlés. A kamat félévente aktualizálandó úgy, hogy a következő félévben az előző félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat az irányadó - ez jelenleg 7 százalék. A késedelmi kamat sem lehet több a jegybanki alapkamat, plusz 24 százalékpontnál - szemben az eddigi 31 százalékkal.
   
A banki kamatokat a hitelintézeti törvény módosítása szabályozza. A már említett jegybanki alapkamat plusz 24 százalékos kamatplafon alól kivétel a hitelkártya- és az áruhitel. Ezek kamata legfeljebb 39 százalékkal haladhatja meg a jegybanki alapkamatot - jelenleg 46 százalékkal.
   
Jelzáloghitel-szerződésnél a bank - a magánszemély szerződésszerű teljesítése esetén - nem számíthat fel a kamaton felül rendszeresen fizetendő kamat jellegű díjat vagy költséget. A szerződés megkötésekor pedig nem kínálhat korlátozott időtartamra kedvezményes kamatot. Korábban gyakorlat volt, hogy például féltől két évig kedvezményes kamatot kért a bank, ezzel téve vonzóvá a hitelét.
   
A jelzáloghitel-szerződés megkötésekor a bank a kamatváltozást két módszerrel határozhatja meg: vagy a referencia-kamatlábhoz, vagy pedig a 3 éves, 5 éves, illetve 10 éves kamatperiódushoz köti. A kamaton felül - nem rendszeresen - fizetendő egyéb díjat, költséget a bank évente legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, előző évi éves fogyasztói árindex mértékében emelheti.
   
A referencia-kamatláb forinthitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi BUBOR, vagy a 3 éves illetve 5 éves állampapír átlaghozam lehet. euróhitelnél és euró alapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi EURIBOR, svájci frank hitelnél és svájci frank alapú hitelnél pedig a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi CHF LIBOR lehet a referencia kamatláb.
   
A módosítás kitér arra is, hogy mi történjen az olyan 2012. január 1. előtt megkötött, egy évnél hosszabb hátralévő futamidejű hitelekkel, amelyek nem felelnek meg az új szabályoknak. A magánszemély 2012. május 31-ig egy alkalommal kérheti a szerződés módosítását, újrakötését vagy kiváltását, hogy az megfeleljen az új szabályoknak.

Januártól nem fémkereskedő az autóbontó

Aki azért vásárol vagy vesz át hulladékká vált járműveket, hogy azokból kinyerje a még használható alkatrészeket, nem minősül fémkereskedőnek - a szabály 2012 január első napján lép hatályba.

A parlament még 2009-ben hozott törvényt az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról. Ezt módosította az Országgyűlés 2011 nyarán, de az új szabályokat csak január elsejétől kell alkalmazni.
A módosítás lényege: nem fémkereskedelmi tevékenység az, ha a vállalkozó azért vásárol - vagy vesz át - autót, motorkerékpárt, hogy abból a használható alkatrészeket kinyerje.
A visszamaradó anyagot azonban csak fémkereskedőnek értékesítheti az autóbontó.


Januártól büntetendő a számvevőszéki ellenőrzés akadályozása

Büntetőjogilag vétségnek számít az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzésének az akadályozása - a számvevőszéki törvény júniusi módosításához csatolt Büntető törvénykönyv kiegészítés január 1-én lép hatályba.

A Büntető törvénykönyv január 1-i hatállyal kiegészül "A számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése" címmel. Eszerint aki az Állami Számvevőszék ellenőrzése során az ÁSZ törvényben meghatározott közreműködési kötelezettségét megszegi, és ezzel az ellenőrzés lefolytatását akadályozza, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ugyanígy büntetendő az ellenőrzött szervezet vezetője is, ha írásbeli felszólítás ellenére nem küld intézkedési tervet az Állami Számvevőszék részére.
A cselekmény már bűntettnek minősül és három évig terjedő szabadságvesztéssel jár, ha az akadályozás az ellenőrzés lefolytatását meghiúsítja.

További jogszabályváltozásokról olvashat a kapcsolt anyagokban!

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!