Mol-INA-ügy - Nem zárták le a vizsgálatot Hernádi ellen

A szervezet a közlemény szerint nem kapott értesítést a magyarországi Legfőbb Ügyészségtől arról az "esetleges döntésről", amelyet a Mol elnök-vezérigazgatója elleni vizsgálat során hozott. Miután a horvát államügyészség a Hernádi Zsolt elleni büntetőeljárást nem adta át Magyarországnak, ezért az eljárás Horvátországban továbbra is folyik.

A horvát hatóság arra emlékeztet, hogy 2011 júniusában nemzetközi jogsegélykérelemmel fordult a magyar hatóságokhoz a Mol elnök-vezérigazgatójának ügyében, amelyet a "nemzeti érdek" védelmére, valamint "nemzetbiztonsági okokra" hivatkozva elutasított a Legfőbb Ügyészség. Tavaly decemberben az USKOK ismét kérelemmel fordult a magyar hatóságokhoz, de arra "semmilyen választ nem kapott".

Az USKOK közölte: a magyar hatóságoknak a vizsgálat esetleges befejezéséről szóló döntéséről napvilágot látott hírek nem befolyásolják a horvát hatóságok vizsgálatát. A horvát államügyészség csak a kérdésére kapott válasz után hozhat döntést - olvasható a szervezet honlapján.

A Központi Nyomozó Főügyészség hétfőn közölte az MTI-vel, hogy bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást a Mol-INA-ügyben. "A beszerzett nagy mennyiségű adatot értékelve, a Központi Nyomozó Főügyészség megállapította, hogy a Mol Nyrt. érdekkörében nem valósult meg a horvát ügyészség által felvetett bűncselekmény" - írta Keresztes Imre főügyész közleményében.

Emlékeztetett, a horvát államügyészség tavaly júniusi jogsegélykérelmében a MOL Nyrt. igazgatósága elnökének gyanúsítottként történő kihallgatását kezdeményezte a Legfőbb Ügyészségénél. (A Mol igazgatóságának elnöke Hernádi Zsolt, aki egyben a társaság elnök-vezérigazgatója is.)

A főügyész közölte: a horvát államügyészég adatai szerint két ciprusi bejegyzésű gazdasági társaság 2009 júniusában – egy svájci bejegyzésű társasággal kötött tanácsadói szerződéseik útján – 10 millió euró "vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanadernek, a Mol INA-vállalat irányítására történő meghatározó befolyásszerzése érdekében".

Mint a közleményben olvasható, a Legfőbb Ügyészség – a vonatkozó nemzetközi szerződés biztosította lehetőséggel élve – arról tájékoztatta a horvát ügyészséget, hogy a jogsegélykérelemben foglaltakat a magyar ügyészségnek nem áll módjában teljesíteni, mivel az Magyarország biztonságát veszélyeztetné.

Tekintettel arra, hogy a bűncselekmény megtörténtét kizárni nem lehetett, ezért – a jogsegélykérelmet feljelentésként értékelve – a Központi Nyomozó Főügyészség 2011. július 14-én nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el.

A főügyészség a nyomozása során felderítette, hogy az ügyben szereplő, az állítólagos vesztegetési pénzt átadó, két ciprusi bejegyzésű cég sem közvetlenül, sem pedig közvetve nem tartozik a Mol érdekeltségébe. Ezzel szemben mindkét cég egy orosz nagybefektető tényleges érdekeltségébe tartozik - írta.

Közölték, a nyomozás során beszerzett bizonyítékok egyértelműen cáfolták azon két horvát állampolgár – közvetett bizonyítéknak minősülő – tanúvallomását, akiknek a vallomására alapítva kérte a horvát ügyészség a Mol vezérigazgatója gyanúsítotti kihallgatását.

"Fentiek alapján az volt megállapítható, hogy a jogsegélykérelemben foglaltakkal szemben, a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntettük" - írta.

Mindez nem érinti azt a lehetőséget, hogy a szóban forgó pénzeszközöket más személyek, más célok érdekében bűncselekmény elkövetésében használták. Ebben a tekintetben a horvát hatóságok folytatják az eljárást - zárul a főügyész közleménye.