Nincs összeesküvés-elmélet

Mivel a magyar költségvetés GDP-arányos hiánya 2004 óta haladja meg az EU által elvárt 3 százalékos szintet, a túlzottdeficit-eljárás új szakaszának elrendelését, illetve ennek jogosságát senki sem vitatja, ez egyértelművé vált a brüsszeli uniós tisztségviselőkkel folytatott háttérbeszélgetéseink során. Véleménykülönbségek legfeljebb annak kapcsán tapasztalhatóak, hogy a haladékul kapott egy esztendőben, tehát 2013-ig el tudja-e hitetni a magyar kormány, hogy hosszabb távon ható strukturális beavatkozásokkal, tehát a magánnyugdíjpénztári vagyon eltereléséhez hasonló trükkök nélkül is stabilizálni tudja az állami büdzsét. Dr. Györkös Péter nagykövet, Magyarország EU-hoz delegált állandó képviseletének vezetője optimista. Szerinte kicsi az esély arra, hogy az eljárás következményeként elzárják előlünk a kohéziós alapokban lévő fejlesztési forrásokat, hiszen ez úgy hatna, mintha a betegtől épp a legfontosabb gyógyszereit vonnák meg. Amadeu Altafaj Tardio, Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője viszont inkább óvatos. Mint mondta, a kohéziós alapokból származó kifizetések esetleges felfüggesztése először valóban csak 2013-ban merülhet fel, s az, ha így is dönt az EB, még nem jelenti feltétlenül az összes kohéziós pénz elvesztését. Az Európai Bizottság tudniillik határozhat úgy is, hogy csak kisebb-nagyobb részét fogja vissza a fejlesztési forrásoknak. Kérdésünkre egyébként a szóvivő elárulta: nincs semmiféle modellje annak, milyen hatással lehet egy tagállam gazdaságára a fejlesztési források részleges vagy teljes elvonása, erre ugyanis még nem volt példa az EU történetében. Németország és Franciaország ellen ugyan zajlott már hasonló eljárás, ám ezek a tagállamok eleve nem voltak jogosultak a kohéziós alapban lévő pénz felhasználására, tehát nem is volt mit elvonni tőlük.

Sokkal inkább megosztja az EU-t, legfőképpen az Európai Parlamentben (EP) ülő képviselőket az, hogy a jegybankról, a bírák jogállásáról és az adatvédelmi biztos posztjának megszüntetéséről szóló nemrég elfogadott magyar törvények valóban sértik-e az uniós alapjogokat, van-e tehát jogalapja annak, hogy Magyarországgal szemben kötelezettségszegési eljárás induljon. A szocialisták, a zöldek és a liberálisok - hol vehemensebben, hol kevésbé indulatosan - úgy fogalmaznak, az EU-nak határozott és gyors választ kell adnia a magyar kormány és a parlament döntéseire, hiszen ez a történet már az unió hitelességéről is szól. A néppártiak kivárnak, látni akarják mi áll Viviane Reding alapjogi biztos ma nyilvánosság elé kerülő jelentésében, az ugyancsak néppárti képviselő, a fideszes Szájer József viszont elégedett. Úgy fogalmazott az EP állampolgári jogokkal foglalkozó bizottságának ülésén, hogy Magyarországon nagy horderejű átalakulás zajlott az elmúlt időszakban, és ez hatalmas mennyiségű új jogszabály elfogadását tette szükségessé.

- Ha csak 4-5 pontban ütközünk, akkor a magyar kormány kiváló munkát végzett - mondta a képviselő.

Új lendületet e vitának a Reding-jelentés konkrét kifogásai adhatnak, ám az aligha kétséges, hogy a jegybank ügyében például hátrálnia kell az Orbán-kormánynak. Uniós szakemberek szerint igazán nagy bajba akkor kerülne Magyarország, ha ezt nem tenné meg. Ehhez persze a magyar miniszterelnöknek azt is tudatosítania kell magában, hogy mindaz, ami Brüsszelben történik, nem a magyar emberek ellen irányul, nem része semmiféle összeesküvés-elméletnek.


A teljes cikk a Zalai Hírlap honlapján, ide kattitva érhető el!