Elfogadta a parlament a 2006. őszi rendőri erőszakot vizsgáló Balsai-jelentést

Elfogadta a parlament Balsai Istvánnak a 2006. őszi erőszakos rendőri fellépésről készített jelentését. Az időközben alkotmánybíróvá választott fideszes politikus miniszterelnöki megbízottként arra jutott, hogy az ügyben szükséges Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök politikai és jogi felelősségének vizsgálata, és úgy ítélte meg, felvetődhet a terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is.

A Ház 279 igen szavazattal 11 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett hagyta jóvá hétfőn a Balsai-jelentést. Az indítványra a Fidesz, a KDNP és - két képviselője kivételével - a Jobbik is igennel voksolt, míg az LMP elutasította azt. Az MSZP-frakció nagy többsége távol maradt a szavazástól, négy politikusa - Harangozó Gábor, Kovács László, Molnár Zsolt és Pál Béla - azonban igent nyomott. A Demokratikus Koalícióhoz tartozó független képviselők nem vettek részt a voksolásban.

Április 15-ig kell elkészíteni a jelentést

A Balsai-jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozat alapján a kormánynak április 15-ig jelentést kell készítenie arról, hogy a 2006 őszén bizonyítottan törvénytelenül fellépő rendőrök, valamint az intézkedéseket irányító rendőri vezetők közül hányan szolgálnak ma is a rendőrség állományában. A dokumentumnak arra is ki kell térnie, hogy közülük a kormányváltás óta hányan láttak el, illetve töltenek be jelenleg rendőrségi vagy állami vezetői feladatot, beosztást. Mindez a parlament emberi jogi bizottságának kezdeményezésére került be a határozatba.

A javaslat elfogadásával a Ház arra is felkérte a kormányt, hogy április közepéig jelentésben foglalja össze, a 2006. szeptember 19-e és 22-e között, valamint október 23-án lezajló tömegdemonstrációkon a védtelen és békés polgárokkal szemben törvénytelenül fellépő rendőrök felelősségre vonása érdekében milyen intézkedések történtek, hány rendőrrel szemben indult fegyelmi és büntetőeljárás, és azok milyen eredménnyel zárultak.

A kormánynak jelentést kell készítenie arról is, hogy a 2006. őszi jogsértő rendőri intézkedések miatt alkotmányos, illetve személyhez fűződő jogaikban sérelmet szenvedő kárvallottak kártérítése, kártalanítása megtörtént-e.

Gyurcsány a hibás?

A 2011. március 15-i keltezésű, szeptember 26-án közzétett, nagyjából 140 oldalas dokumentum összegzésében Balsai István a 2006. őszi eseményekről kifejtette, álláspontja szerint a rendőri vezetők csak legfelsőbb politikai utasítás és jóváhagyás alapján adhattak parancsot, illetve tűrhettek el "a magukat és a testületet példátlan módon kompromittáló cselekményeket". Véleménye szerint ez elkerülhetetlenné teszi az akkori miniszterelnök politikai és jogi felelősségének vizsgálatát.

Megjegyezte, hogy a rendelkezésére álló információk szerint Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány az események alatt rendszeres telefonos kapcsolatban állt Gyurcsány Ferenccel, így felvetődik annak a lehetősége, "hogy a tömegoszlatással kapcsolatos eseményeket a főkapitány megvitatta, egyeztette" a kormányfővel.

Balsai István a terrorcselekmény elkövetésének lehetőségét úgy magyarázta, hogy a 2006. október 23-án történtek alkalmasak voltak a lakosság megfélemlítésére, egyesekben, így a Fidesz-nagygyűlésről haza tartókban halálfélelem alakult ki, az erőszakos elkövetés "nem szorul bővebb magyarázatra", és a "fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény" esete is fennáll.

Hozzátette, a terrorcselekmény előkészülete is bűncselekmény, így ha a lakosság megfélemlítésének szándéka bizonyítást nyerne, akkor a túlzott erőszakra való felhívás, akár a lovas alegységek és a gumilövedékek alkalmazásának az elhatározása is alkalmas az előkészületi cselekmény megállapítására.

A jelentésben a 2006. szeptember 18-i tévészékházostromról - amely egy nappal Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra jutása után történt - az olvasható: máig tartják magukat olyan nézetek, hogy az ostrom részben provokáció volt, és a miniszterelnök a tüntetők túlkapására várva akarta maga mellé állítani a közvéleményt. Balsai István szerint Bene László akkori országos rendőrfőkapitány, helyettese, Szabadfi Árpád és Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány esetében is felvetődhet az elöljárói intézkedés elmulasztásának tényállása, mert nem rendelték el a beosztottjaik felelősségének vizsgálatát.

A 2006. október 23-án történteket felidézve a miniszterelnöki megbízott azt írta, a rendőri intézkedéssorozat legnagyobb mulasztása az volt, hogy a rendőröket támadó, erőszakos tömeget hagyták egyesülni a Fidesz-rendezvény békés résztvevőivel.

Balsai István összegzése szerint a Fidesz-nagygyűlés vége után egy percen belül elrendelt és pár percen belül megkezdett tömegoszlatás szakszerűtlen és törvénysértő volt, bűncselekmények gyanúját alapozza meg. Szerinte a jogsértések súlya elegendő ahhoz, hogy megállapítható legyen a szolgálatban történt kötelességszegés súlyosabban minősülő esete. Szerinte e gyanú megállapítására ad alapot a gumilövedékek és a lovasroham jogsértő és szakszerűtlen alkalmazása is.

Mint írta, a fegyverkezelők nemcsak a közbiztonságra, illetve a rendőri sorfalra veszélyes emberekre lőttek, hanem többször haza igyekvőkre is. Az, hogy a gumilövedékek használata nem vezetett halálos tragédiához, nem a vadászpuskás rendőrökön és parancsnokaikon múlott, hanem a szerencsének köszönhető - állapította meg.

A rendőrök azonosíthatatlanságával kapcsolatban Balsai István hangsúlyozta, hogy mivel az azonosítók hiánya nem rövid időtartamú, egyedi, hanem az egész állományra vonatkozó, tartósan jogellenes állapot volt, az elöljárói felelősség mindenképpen felvethető, ahogy a viperahasználat miatt is, és ezzel kapcsolatban - miután rendőrök szakszerűtlenül, indokolatlanul fájdalmat okozva, tiltott eszközzel végrehajtott bilincselésekkel tömegesen szegték meg a szolgálati szabályzatot - a jelentési kötelezettség megszegése bűntettének gyanúja is felvetődik.

Mindezek alapján a jelentésben ismertetett bűncselekmények miatt Balsai István büntetőfeljelentés benyújtását tartotta indokoltnak. Jelentését Lukács Tamás, az emberi jogi bizottság KDNP-s és Kocsis Máté, a rendészeti bizottság fideszes elnöke átadta a Legfőbb Ügyészségnek.

A miniszterelnöki megbízott jelentésében arra is kitért, hogy az eljárások alakulásának függvényében szerinte meg kell fontolni az érintett rendőrök fegyelmi felelősségre vonását, szolgálati viszonyuk megszüntetését vagy lefokozásukat.

Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke, aki közreműködött a Balsai-jelentés elkészítésében, tavaly terrorcselekmény gyanújával büntetőfeljelentést tett a 2006. őszi rendőri erőszak miatt.

A 2006. őszi rendőri fellépés miatt a Debreceni Katonai Ügyészség korábban már meggyanúsította Bene Lászlót és Gergényi Pétert. Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese októberben egy parlamenti kérdésre adott válaszában tudatta, hogy az ügyészségen három szálon folyik a nyomozás, ezekben a többi között elöljárói intézkedés elmulasztása bűntette miatt meggyanúsították az akkori országos és a budapesti rendőrfőkapitányt is.