Kitilthatja a házelnök az anyázó politikust

A parlament döntése értelmében 2013. január 1-jén létrejön az Országgyűlési Őrség, a házelnök irányítása alatt álló fegyveres szerv.

Az új országgyűlési törvény - amelyet hétfőn szavazott meg a Ház - úgy rendelkezik, hogy az önálló költségvetési szervként működő őrségnek feladata lesz egyebek mellett a házelnök személyi védelme, az Országház és az Országgyűlési Irodaház biztosítása, tűzbiztonsági és protokolláris feladatok ellátása.

A jövőben a korábbiaknál erősebb fegyelmezési jogköre lesz a plenáris ülést levezető elnöknek: ha a képviselő a felszólalása során kirívóan sértő kifejezést használ, vagy e kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, a levezető elnök javasolhatja az Országgyűlésnek az érintett politikus kizárását az ülésnap hátralévő részéből, amiről a plénum vita nélkül határoz. Ha a képviselő a parlament ülésén fizikai erőszakot alkalmazott, illetve közvetlen fizikai erőszakkal fenyegetett, vagy arra hívott fel, az ülést vezető elnök javasolhatja - első alkalommal legfeljebb három napra - a képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztését, az ülésnapról való kizárást és vele szemben - maximum egyhavi tiszteletdíjával egyenlő - pénzbírság kiszabását.

Új posztok a parlamentben

Elfogadta a parlament hétfőn az új országgyűlési törvényt, amely alapján év végéig meg kell választani a háznagyot, aki a házelnök politikai helyettese lesz, és ki kell nevezni a főigazgatót, aki pedig az Országgyűlés Hivatalát vezeti majd.

A képviselők 255 igen és 70 nem szavazattal fogadták el a Fidesz és a KDNP kezdeményezte előterjesztés minősített többséget igénylő rendelkezéseit; a törvény újraszabályozza egyebek mellett az Országgyűlés működését, a képviselők jogállását és javadalmazását.

Rendelkezik a jogszabály a parlamenti bizottságok működési rendjéről is. Újdonság, hogy létrejön a nemzetiségeket képviselő bizottság, amelynek tagjai a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselők, valamint a nemzetiségi szószólók lesznek.

Elhalasztják a jövedelemreformot

Jövő év január 1-je helyett csak a következő ciklusban lépnek életbe a parlamenti képviselők javadalmazásának új szabályai. A most 232 ezer forintos tiszteletdíjat a helyettes államtitkárokéval megegyező - jelenleg bruttó 750 ezer forintos - juttatás váltja fel, a bizottsági munkáért viszont nem jár majd pénz. Választókerületi pótlék helyett üzemanyagkártyát kapnak a képviselők, lakhatási támogatás helyett pedig a parlament hivatala biztosít lakást vagy hotelszobát azoknak, akiknek nincs budapesti ingatlanuk.

A képviselői jövedelemreform elhalasztásáról - a fideszes Gulyás Gergely zárószavazás előtti módosító indítványának elfogadásával - hétfőn azután határozott a parlament, hogy a kormánypárti frakciók megegyeztek erről. Az új javadalmazási szabályok bevezetésének elhalasztását a KDNP kezdeményezte.

A Ház az országgyűlési törvény elfogadásával azt is kimondta, hogy más keresőfoglalkozást nem folytathatnak, és egyéb megbízatásukért - a tudományos, oktatói, művészeti, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve - nem fogadhatnak el díjazást a parlamenti képviselők a következő ciklustól. A rendelkezés szerint a képviselői munka ekkortól összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati és gazdasági tisztséggel vagy megbízatással, kivéve a miniszterelnöki, miniszteri, államtitkári, kormánybiztosi, miniszterelnöki biztosi és megbízotti, illetve a miniszteri biztosi tisztséget. 

Nem alakíthat frakciót a Demokratikus Koalíció

A hétfőn elfogadott házszabály-módosítás értelmében ebben a ciklusban nem alakíthat képviselőcsoportot a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK).

A parlament a kormánypártok támogatásával, 258 igen szavazattal, 70 ellenében fogadta el négy kormánypárti képviselő - köztük a két frakcióvezető, Lázár János és Harrach Péter - javaslatát a házszabály módosításáról. Az új országgyűlési törvény helyett ez tartalmazza a megváltozott frakcióalakítási szabályokat, rögzítve azt is, hogy a DK-hoz tartozó tíz független képviselő nem hozhat létre képviselőcsoportot.

A szabályozás ugyanis csak az előző általános választáson országos listát állító és mandátumot szerző párthoz tartozó képviselőknek teszi lehetővé a frakcióalakítást, egyúttal tízről tizenkettőre emelve az ehhez szükséges politikusok számát.

A parlament alkotmányügyi bizottsága tavaly novemberben úgy döntött, hogy fél év elteltével alakíthat frakciót az MSZP-ből októberben távozó és azóta a DK színeiben politizáló tíz képviselő. Ez a moratórium egy hét múlva járt volna le, a házszabály-módosítás azonban a szintén hétfőn elfogadott országgyűlési törvénnyel együtt - annak kihirdetését követő napon - hatályba lép.