Félidőben a kormány - Közoktatás: új törvény, újfajta finanszírozás

Az oktatási államtitkárság az MTI kérésére eljuttatott összegzésében még az idei évre jelezte az új törvény végrehajtási rendeleteinek és a NAT-hoz kapcsolódó kerettantervek megalkotása mellett a tankönyvrendelet és a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának megjelentetését.

A legfontosabb jogszabályi változás a nemzeti köznevelésről szóló törvény elfogadása volt - idézték fel. Ennek bevezetésétől azt várják, hogy nő az oktatás színvonala, az iskolákból a fiatalok korszerűbb, versenyképesebb tudással kerülnek ki. A közlés szerint a pedagógus-életpályamodell kiszámíthatóbb, átláthatóbb életutat ígér, a pálya nagyobb anyagi elismerését az ágazat egy a jelenlegitől alapvetően eltérő szemléletű, új bérrendszerrel kívánja érvényre juttatni.
   
Az államtitkárság hozzátette, hogy megváltozik a finanszírozás, és az oktatás egészének működéséért, a közpénzek hatékony elköltéséért a kormány nagyobb felelősséget vállal. Utalt arra, hogy 2012. január 1-jével állami fenntartásba kerültek a megyei önkormányzati iskolák, s 2013. január 1-jével ez kiterjed a települési önkormányzati iskolákra is.
    
Az új NAT 2013. szeptember 1-jén lép életbe felmenő rendszerben, a pedagógus-előmeneteli rendszer 2013. szeptember 1-jétől hatályos, az új intézményellenőrzési és értékelési rendszer 2012. szeptember 1-jén indul.
   
Felidézték, hogy már a 2010-es tanévkezdésre megszületett az a jogszabály, amely az igazolatlanul 50 óránál többet hiányzó diákok esetében a korábbinál szigorúbban jár el, s korlátozza a családi pótlék kifizetését. Az eredmény kézzel fogható a Belügyminisztérium adatai szerint: míg a tankötelezettség megszegése miatt 2009-ben 44.361 feljelentés érkezett a rendőrséghez, 2011. január 31-ig e szám alig ötödére apadt; 8.094 gyermek igazolatlan mulasztása haladta meg a kritikus határt.
   
Módosult az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló rendelet. A korábbi kormányrendelet az úgynevezett genderideológia alapjait tette volna le, mely az egyenlőség jegyében értelmetlennek tartja a nemek megkülönböztetését. Mint írták, ez vitatható irányba befolyásolhatta volna a gyermekek erkölcsi, szellemi fejlődését, ezért elengedhetetlenül szükséges volt a korrekció.
   
Az államtitkárság kitért arra: a nemzeti összetartozás napjáról országgyűlési határozat rendelkezik, ebben azt feladatot adták a kormánynak, hogy készítse elő egy új iskolai emléknap bevezetését már a jelenlegi tanévben. Az emléknap a trianoni döntésről való megemlékezésen kívül a Kárpát-medencei magyar testvériskolai és diákközösségi kapcsolatok elmélyítését is szolgálja. A kormány ezzel kapcsolatos, Határtalanul programjának lényege, hogy a közoktatásban tanuló valamennyi magyar fiatal legalább egyszer, a magyar állam támogatásával eljusson a szomszédos országok magyarlakta területeire, és cserekapcsolatok keretében minél több külhoni magyar diák juthasson el Magyarországra.
   
Az elmúlt időszakot összegezve felidézték még a kisiskolák újranyitását segítő pályázatot, amelynek keretében 300 millió forint állt a sikeresen pályázó települések rendelkezésére. Mint írták, "megrázóan kevés", mindössze 4 érvényes pályázat érkezett, e szám tükrözi az önkormányzatok reménytelen helyzetét. Az államtitkárság rövidesen megtalálja annak módját, hogy a megmaradt összegből a megszűnéssel fenyegetett kisiskoláknak "dobjon mentőövet" - ígérték.
   
Jelezték: az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a közoktatási fejlesztésekre 9 operatív programból mintegy 351,2 milliárd áll rendelkezésre a 2007-2013-as időszakban. A Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek című program célja, hogy a közoktatás rendszerében - az egész életen át tartó tanulás stratégiájával összhangban - egyszerre javuljon az oktatás eredményessége és hatékonysága, valamint mindenki számára biztosított legyen a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés. Ennek részeként 143 milliárd forintot különítettek el a közoktatási pályázatok támogatására.
   
Az összegzés szerint az államtitkárság közoktatási konstrukciói közül valamennyi előkészítése elindult, ezek túlnyomó többségét 2012 első negyedévének a végéig meghirdették. A közoktatás tartalmi megújulását kiegészíti a közoktatási intézményeknek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból történő infrastrukturális fejlesztése. A TIOP 1. - Az oktatási infrastruktúra fejlesztése című programra 43,4 milliárdot különítettek el. A 7 Regionális Operatív Programban összesen mintegy 164,8 milliárd áll rendelkezésre a közoktatási intézmények infrastruktúra fejlesztésére.
   
Jövőbeni feladatként jelölték meg a NAT-hoz kapcsolódó kerettantervek, a szakiskolai tanulók részére az érettségire való 2 éves felkészítés koncepciójának és kerettantervének kidolgozását. Kitértek a pályaorientációs feladatellátással kapcsolatos módszertani segédanyagok kidolgozására és a pedagógusok felkészítésére, a szociális és egyéb hátránnyal élő fiatalokat célzó köznevelési hídprogramok kimunkálására, az alapfokú művészetoktatás további megfelelő jogi szabályozására, s a december végén megszűnő minősítési rendszer újragondolására.
   
A tervek között szerepel új szaktanácsadói rendszer kiépítése, a NAT és a kerettantervek alapján egységes és áttekinthető tankönyvpiac kialakítása állami irányítású terjesztéssel, az alternatív engedélyezett (finanszírozott) tankönyvek számának minimalizálásával, tartós tankönyvvé és az általános iskolában ingyenessé tételével. Kiemelték továbbá az óvodai férőhelyek bővítését, a koragyermekkori fejlesztések erősítését, az iskolai tehetséggondozás feltételrendszerének fejlesztését.