Támogatta a munkahelyvédelmi terv megvalósítását szolgáló javaslatokat a költségvetési bizottság

A módosító javaslatot 18 igen szavazattal két nem ellenében támogatta a bizottság.
A törvényjavaslat legfontosabb célja, hogy az EU átlagához mérten is alacsony foglalkoztatási rátát növelje, s emellett az élőmunka terheinek csökkentésével a vállalkozások versenyképességét javítsa - mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára.
    
Miközben a politikai pártok, így az MSZP is nyilvánvalóan támogatja, hogy megmaradjanak, illetve bővüljenek a munkahelyek,  ez a javaslat illúziókra épül - jelentette ki Szekeres Imre. A szocialista politikus idézte a törvényjavaslatban szereplő 584 milliárd forint bruttó bevételkiesést, illetve a 335 milliárd forintos bruttó bevétel növekedést, amelynek eredményeként a nettó hatás, azaz a költségvetés hiánya pénzforgalmi szemléletben 249 milliárd forinttal nő.
Szekeres Imre vitatta a törvényjavaslat indoklását, amely szerint a 250 milliárd forintos negatív hatást ellensúlyozza a jobb makrogazdaság helyzetből fakadó bevétel, illetve  a költségvetési szervek elbocsátásából származó megtakarítás. Az előbbi tétel hatása optimális esetben is 6-12 hónap, azaz az esetleges többletbevételek csak 2013 második felében, illetve 2014-ben jelentkeznek. Az utóbbi tételhez megjegyezte, hogy az EU tagországok között ma Magyarország a közfoglalkoztatottakat tekintve a 20. helyen van, tehát aligha beszélhetünk ebben a szektorban túlzott foglalkoztatásról.

Ugyancsak "homokra épülő tervnek" nevezte azt a bevételi többletet, amit az adóhatóság javuló hatékonyságából vezet le a javaslat, és közel 163 milliárd forinttal kalkulál. Szekeres Imre jelezte azt is, hogy az államadósság után fizetendő jövő évi kamatteher 100 milliárd forintos tervezett csökkentésének sincs realitása.
Dancsó József (Fidesz) támogatta a munkahelyvédelmi tervet, de megjegyezte, hogy a járulékcsökkentés akkor lesz hatásos, ha az élőmunkateher csökkentését érvényesítik is a vállalkozások.
Banai Péter reagálásában hangsúlyozta: a munkavédelmi akcióterv hatásaként, pénzforgalmi szemléletben mintegy 250 milliárd forint marad a gazdaságban, s ebből az összegből fogyasztás és beruházás generálódik.
Balog Ádám, az NGM helyettes államtitkára a munkahelyvédelmi csomag másik elemét, a kisadózók helyzetének, versenyképességének javítását emelte ki. Megjegyezte, hogy a 300 milliárd forintos akcióterv közel felét a kisadózók számára megnyíló adókedvezményre nyújtja a költségvetés, amelynek célja a gazdaságfejlesztés.
 Balog Ádám megvalósíthatónak tartotta, hogy az évi 2.000 milliárd forint be nem fizetett adóból, a prudensebb adózási környezet nyomán évi 163 milliárddal több adót lesz képes beszedni az adóhatóság.