Orbán Viktor: Segély helyett inkább a munka

- A választások félidejéhez érkezve mit lát, ha visszanéz? Mivel elégedett, s mivel kevésbé?

- Arra vállalkoztunk, hogy azon területeken végzünk javításokat, ahol mindenki által láthatóan, érezhetően hiba található. Az egyik ilyen hiba, hogy munka helyett egyre többen kénytelenek segélyből élni. Azt a célt hirdettük meg, hogy tíz év alatt 1 millió munkahelyet hozunk létre, és elérjük, hogy öt, de még jobb lenne, ha öt és fél millió munkából élő, adófizető ember lesz Magyarországon. A céljaink nem változtak, de vannak körülmények, melyek ezek elérését elősegítik, mások viszont nehezítik. Pozitív tapasztalat például, hogy a hozzám érkező jelentések szerint az emberek sorban állnak a közmunkáért. Immár 205 ezer közmunkás dolgozik az országban, ami azt mutatja, hogy a sokszor lustának titulált munkanélküliek igenis akarnak dolgozni, a magyar ember, ha lehet, akkor inkább a saját lábán, és nem segélyeken áll meg. A jövő évben már 300 ezer olyan embernek akarunk munkát adni, akiknek a piac nem. Ugyanakkor azt is el kell ismerni, hogy az eredmények ellenére a piaci alapon elérhető munkalehetőségek száma országos szinten a kelleténél lassabban bővül. A belső fogyasztásra termelő cégek helyzete ugyanis egyre nehezebb, az emberek óvatosabbakká váltak, tartanak attól, hogy hitelt vegyenek fel, és abból vásároljanak, építkezzenek. A hitelválság hatásai miatt ez amúgy érthető, hiszen aki egyszer már megégette a száját forró tejjel, az a hideg vizet is fújva issza. Az agráriumban ezzel együtt is vannak kedvező változások, meghirdettük a 2020-ig szóló Nemzeti Vidékstratégiát és az annak végrehajtására szolgáló, 300 milliárd forintos forrással rendelkező Darányi Ignác Tervet, amely elősegíti a vidéki munkahelyteremtést és a foglalkoztatottság bővítését. A kiskereskedelemben viszont már nem áll ilyen jól a dolog. Ez egyébként egész Európában így van. Az emberek mindenhol óvatosak, így Magyarországon is azzal kell számolni, hogy a megtakarított pénzek megmozdítása, bevonása a gazdaságba hosszabb időt fog igénybe venni. Az emberek biztonságérzete mindennél fontosabb, ezért a kormány gátat szabott a rezsiköltségek emelésének, emellett gondoskodott a nyugdíjak reálértékének megőrzéséről.

A közrend területén jobban állunk, mint kormányzásunk kezdetén. Nem állítom, hogy minden rendben van, de eltűnt az az érzés, hogy a kormány és a rendőrség nem ura a helyzetnek. Sikerült felvennünk több ezer rendőrt, megkezdtük a korrupció kiszorítását a rendőrségből, a bűnözőkkel való összefonódás minden lehetőségét kizárjuk. Lassan kezdünk úgy kinézni, mint egy olyan jogállam, amely képes a rendet és a jogszerűséget fenntartani. Egy új rendszer alapjait fektettük le az új köznevelési és felsőoktatási törvénnyel, hosszú távra biztosítva a felnövő nemzedékek oktatását. A Diákhitel II-vel mindenki számára elérhetővé tettük, hogy anyagi helyzetétől függetlenül felsőfokú tanulmányokat folytathasson. Számunkra ugyancsak fontos téma a külföldön dolgozók esete. Sokan a magasabb fizetés miatt külföldön vállalnak munkát. Számomra ez is azt mutatja, hogy a magyar ember hajlandó dolgozni a boldogulásáért. A baj nem az, hogy az emberek kimennek dolgozni, hanem az, hogy sokan közülük ezzel el is szakadnak a családjuktól, a barátaiktól, az országtól, és ez minden szempontból nagy veszteség. Az nem probléma, ha valaki elmegy és egy, két, három országban is kipróbálja magát, aztán pedig hazajön, mert ettől csak erősödik az ország. A gond az, ha nem szabad választásból, hanem kényszerből mennek külföldre az emberek. Azt kellene elérni, hogy a magyar emberek megőrizzék a mozgékonyságukat, a bátorságukat, a nyitottságukat, és ha kimennek is dolgozni, megmaradjanak a magyarországi kötődései, és ne vesszen el a hazatérés lehetősége. Ennek érdekében például a választási rendszer átalakításánál is fontos szempont, hogy a külföldön lévőknek is legyen lehetőségük voksolni. Emellett persze más erőfeszítéseket is kell tenni ahhoz, hogy a kötelék ne szakadjon el, illetve, hogy a külföldön dolgozók visszatérjenek. A hazai munkakínálat minőségén mindenképpen javítani kell, az is igaz viszont, hogy Magyarországon még nem tudunk a nyugati bérekkel versenyképes jövedelmet biztosítani. Ennek megváltoztatása nem akarat, hanem gazdasági teljesítmény kérdése. Mindenesetre dolgozunk az ügyön.

- A minap volt egy érdekes nyilatkozata: a VOSZ ülésén arról beszélt, hogy reményei szerint a demokrácia helyett nem kell új politikai rendszert bevezetni. Mire gondolt ezzel?

- Aki nyitott szemmel jár Európában, az látja, hogy Görögországot egy éven át nem demokratikusan választott vezetők irányították, Olaszországot pedig ma olyan kormány vezeti, amelyet senki sem választott meg. Az a probléma, hogy a válságkezelést több helyen nem szabadon választott kormányokkal, hanem Brüsszelből vagy máshonnan odahelyezett vezetőkkel próbálták megoldani. Ez veszélyes, fontos lenne, hogy az emberek ne veszítsék el a meggyőződésüket abban, hogy a válságot az általuk megválasztott pártok, kormányok, vezetők képesek kezelni. Az általános tapasztalat szerint ahogy a válság nő, úgy kerülnek egyre inkább háttérbe a demokratikus szempontok. Ami minket érint: a kétharmaddal a hátunk mögött azt kell bizonyítanunk, hogy a demokratikusan megválasztott kormányok is lehetnek hatékonyak. Nagyon fontos, hogy Magyarországon megmaradjon az összefogás, a nagy támogatás, és mindig képesek legyünk demokratikus alapon kormányképes erőt kiállítani.

A teljes interjút itt olvashatja