OGY - Miről döntött a parlament kedden?

Napirend előtt: oktatás, sportolók, devizahitelesek, egészségügy

A szocialista és az LMP-s felszólaló az oktatás helyzetét bírálta napirend előtt kedden a parlamentben, a KDNP-s a magyar sportolók eredményeiről, a fideszes képviselő a devizahiteleseknek nyújtott segítségről, a Jobbik pedig a magyar orvosok elvándorlásáról beszélt.

LMP: félelem és bizonytalanság az oktatásban

Osztolykán Ágnes, az LMP képviselője arról beszélt, hogy az idei tanév a jogos félelem és a bizonytalanság jegyében fog eltelni, többek között azért, mert nem készültek el időben a szükséges kormányrendeletek, nem volt kellő felkészülési idő az iskolák számára.

Bírálta, hogy a minden napos testnevelést úgy vezette be a kormány, hogy számos iskolában nincs tornaterem és tisztálkodási lehetőség sem. Az alapítványi iskolák kiegészítő támogatását is számon kérte a kabineten. Úgy fogalmazott: fel kellene hagyni a kormányzati struccpolitikával és meg kellene hallgatni az oktatás szereplőit. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár válaszában azt hangsúlyozta: valamennyi iskolában és óvodában rendben megkezdődött a tanév, nyugalom van a tantermekben, ezzel szemben az LMP félelmet és bizonytalanságot vizionál. Az elhangzottakra reagálva azt mondta: mást sem tesz a kormány, mint meghallgatja az oktatás szereplőit. Szerinte minden átalakítás szül bizonyos bizonytalanságot, ami rendjénvaló, de ezt úgy feltüntetni, hogy mindenki bizonytalanságban van, cinizmus és szégyen.

A minden napos testnevelésórákkal kapcsolatban azt mondta: ahol nincs tornaterem és tisztálkodási lehetőség, ott is volt eddig heti három testnevelés óra. Miért baj az, ha most heti öt óra után lesznek izzadtak a gyerekek? - kérdezte. Az alapítványi iskolákkal kapcsolatban jelezte, az állam nem vonul ki erről a területről, ugyanakkor - hívta fel a figyelmet - 260-an pályáztak arra a keretre, amit 27 felé lehet elosztani.

KDNP a magyar sportolók teljesítményéről

Lukács Tamás KDNP-s képviselő a londoni olimpián és paralimpián elért magyar eredményekkel kapcsolatban arról beszélt, hogy ma olyan világban élünk, amelyben a "média ontja ránk a celebvilágot" és teljesítmény nélkül kerülnek címlapokra "percemberkék", azonban a sportolók bebizonyították, hogy Magyarország kiemelkedő teljesítményt érhet el.

Hoffmann Rózsa azt hangsúlyozta, a kormány sokat tett az olimpikonok felkészüléséért, nemcsak a források biztosításával, hanem a sporttörvény elfogadásával is.

Az MSZP visszaadja az iskolavárosok rangját

A szocialista Hiller István úgy értékelte, hogy a kormány abszolutizált rendszert hozott létre az oktatásban: a teljes mértékben államosított iskolákat állam által kinevezett igazgatók vezetik az állam által kiadott tanterv szerint állami tanfelügyelőkkel, és mindezt egy állami központ felügyeli.

Az egykori oktatási miniszter szerint ez egy időutazás a múltba, 1973-ba, azonban ez a rendszer már akkor sem működött jól. Az államosítással a kormány elveszi a polgármesterek méltóságát, hiszen míg eddig fenntartók voltak, most raktárost csinálnak belőlük - tette hozzá. Kijelentette: az MSZP vissza fogja adni az önkormányzatoknak az iskolákat, és újra meghirdeti a magyar iskolaváros címet.

Hoffmann Rózsa ezzel szemben kijelentette: szó sincs államosításról, ezt az MSZP elődje csinálta meg, amikor az egyházaktól elvette az iskolákat. Mi nem veszünk el semmit - tette hozzá az államtitkár, aki szerint retorikai csúsztatás azt állítani, hogy a polgármester raktáros lesz, hiszen az önkormányzat továbbra is részt vesz az iskola működtetésében. Hoffmann Rózsa azt üzente az önkormányzatoknak, hogy az iskolaváros cím ezen túl is megilleti őket, ez független az új irányítási rendszertől.

Fidesz: 250 ezer devizahiteles családon segített a kormány

Zsigó Róbert fideszes képviselő ismertette, hogy eddig a kormány 250 ezer magyar családnak nyújtott segítséget devizahitelükkel kapcsolatban. A kabinet kétszer is meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot, megteremtette a végtörlesztés és az árfolyamgát lehetőségét. Ez mind azt a célt szolgálja, hogy senki ne maradjon az út szélén - fogalmazott.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár azt mondta: a végtörlesztésben 169 ezer adós vett részt, piaci áron 1200 milliárdot, a valóságban 900 milliárd forintot kellett visszafizetniük, ami 23-24 százalékkal csökkentette a devizahitel-állományt és csökkentette az ország devizakitettségét is. Hozzátette: az árfolyamgát lehetőségére az augusztusi előzetes adatok szerint 71 ezren jelentkeztek be, és a kormány azzal számol, hogy az érintettek fele tud belépni ebbe a rendszerbe.

A Jobbik az orvosok elvándorlása miatt aggódik

Z. Kárpát Dániel a Jobbik részéről egy kutatásra hívta fel a figyelmet, amely szerint a 2008 és 2011 között külföldre költözött magyar orvosok 58 százaléka azt mondta, két éven belül nem jön haza, és csak 2 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy visszatérne Magyarországra. Szerinte ez az alacsony jövedelem, a heti hatvan óra munkaidő és a családi élet ellehetetlenülése miatt van így, miközben orvosokból és szakápolókból olyan a hiány, hogy az már egészségügy összeomlásával fenyeget.

Halász János, az erőforrás-minisztérium államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészségügyi dolgozók külföldi munkavállalása régóta jellemző, a kormány ugyanakkor mindent elkövet ennek a folyamatnak a megfordítása érdekében. A kabinet intézkedéseit sorolva közölte: a rezidensek számára támogatási formákat vezetettek be, bérrendezést indítottak el, és bíznak abban, hogy ez üzenetértékű a egészségügyi dolgozók számára.

Csak dohányboltban árulható cigaretta a jövő év második felétől

Állami monopólium lesz a dohánytermékek kiskereskedelme jövő év július 1-jétől, az állam koncessziós szerződéssel engedheti át az értékesítést az erre pályázóknak. A parlamentben kedden elfogadott trafiktörvény nagyjából hétezer dohánybolt létrejöttével számol.

Az Országgyűlés fideszes javaslatra - 244 kormánypárti igen szavazattal, 36 nem ellenében, 26 tartózkodás mellett - hagyta jóvá a jogszabályt, amely szerint a jövő év közepétől csak koncessziós szerződés alapján működő kereskedők (egyéni vállalkozók, illetve gazdasági társaságok) árulhatnak cigarettát. A dohányboltokban dohánytermékeken kívül mást nem lehet majd kapni.

A koncessziós pályázatok kiírására, elbírálására és a szerződés megkötésére - egy zárószavazás előtt benyújtott módosító indítvány eredményeként - a nemzetgazdasági helyett a fejlesztési miniszter jogosult.

A törvény ugyanakkor a kétezresnél kisebb településeken lehetővé teszi, hogy ne dohányboltban, hanem más üzletben, de elkülönített helyen áruljanak dohánytermékeket. Erre ad lehetőséget akkor is, ha a nyilvános pályázat eredménytelen, ekkor a dohánytermékeket egy százszázalékos állami tulajdonban lévő nonprofit részvénytársaság kínálhatja, akár mozgóboltban. Az indoklás szerint erre a kistelepüléseken lehet szükség.

A koncessziós pályázatok kiírására, elbírálására és a szerződés megkötésére a kereskedelemért felelős - vagyis a nemzetgazdasági - miniszter jogosult. A nyilvános pályázatokat idén november 15-ig kell kiírni, eredményüket két hónapon belül hirdetik ki. A koncessziós díj összegéről, megfizetésének módjáról a szerződés rendelkezik.

A dohánytermék-értékesítési koncesszióra pályázók közül előnyben kell részesíteni a megváltozott munkaképességűeket és a - legalább három hónapja igazoltan - álláskeresőket, illetve az őket foglalkoztató gazdasági társaságokat.

Az értékesítési jogot húsz évre lehet elnyerni, de a korábbi tervekkel szemben akkor sem örökölhető, ha egyéni vállalkozóé.

Egy valakinek legfeljebb öt koncessziós szerződése lehet hatályban, ám azokon a településeken, ahol egynél több dohánybolt van, senki sem birtokolhatja azok több mint kétharmadát.

Nem adható ki az engedély, ha a kérelmezővel szemben a megelőző öt évben az adóhatóság egymillió forintnál nagyobb adó- vagy vámbírságot szabott ki, illetve ha harminc napon túli köz- vagy adótartozása van.

A jogszabály alapján a vámhatóság öttől ötszázmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja, ha valaki koncessziós jogosultság vagy engedély nélkül értékesít dohányárut.

A bírság kétszázezertől tízmillió forintig terjedhet, ha a kiskereskedő az engedélyben foglaltaktól eltér, megsérti a trafiktörvényt, nem teljesíti az állammal szembeni kötelezettségét, illetve nem tesz eleget a nyilvántartási, könyvvezetési előírásoknak, vagy hamis adatot tüntet fel.

A vámhatóság több okból is visszavonhatja a kereskedő engedélyét, így például akkor, ha egy év alatt legalább háromszor megsérti a kereskedelmi szabályokat.

Az árusító helyeken mindössze a Nemzeti Dohánybolt feliratot, valamint a televízióból ismert tizennyolcas karikát lehet és kell feltüntetni, ellenben nem jeleníthető meg dohánytermékekre, illetve a dohányzásra utaló kép.

Újdonság, hogy a törvény nemcsak a fiatalkorúak kiszolgálását tiltja, hanem azt is, hogy amíg 18 éven aluli az üzletben tartózkodik, addig bárkinek dohányterméket adjanak el.

A zárószavazás előtt elfogadott módosítás alapján a repülőtéri vámmentes boltokban továbbra is árulhatnak dohánytermékeket.

A törvényjavaslat indoklása közegészségügyi okokkal és a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításával magyarázta a változásokat. Eszerint a fiatalkorúak most szinte minden utcasarkon hozzájuthatnak a dohánytermékekhez, mivel az élelmiszerboltokban gyakran kiszolgálják őket cigarettával, ugyanis az ellenőrzés és a bírság kockázata "kezelhető". Ezen változtathat a kormánypártok várakozása szerint, hogy az ellenőrzéseknek ezután sokkal kevesebb elárusító helyre kell korlátozódniuk.

Lázár János egy módosító javaslatának indoklásában azt is megemlítette, hogy Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban, Görögországban és Spanyolországban is korlátozzák a dohányterméket áruló üzletek számát. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint ugyanakkor az ésszerű korlátozás nem jelenti azt, hogy a fogyasztók ne tudnának minden településen hozzájutni a dohánytermékekhez, hiszen az országosan mintegy hétezer dohánybolt biztosítja ezt.

A parlament februárban zárta le a trafiktörvény tárgyalását, de a zárószavazást elhalasztotta mindaddig, amíg az Európai Bizottság nem alakította ki róla az álláspontját. Mivel az uniós testület - bár Németország számos ellenérvet fogalmazott meg - nem fűzött elmarasztaló véleményt hozzá, a javaslat elfogadása nem ütközött akadályba.

A keddi záróvitában az MSZP-s Józsa István és az LMP-s Ertsey Katalin úgy értékelte, hogy a törvény a korrupció előtt nyit teret. Z. Kárpát Dániel, a szavazáskor tartózkodó Jobbik-frakció tagja is azt mondta: félő, hogy a koncessziókat egy jól behatárolható érdekkör nyeri majd el, ráadásul indokolatlanul hosszú időre.

A fideszes Szatmáry Kristóf azt hangsúlyozta, hogy a dohány-kiskereskedelem drasztikus átszervezése nélkül nem lehet meggátolni a fiatalok cigarettához jutását, és a törvény ellen Brüsszel sem emelt kifogást.

Zárszavában Lázár János arról beszélt, hogy a jogszabály nem csak a dohányzók számának csökkentését segíti elő, de hétezer családnak ad majd munkát a trafikokban.

Módosította a parlament az agrárkamarai törvényt

Kivételes sürgős eljárásban módosította kedden a parlament a nyári ülésszak utolsó napján, július 12-én elfogadott új agrárkamarai törvényt.

Jakab István (Fidesz), Győrffy Balázs (Fidesz) és Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) pénteken benyújtott javaslatát az Országgyűlés 240 igen, 52 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett fogadta el.

Az indítvánnyal pontosították a gazda fogalmát, mégpedig úgy, hogy csak az őstermelői vagy egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemélyek tartoznak ebbe a körbe. Ha valaki őstermelő és egyéni vállalkozó is, akkor csak az egyik jogviszonya alapján lesz kamarai tag.

Önkéntes tagjai lehetnek az érdekképviseletnek a szaktanácsadók, valamint a LEADER helyi akciócsoport tagjai. Őket azonos jogok illetik meg mindazokkal, akik a törvény szerint kötelezően kamarai tagok.

A köztestület által vezetett tagjegyzék adatállománya a kamara kizárólagos tulajdona - mondja ki a módosítás, rögzítve azt is, hogy az ingatlanügyi hatóság, az adóhatóság, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, valamint a mezőgazdasági szakigazgatási szerv a rendelkezésére álló adatokat köteles a tagjegyzék összeállításához térítésmentesen rendelkezésére bocsátani a kamarának.

A módosítás szerint ha az agrárkamara egy tagját az etikai szabályzatban meghatározottak szerint megbízható üzleti partnerként minősíti, akkor erről a tag kérelmére nyilatkoznia kell a testületnek.

A változtatás részletesen foglalkozik továbbá a kamarai választásokkal és az átmeneti időszak alatti szabályokkal is.

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény júliusi elfogadásakor a Vidékfejlesztési Minisztérium azt közölte, a jogszabály legfontosabb célja, hogy olyan egységes agrárkamarai szervezet jöjjön létre, amelyben kötelező módon tagok a mezőgazdasági termelők, a termékeket feldolgozók és a kereskedők is. Mindez a tárca szerint növeli az ágazat hatékonyságát és versenyképességét. A minisztérium akkori közleménye szerint a jogszabály célja, hogy a kamara egyes szűk érdekcsoportok helyett a teljes agrár- és élelmiszer-gazdaság általános és együttes érdekegyeztetési fóruma legyen.

Matolcsy: célzott foglalkoztatáspolitikai és adóprogram a munkahelyvédelmi akcióterv

A munkahelyvédelmi akcióterv 1,5 millió munkahely megvédését és több száz ezer új munkahely létesítését eredményezheti - emelte ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés kedden megkezdődött országgyűlési vitájában.

"Egyszerre kell védeni a meglévő munkahelyeket és újakat létrehozni" - fogalmazott expozéjában a tárcavezető, aki az akciótervet olyan célzott foglalkoztatáspolitikai és adóprogramnak nevezte, amely azokban a munkavállalói csoportokban kínál kedvezményeket, támogatást, ahol Magyarországon nagyságrendileg kisebb a foglalkoztatási szint, mint az unióban.

A miniszter kifejtette: ha elfogadják a javaslatot, és bizonyos munkavállalói csoportoknál összesen 3 évre, vagy január 1-jétől "végig" 50-100 százalékkal csökkentik a munkáltatókat terhelő élő munkaterheket, akkor a 25 év alattiak esetében 500 ezer forinttal kevesebb járulékot kellene megfizetni.

Ez a mostani 28,5 százalék helyett 14 százalékos élőmunkaterhet jelentene - jelezte.

Matolcsy György hozzátette: az 55 év felettiek és a képesítés nélküliek alkalmazása vagy megtartása esetében szintén ennyivel kevesebb adót kellene fizetni. Jelezte: még kedvezőbb a tartós, hat hónapon túli munkanélkülieket alkalmazóknak javasolt támogatás, esetükben három év alatt 900 ezer forintnyi élőmunkaterhet nem kellene megfizetni, és ugyanez a kedvezmény vonatkozna a munkába visszaálló kismamákra is.

Közlése szerint a munkaerőpiacon működő szervezetek egyöntetű visszajelzése szerint ezek olyan célzott és olyan mértékű támogatások, kedvezmények, ösztönzések, amelyek "átütik a vasbetont, átütik a tetőt", és így valóban sikerül 1,5 millió munkahelyet megvédeni, valamint több százezer új munkahelyet teremteni.

Matolcsy György azt mondta, hogy a 2013. évi költségvetés a szükséges 300 milliárdos forrást "odateszi" a program mögé. Nem történhet semmilyen olyan tárgyalás semmilyen olyan nemzetközi intézménnyel, olyan változás a magyar politika és gazdaságpolitika körében, hogy ez a forrás a büdzsében ne lenne meg - szögezte le, hozzátéve: a pénzügyi tranzakciós illeték, valamint az állampapírhozamok csökkenése miatti költségvetési kiadási megtakarítás áll a program mögött.

A miniszter szerint az akcióterv után, a sikeres közmunkaprogramok tudatában, kitűzhetik Magyarország elé a teljes foglalkoztatás célját, az ehhez vezető úton az első lépések megvannak.

Matolcsy György rámutatott: amikor a kormányfő arról beszél, hogy 5-5,5 millió munkahelyet teremthet a magyar gazdaság 2020-ig, akkor ez a teljes foglalkoztatást jelenti, azaz a ma 459 ezer regisztrált munkanélküli közül a következő 2-5 évben mindenki számára vagy üzleti, piaci munkahelyet ajánlanak a vállalkozók, vagy az állam ajánl közmunkaprogramokat, de "mindenkinek munkát ajánl, segély és tétlenség helyett".

A nemzetgazdasági miniszter arról is beszélt: a 2002 utáni kormányok hitelből fizettek mindent, amit munkából kellett volna fizetni. Az elmúlt két év gazdaságpolitikai fordulatának három nagyon jelentős eredménye ugyanakkor már látszik - mutatott rá. Kiemelte: Magyarországnak sikerült egy végleges, fenntartható, mindenki által elismert államháztartási és pénzügyi konszolidációt végrehajtani, sikeresen tartják 3 százalék alatt a deficitet, és többletet mutat a folyó fizetési mérleg. Magyarország hiteles a pénzpiacon - jelentette ki a szaktárca vezetője.

Ma az unióban 14 országban csökken a foglalkoztatási ráta, és nő a munkanélküliség, csökken az aktivitási ráta, nálunk azonban az elmúlt két évben megindult egy foglalkoztatási politikai fordulat, a gazdaságban 120 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010 közepén, a foglalkoztatás szintje elérte a válság előtti szintet. Kitért arra, hogy 65 százalékra nőtt az aktivitási szint, ami húsz éve volt ilyen magas. Jövőre már 300 ezer közmunka-programban résztvevővel számolnak - jelezte a miniszter.

Összegzése szerint sikerült megőrizni a kormány és az állam cselekvőképességét, az ország politikai stabilitását. Ez egyértelműen köszönhető annak, hogy a pénzügyi konszolidáció oltárán nem áldoztuk fel a munkahelyeket - értékelte Matolcsy György.

Nem állhat fel földpályázat ügyben a vizsgálóbizottság

Nem állhat fel a földpályázatok ügyében a parlamenti vizsgálóbizottság, amelyet szocialista képviselők kezdeményeztek- döntött az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága keddi ülésén.

Az állami földpályázatok kapcsán kialakult "erősen vitatható döntéseket" vizsgáló testület felállítását Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője és Gőgös Zoltán, szocialista képviselő kezdeményezte, és 2010-től vette volna górcső alá a földbérleti pályázatokat. Az előterjesztéshez csatolták a szükséges aláírásokat, azonban míg a korábbi szabályozás szerint ez volt a vizsgálóbizottság létrehozásának egyetlen feltétele, az új országgyűlési törvény már azt is kiköti, hogy ilyen testület csak az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel és azonnali kérdéssel nem tisztázható ügy megvizsgálására hozható létre, illetve nem állhat fel vizsgálóbizottság egyedi jogi felelősség megállapítására, továbbá olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vagy az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Valamint, szintén a törvény szerint, nem terjedhet ki a vizsgálat döntés előkészítésének szakaszában lévő ügyre és folyamatban lévő büntető, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárási ügyekre. Az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége hosszas vita után erre a szabályozásra hivatkozva nem vette tárgysorozatba a vizsgálóbizottságról szóló kezdeményezést. A bizottság MSZP-s, LMP-s és jobbikos tagjai a vizsgálóbizottság felállítása mellett szavaztak, a fideszes és a KDNP-s tagok ellene. A kezdeményező Gőgös Zoltán a testület ülésén azzal érvelt, hogy eddig nem tudtak teljes képet kialakítani az "erősen vitatható" rendszerről, többek között azért, mert a belső vizsgálati anyagokat a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) nem adta ki. Hozzátette: ezt a kérdést nem tudják kérdésekkel, interpellációkkal sem alaposan megvizsgálni. A fideszes Vas Imre viszont az országgyűlési törvényt idézve kijelentette: nincsenek meg a törvényi feltételei a vizsgálóbizottság létrehozásának, mert egyrészt interpellációval, kérdéssel, azonnali kérdéssel tisztázhatók ezek az ügyek, amelyek ráadásul az ÁSZ hatáskörébe tartoznak, és részben döntés-előkészítő szakaszban vannak. Ugyanezzel érvelt a fideszes Papcsák Ferenc, a bizottság alelnöke is, aki azt is hangsúlyozta: annak sincs akadálya, hogy egy országgyűlési képviselő az okiratokba betekintsen, vagy egy pályázó éljen a jogorvoslat lehetőségével. Papcsák Ferenc szerint tiszta, átlátható a rendszer. Az MSZP-s Lamperth Mónika viszont azt vetette fel: ha itt minden "transzparens" akkor nem érti, hogy mitől félnek a kormányoldalon. A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás közügynek nevezte a földbérletpályázatok kivizsgálását, ugyanakkor felvetette, hogy a 2010 előtti pályázatokat is vizsgálni kell. Egyetértett ezzel az LMP-s Schiffer András is, aki szerint létrehozható a vizsgálóbizottság, hiszen a kezdeményezésben egyetlen konkrét ügyet sem említenek, például azokat, amelyeket Ángyán József, volt államtitkár "lelkiismeretesen felszínre hozott", vagyis nem vonatkozik konkrét eljárási ügyekre. A jobbikos Staudt Gábor úgy vélte, az országgyűlési törvény vonatkozó passzusai "gumijogszabályok", amelyek arra születettek, hogy az ellenzéki akaratot felül lehessen írni. A fideszes Gulyás Gergely ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy ezeket a feltételeket egy MSZP-s módosító indítvány hozta be az országgyűlési törvénybe, és a Ház ezt nagy többséggel elfogadta - és - amint egy későbbi hozzászólásában elmondta - csak a független képviselők szavaztak ellene.

 Jobbik: helyes célok is vannak az akciótervben, de bizonytalan a fedezet

 A jobbikos Bertha Szilvia a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges törvénymódosítások vitájában helyes célnak tartotta a járulékcsökkentést, de véleménye szerint a munkahelyvédelmi akcióterv sok sebből vérzik. Félő, hogy a nehéz helyzetben lévő vállalkozások szakképzett dolgozókat fognak elküldeni azért, hogy a kedvezményezett csoportokhoz tartozókkal pótolják őket - hozta példaként.
Szerinte előállhat, hogy egy családfenntartó elveszíti az állását, és azt egy pályakezdő vagy egy 55 éven felüli kapja meg.

Volner János, a Jobbik második vezérszónoka dicséretesnek nevezte, hogy a kormány korábbi szándékaival szemben mégis szociális szempontokat érvényesít az adórendszerben.
A munkahelyvédelmi akcióterv fedezetét viszont bizonytalannak ítélte, mondván, hogy az államkincstár bevonása a tranzakciós illetékre kötelezettek körébe valójában azt jelenti, hogy az állam önmagát adóztatja meg, és a tartalék felhasználása is csak egyszeri intézkedés lehet.
Kifogásolta továbbá, hogy az akcióterv nem jelent érdemi támogatást az iparnak és a mezőgazdaságnak.

Az ugyancsak jobbikos Z. Kárpát Dániel arról beszélt, hogy a munkahelyek megtartása és számuk növelése érdekében olyan gazdaságpolitikára lenne szükség, amely segíti, hogy a magyar vállalkozások több megrendeléshez jussanak.
Sneider Tamás arról beszélt, hogy ha járulékcsökkentés valósul meg, az a nyugdíjalapból kerül majd ki, és ha nincs további adókivetés, akkor 10 százalékos nyugdíjcsökkentés várható. Azt kérte, adjon a kormány biztosítékot, hogy nem fognak az emberek kevesebb nyugdíjat kapni. Ennek érdekében módosító javaslatot is beadtak - jelezte.

Az LMP kevesli az intézkedéseket

 Magyarországon EU-s viszonylatban nagyon alacsony a foglalkoztatottság, ezért pedig minden korábbi kormány felelős - hangoztatta az LMP álláspontját, a párt képviselői közül elsőként felszólaló Szél Bernadett. A politikus egyúttal felhívta a figyelmet arra is, hogy a foglalkoztatási statisztikák az ötnél kevesebb embert foglalkoztató vállalkozások és a közmunkaprogramok miatt javultak.
 A képviselő felszólalásában rendszerszintű átalakítást sürgetett a helyzet megoldásának érdekében.
 Kijelentette azt is, hogy a kormány eddigi intézkedései önmagukban nem fogják megoldani a válságot. Hozzátette, ha nagyobb költségvetési tételek kiesnek, akkor a járulékcsökkentés fedezete sem lesz meg.
Az őt követő Ertsey Katalin azt hangsúlyozta, hogy a járulékkedvezmény azt valóban elősegíti, hogy a gyes vagy gyed után a nők visszatérjenek a munkába, a kisvállalkozások munkahelyeinek bővítésére viszont nem alkalmas.

Fidesz: a javaslat óriási vállalást tesz

Az írásban előre jelentkezők közül elsőként felszólaló Puskás Imre (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat óriási vállalást tesz, mert több mint egymillió embert érinthet. Hozzátette, ha sikerül a munkahely elvesztésétől való félelmeket csökkenteni, akkor azzal nagyon sokat adnak az embereknek.
A javaslat által preferált rétegeknek nevezte a nyugdíj felé közeledőket és a fiatalokat. Szavai szerint fontos üzenetet fogalmaznak meg amikor kimondják: azt szeretnék, ha a fiatalok itthon találnának állást és ehhez a kormány, az állam és a parlament is segítséget kíván nyújtani.

MSZP: hol a program költségvetési fedezete?

Simon Gábor (MSZP) arról beszélt, hogy szerinte a programnak nincs meg a költségvetési fedezete, valamint a program megszüntet már létező munkahelyteremtő és -védő intézkedéseket, miközben az MSZP álláspontja szerint ez a program szegregál a munkavállalók között. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az MSZP "szurkol", hogy ez a programcsomag sikeres legyen. Az ellenzéki politikus hozzátette: a kormánnyal ellentétben az MSZP szerint a nem a közfoglalkoztatás az egyetlen és leghangsúlyosabb eszköz a foglalkoztatás problémáinak megoldására.

Hosszas kétperces vita alakult ki a képviselők között, amelyben az ellenzék kevesellte a kormány programját, míg a kormányoldal képviselői az akcióterv előnyeit hangsúlyozták. A jobbikos Bertha Szilvia arra várt választ, hogyan tud belső és külső piacot teremteni a kormány, szerinte ugyanis erre lennek szükség az új munkahelyek létrejöttéhez. A szocialista Göndör István arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a vállalkozások kevesebbet fizetnek be az államkasszába, akkor a költségvetés bevétele nem lesz tartható. A fideszes Mágori Józsefné szerint az előterjesztés az alkalmi munkavállalók rétegét vezeti vissza a munka világába.

Czomba Sándor: a kormány biztosítja a forrásokat 
 
Czomba Sándor államtitkár szerint az ellenzéknek nem az akciótervvel van problémája, csak vitát generál. Hangsúlyozta: a miniszterelnök többször kinyilvánította már, hogy a munkahelyvédelmi programhoz a kormány biztosítani fogja a forrásokat.

Fidesz: mélyszegénységben élők foglalkoztatását célozza a terv

 Farkas Flórián kiemelte: a magyar gazdaság sikerének kulcskérdése az akcióterv sikeres végrehajtása. Felhívta a figyelmet arra, hogy olyan társadalmi csoportok foglalkoztatását tűzi ki célul a terv, amelyek mélyszegénységben élnek.
 Az akcióterv emellett fontos mérföldkő is a kormány és az ORÖ keretmegállapodásának megvalósulása érdekében - állapította meg.
 Balázs József azt mondta, hogy a terv a magyar társadalom számára fontos kérdésekre ad választ, azaz, hogy megőrizzék és megvédjék a munkahelyeket. Megjegyezte: a kisvállalati adó a foglalkoztatás növelését célozza.

Jobbik: munkahelyteremtésre lenne szükség 

Farkas Gergely (Jobbik) szerint a javaslat arra alkalmas, hogy társadalmi csoportokat ugrasszon össze, ezért új munkahelyek létesítésére is szükség lenne. Hangot adott azon reményének, hogy a kormány, a korábbi terveivel ellentétben nem vezeti be a pályakezdő minimálbért. 
A képviselő a fiatal vállalkozók helyzetének javítása érdekében is szót emelt, szerinte a felsőoktatásból kikerülőknek támogatást kellene nyújtani saját vállalkozás indításához.

Fidesz: a korábbi kormányok hitelfelvételre alapoztak 

 Ékes József (Fidesz) a korábbi kormányok intézkedéseit bírálta, a többi közt az állami hitelfelvételeket. A mostani kormány eredményének tekintette, hogy sikerült visszaszerezni a szolgáltató szektor egyes szegmensét. 
 Szerinte az előterjesztésnek garantálnia kell, hogy a vállalkozásoknak megérje munkahelyeket létrehozni. Úgy vélte, erre biztosított lesz a fedezet.

Jobbik: fejleszteni kell a napközbeni gyermekellátást

Dúró Dóra (Jobbik) döbbenetesnek nevezte, hogy a bölcsődei hálózat 130 százalékos kihasználtsággal működik. Hozzátette, hogy a térítési díj bevezetése ellenére még mindig óriási a túljelentkezés, ráadásul a díj bevezetése is arra sarkallja az anyákat, hogy ne menjenek vissza a munkaerőpiacra.
Felhívta a figyelmet, hogy az óvodáskorú gyermekek tíz százaléka nem jár óvodába. Kétségesnek nevezte, hogy két év alatt sikerül megoldani, hogy hároméves kortól minden kisgyermeknek biztosítsák a férőhelyeket.
Kiemelte, hogy azokban az országokban sikerült megállítani a drasztikus népességcsökkenést, ahol fejlesztették a gyermekek napközbeni ellátását, hogy a nők visszatérhessenek a munkaerőpiacra.

Fidesz: a megoldást nem a segélyezés jelenti

Magyar Anna (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv jól átgondolt céllal készült. A képviselő, aki szerint a megoldást nem a további segélyezés jelenti, azt mondta, hogy a javaslat az átlagosnál nehezebb helyzetű munkavállalókon segít majd.
A javaslat a tartós munkanélküliek kezét sem engedi el, mert a munkáltatókat arra ösztönzik, hogy az ilyen helyzetű embereket foglalkoztassák - tette hozzá.

Czomba: a kormány elkötelezett a terv végrehajtása mellett    

A kormány egyértelműen elkötelezett a munkahelyvédelmi akcióterv mellett, azt végre fogják hajtani - jelentette ki Czomba Sándor államtitkár a vitában elhangzottakra válaszolva.
Hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet elsősorban a 25 év alattiakon és az 55 év felettieken akar segíteni. Egyúttal visszautasította azokat az ellenzéki felvetéseket, hogy a kormány nem támogatta volna az ötven éven felülieket. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a program több mint egymillió, jelenleg is dolgozó embert érint és reményeik szerint további 50-100 ezer új belépőre lehet majd számítani.
Arra is kitért, hogy nem hogy nem csökkent, de éppen hogy kibővült a Start-kártya kedvezményköre. 
Czomba Sándor egyetértett azokkal a felszólalásokkal, hogy a gazdaságban tartós és érdemi növekedést nem lehet elérni a foglalkoztatottság növelése nélkül.
Ezt követően az ülést vezető elnök lezárta az általános vitát.

Közjogi méltóságok hozzátartozóinak nyugellátása 

Lázár: a rendszerváltás miniszterelnöke özvegyének jár a kiemelt nyugdíj 

A rendszerváltás után számos képviselővel megesett, hogy nem tudtak visszatérni a civil világba és egzisztenciális problémáik voltak. Ugyanez elmondható a legmagasabb közjogi tisztségviselőkről és hozzátartozóikról - indokolta előterjesztését Lázár János (Fidesz), aki a kereszténydemokrata Salamon Lászlóval közösen terjesztette be a közjogi méltóságok halála esetén járó hozzátartozói nyugellátással összefüggő törvények módosítását. 
Kitért arra, jelenleg a korábbi államfők özveggyé váló házastársai jogosultak az egykori államfő nyugdíjának bizonyos százalékára, ez a szabály azonban nem vonatkozik azokra, azoknak az özvegyeikre, akik hivatali idejük alatt veszítik el életüket. A módosítás számukra is biztosítaná ezt a juttatást - közölte. 
 Lázár János emlékeztetett arra, hogy a volt kormányfők vagy államfők özvegyei eddig szinte semmilyen nekik járó juttatásra nem tartottak igényt. 
Hangot adott azon meggyőződésének, hogy ugyanígy kijár ez az állami juttatás annak az özvegynek is, akiknek a férje miniszterelnöki hivatala idején hunyt el.
Lázár János azt is hangsúlyozta, hogy a hivatalban lévő miniszterelnökök halála esetére a módosítás csak az özvegyi nyugdíj alapjának meghatározását érinti. Ebben az esetben a mindenkori miniszterelnöki illetmény havi összegét kell a miniszterelnök öregségi nyugdíjaként figyelembe venni.

Rétvári: a juttatást a költségvetés állja 

Rétvári Bence államtitkár arra hívta fel a figyelmet, milyen jótékonysági feladatokat vállalnak az egykori köztársasági elnökök feleségei. 
Úgy vélte: az államnak nem kiemelkedő, de méltányos ellátást kell biztosítani nekik nyugdíjas éveikre. Fontosnak nevezte, hogy ezt nem a nyugdíjbiztosító kerete állja, hanem a költségvetés finanszírozza. 
Ugyancsak fontosnak tartotta, hogy az életüket vesztő köztársasági elnökök hozzátartozói az elnöki tiszteletdíj hat havi összegében részesüljenek.