OGY - Orbán: nincs szükség a négy évvel ezelőttihez hasonló, rossz IMF-megállapodásra (frissülő hír)

Azeri kiadatás - Az alkotmányügyi bizottság tagjai betekinthetnek az ügy irataiba

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának tagjai betekinthetnek az azeri Ramil Sahib Safarov kiadatásával kapcsolatos iratokba - Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter ezzel kapcsolatos leveléről a testület hétfői ülésén adtak tájékoztatást.

Salamon Lászlónak, az alkotmányügyi bizottság KDNP-s elnökének ismertetése szerint a testület egyik tagja, az MSZP-s Bárándy Gergely kért betekintést a Ramil Sahib Safarov büntetésének átadásával összefüggő ügyiratokba a minisztertől, aki erre reagálva közölte, hogy engedélyezi a betekintést, igény esetén az alkotmányügyi bizottság többi tagjának is. Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szeptember 2-án hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét, akit diplomáciai jegyzékben arról tájékoztatott, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését.

Az alkotmányügyi bizottság nemet mondott a családon belüli erőszakkal kapcsolatos népi kezdeményezésre

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága hétfői ülésén nem támogatta azt a népi kezdeményezést, amely arról szól, hogy legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása a családi belüli erőszaknak.

Salamon László, a testület KDNP-s elnöke emlékeztetett arra, hogy a júniusban elfogadott új büntetőtörvénykönyv (Btk.) országgyűlési vitájában 80 százalékos többséggel döntött úgy a parlament, hogy egy ilyen típusú tényállásra nincs szükség a Btk.-ban. Mint mondta, kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt úgy gondolták, hogy az a szabályozás csak nehezítette volna az ilyen magatartások üldözését. Salamon László ezzel az együtt élők közötti lelki bántalmazásról szóló tényállásra utalt, amelyet az új kódexben a kormány eredetileg bűncselekménnyé tett volna. Azonban ennek elhagyását javasolta a fideszes Varga István és a KDNP-s Salamon László mellett, Bárándy Gergely (MSZP) is, és bár a kormány nem értett egyet velük - az igazságügyi államtitkár tartózkodott a szavazáskor -, a parlament támogatta az előterjesztésüket, vagyis a lelki bántalmazás nem lett önálló tényállás a jövő július 1-jén hatályba lépő Btk.-ban. Bárándy Gergely szintén úgy vélte, hogy ez a tényállás nem tudta volna kezelni a problémát, dogmatikailag helytelen volt, ezért szavaztak úgy, hogy ne legyen része a Btk.-nak. Ugyanakkor jelezte: az MSZP nem zárkózik el attól, hogy kódex módosításával hatékonyan kezeljék ezt a kérdést. A fideszes Varga István úgy vélte: a népi kezdeményezés szervezői nem tudták minek az élére álltak, ugyanis a Btk. jelenleg is bünteti a családon belüli erőszakot. Hozzátette: az a tényállás, amit kihagytak a Btk.-ból, megfoghatatlan és bizonyíthatatlan volt. A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás a családon belüli erőszakkal érintett nők nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet, és azt kezdeményezte, hogy az ülésen hallgassák meg a kezdeményezők képviselőjét is, de ezt az indítványt a testület kormánypárti többsége nem támogatta. Az alkotmányügyi bizottság végül a Fidesz-KDNP-s tagok ellenszavazatával, az MSZP-s és jobbikos képviselők igen szavazata és egy tartózkodás mellett a népi kezdeményezést nem támogatta.

Jövő január helyett júliustól jöhetnek az állami dohányboltok

Jövő év januárja helyett 2013. július 1-jétől javasolja felállítani az állami koncessziós dohányboltok rendszerét Magyarországon a parlament alkotmányügyi bizottsága. A reptéri vámmentes boltokra nem terjedne ki a törvény hatálya, nem lehetne örökölni a koncessziós jogot és dohánytermékeken kívül mást nem lehetne árulni a "Nemzeti Dohányboltokban", ugyanakkor egyes kistelepüléseken mozgóboltban is lehetne cigarettát venni - az erről szóló zárószavazás előtti módosító javaslatokat a testület hétfői ülésén fogadták el.

A fideszes Vas Imre javaslatára benyújtott bizottsági zárószavazás előtti indítványokra a testület kormánypárti többsége igennel szavazott, azokat a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselője is támogatta. A trafiktörvény néven közismert javaslatot a parlament még februárban öntötte végleges formába, de a zárószavazást elhalasztották az Európai Bizottság véleményének megismeréséig. A jogszabály az állam kizárólagos gazdálkodási körébe utalja a dohánytermékek kiskereskedelmét, így azokat csak a koncessziós szerződés alapján működő kereskedők árulhatnák. Az előterjesztés úgy számol, hogy nagyjából hétezer dohánybolt jön létre országszerte. A javaslatról várhatóan kedden lesz zárószavazás. Míg az egységes javaslat szerint a pályázatokat szeptember végéig írták volna ki és az év végéig zárultak volna le, az első engedélyeket pedig jövő január 1-től lehetett volna kiadni, az alkotmányügyi bizottság egyik zárószavazás előtti módosító indítványa megváltoztatja a határidőket. Eszerint a pályázatokat első alkalommal november 15-ig kell kiírni, és az eredményt hatvan napon belül kell kihirdetni, az engedélyeket pedig 2013. július 1-jén lehetne legkorábban kiadni.

Emellett kivennék a törvényjavaslat hatálya alól a repülőterek vámmentes üzleteit, így ott a jövőben is lehetne majd dohánytermékeket árusítani. Szintén változást hozna annak a zárószavazás előtti módosító javaslatnak a beépülése, amely szerint - az eredeti előterjesztésben foglaltakkal szemben - nem lehetne örökölni a koncessziós jogot, valamint dohánytermékeken kívül nem lehetne mást árulni a dohányboltokban. Ez utóbbi érdekében törlik a kormány dohányboltokban árusítható termékkörökre vonatkozó rendeletalkotási felhatalmazását. Egy másik módosító indítvánnyal lehetővé tennék, hogy az állam mozgóbolt útján is gyakorolhassa a dohánytermék-kiskereskedelmet azokon a kistelepüléseken, ahol a koncessziós pályázat eredménytelenül zárul. A testület ülésén a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás kérdésére Lenner Áron belgazdaságért felelős helyettes államtitkár azt mondta: a módosító indítványok leginkább a Brüsszellel folytatott tárgyalások eredményeként jöttek létre, nagy részük kompromisszumos javaslat annak érdekében, hogy ne induljon kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen.

Matolcsy György: a teljes foglalkoztatottság a cél 2020-ig

A kormány célja, hogy 2020-ig több mint 5 millió adózó munkahely legyen Magyarországon, ez pedig egyben teljes foglalkoztatást jelent - mondta éves meghallgatásán az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságában a nemzetgazdasági miniszter hétfőn.

Matolcsy György kiemelte: a cél, hogy 2020-ig 1-1,5 millió új munkahely jöjjön létre az országban.

Jövőre a kormány azt szeretné, ha legalább 300-400 ezer között legyen a közmunkaprogramban foglalkoztatottak száma, és ez a szám évről évre emelkedjen - jelentette ki.

A miniszter azt mondta: "valószínűleg nem" lehet kiterjeszteni a Magyar Nemzeti Bankra a pénzügyi tranzakciós illetéket, de a munkahelyvédelmi akcióterv ezen bevételi lába - attól függetlenül, hogy a teljes pénzügyi rendszer vagy csak 70-80 százaléka fizeti a tranzakciós illetéket - stabil.

A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkahelyvédelmi akciótervet a kormány szeretné elfogadtatni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval (EU) is - jelezte Matolcsy György.

Kiemelte, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv teszi lehetővé az utóbbi két évben elindított, jelentős eredményeket hozó foglalkoztatáspolitikai fordulat továbbvitelét Magyarországon.

Matolcsy György a bizottság ülésén kifejtette: Magyarország sikeres államháztartási, pénzügyi konszolidációt hajtott végre az utóbbi két évben, ennek első jele, hogy folyamatosan csökken az államadósság.

A másik kiemelt eredmény, hogy olyan - hagyományos és nem hagyományos - eszközökkel hajtotta végre a kormány a sikeres államháztartási konszolidációt, amelyek révén képes volt megőrizni a politikai stabilitást - mondta a miniszter, hozzátéve, hogy 3 százalék alá csökkent a költségvetési hiány.

A kormány által végrehajtott gazdaságpolitikai fordulat harmadik eredménye Matolcsy György szerint, hogy a válságkezelés közepette is nőtt a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség az országban: 120 ezerrel nőtt az adózó foglalkoztatottak száma két év alatt, miközben 2002 és 2010 között 240 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak létszáma.

A foglalkoztatáspolitikai fordulaton belül jelentős eredmény az is, hogy csökkent a munkanélküliségi ráta, bár az állástalanok aránya még mindig elfogadhatatlanul magas - fűzte hozzá Matolcsy György.

Szólt arról is, hogy az aktivitási ráta ugyancsak nőtt, és Magyarország immár nem az utolsó előtti az uniós tagállamok között. Matolcsy György kiemelte: 65 százalék közelében van az aktivitási ráta, a foglalkoztatási ráta 5 éves csúcsot ért el. Hozzátette: az aktivitási ráta 20 évvel ezelőtt volt utoljára ilyen magas.

A miniszter elmondta: a foglalkoztatáspolitikai fordulat első eredményeit úgy tudta elérni a kormány, hogy közben a foglalkoztatáspolitika egészét átalakította. Erre példaként említette a Magyar Munkaterv megalkotását, az érdekegyeztetés új rendszerét, az új közmunka rendszert, valamint azt, hogy a kormány segély helyett munkát kínál az embereknek.

Hozzáfűzte, hogy ezeket az eredményeket nem sikerülne fenntartani, ha nem lenne új szakképzési törvény, új Munka törvénykönyve, ősszel pedig már az új felnőttképzési törvényt tárgyalja az Országgyűlés.

A munkahelyvédelmi akciótervről azt mondta: az lehetővé teszi majd a foglalkoztatáspolitikai fordulat továbbvitelét, mivel az üzleti szektorban csak akkor lehet bővíteni a foglalkoztatást, ha célzottan - vagyis a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportoknál - csökkentik az élőmunkát terhelő járulékokat.

Matolcsy György hangsúlyozta: a kormány ott avatkozik be, ott véd majd munkahelyeket, és teszi lehetővé újak létrehozását az üzleti szektorban, ahol elfogadhatatlanul alacsony a foglalkoztatottság.

Matolcsy: vita van a 3 százalék alatti hiány tartásának mikéntjéről

A Költségvetési Tanáccsal, a Magyar Nemzeti Bankkal, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval (EU) arról folyik a vita, hogyan valósítható meg jövőre a 3 százalék alatti költségvetési hiány - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter éves meghallgatásán az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságában, Budapesten.

"Nem titkolom, hogy vannak olyan pontok, amelyeken hosszan fogunk vitatkozni" - fogalmazott Matolcsy György, hozzátéve, hogy "ők mondjuk egy pénzügyi tranzakciós illetéket ördögtől valónak tartanak egyes esetekben most, aztán később majd nem". Elmondta: egyelőre tárgyalások folynak arról, hogy pontosan kire veti ki a kormány pénzügyi tranzakciós illetéket. A foglalkoztatás bővítésének finanszírozásába be kell vonni a pénzügyi szektort - jelezte a miniszter.

A képviselők Matolcsy György felszólalása után a kormány foglalkoztatáspolitikájának utóbbi évét értékelték, és kérdezték a tárcavezetőt.

Gúr Nándor (MSZP) elmondta: Magyarországnak valóban érdeke, hogy minél többen dolgozzanak, és ne legyenek regisztrált álláskeresők, de az elmúlt két év intézkedései szerinte nem ezt segítették elő. Kiemelte: Matolcsy György a bizottság előtt nem szólt arról, hogy a csökkenő államadósság "nagyjából 3000 milliárd forint elkobzott pénz részbeni felhasználása". Hozzátette: az álláskeresési járadék folyósítási idejének jelentős csökkentése kiszolgáltatottá teszi az álláskeresőket, mert az átlagos álláskeresési idő 18 hónap.

Bertha Szilvia (Jobbik) szerint az ipari termelés fellendülését és a beruházásokat kellene ösztönözni, mert ez teremt új munkahelyeket.

Egyed Zsolt (Jobbik) úgy vélekedett, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében még rosszabb a helyzet, aki csak tehette (képzettek, mobilak) már elköltöztek, arra még nem adott alternatívát a kormány, hogy az ott maradt, képzetlen tömeggel mit kezdjenek.

Kontur Pál (Fidesz) arról beszélt, hogy az előző kormány "csukott szemmel" írta alá az IMF megállapodást, míg a mostani kormány gazdaságpolitikája sikeresen talpra állította az országot, és segített abban, hogy Magyarország ne jusson Görögország sorsára. Hozzátette: a Start-munka program fontos eredményeket hozott azokban a térségekben, ahol nem volt munkalehetőség.

Hasonlóan vélekedett Spaller Endre (KDNP) is, aki szerint a közfoglalkoztatottak hasznos munkát végeznek, ezért a KDNP támogatja a munkahelyvédelmi akciótervet, mert azon, munkavállalási szempontból hátrányos helyzetű rétegeknek segít, akik nehezebben találnak munkát.

Kara Ákos (Fidesz) szerint helyes az az irány, amelybe a kormány foglalkoztatáspolitikája elindult, és egy reagáló, aktív foglalkoztatáspolitika hosszú távon is meghozza a sikert.

Széll Bernadett (LMP) hangsúlyozta: az idei első fél évben 21.400-zal dolgoztak kevesebben mint az előző év azonos időszakában, és még a versenyszférában, a cégeknél jelentős létszámleépítés volt, a közmunkások száma megtöbbszöröződött. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közmunkások sok olyan támogatást nem kapnak meg, amelyet regisztrált álláskeresőként megkapnának, ez pedig hátráltatja az elsődleges munkaerő-piacra való visszatérésüket.

Matolcsy György válaszában kiemelte: állami segítség nélkül a magánszektor nem teremt munkahelyeket. Kifejtette: elfogadhatatlan, hogy 18 hónapos az átlagos munkanélküliségi idő, ugyanakkor csak három hónapig van szükség az álláskeresési járadék folyósítására, mert utána ott a közmunka lehetősége. A kormány tartja magát "a segély helyett munka"-elvhez. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a szocialista kormányok hitelből adtak segélyt, az államadósság jelentősen megnőtt, 240 ezer munkahely pedig elveszett, és kétszeresére nőtt a munkanélküliség. 2013 Magyarországon a növekedés éve lesz egy átmenet