400 milliárdos megszorítást jelentett be Matolcsy (videókkal)

A 2013-as költségvetésben 397 milliárd forintos kiigazítási programról döntött csütörtöki ülésén a kormány, amellyel biztosítható a 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiány - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken a kormányszóvivői tájékoztatón.

A kormány 133 milliárd forinttal kiigazítja az idei költségvetést is: a minisztériumok és kormányzati intézmények idei költségvetéséből meghatározott összegeket, illetve a vagyoni fejezetekben maradványokat zárol többek között a Nemzeti Földalapnál és a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnál.

Kijelentette, az intézkedések révén az idén, jövőre és 2014-ben is 3 százalék alatt tartható a GDP-arányos államháztartási hiány. Az ország ezzel nemcsak az Európai Bizottság ajánlását teljesíti, de elkerüli a több mint ezermilliárd forint kohéziós forrás elvonását.

A kormány új makrogazdasági prognózisa az idei első félévi 1,2 százalékos visszaesés megállását várja a második félévben. A GDP volumenváltozása "így is negatív tartományban lesz idén" - tette hozzá, de éves GDP-előrejelzést nem közölt. Jövőre azonban a kormány 1 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A kormány korábban 0,1 százalékos növekedést várt idénre és 1,6 százalékot 2013-ra. A gyengébb GDP-kilátásokat a miniszter az exportpiacok lassulásával, a mezőgazdaság gyenge teljesítményével, az építőipar zuhanásával, és a beruházások visszaesésével magyarázta. Kijelentette: "ha ez így lesz, akkor kötelességünk volt meghozni tegnap, azokat a döntéseket, amelyekkel rosszabb növekedés esetén is jóval 3 százalék alatt lesz a hiány".

Az új államháztartási hiánycél az intézkedések révén az idén és jövőre is a GDP 2,7 százaléka.

A kormány az EU/IMF hitelmegállapodás megkötése után jelenlegi 15 százalékról 5 százalékról csökkenti az Európai Uniós projektek társfinanszírozásának arányát, amely 55 milliárd forintos megtakarítást jelent a költségvetésnek.

3 évig nem töltik fel a kimenő nyugdíjasok helyét a közszférában

A kormány bürokráciacsökkentő csomagról döntött, amely 30 milliárd forinttal javítja a költségvetési egyenleget. Ennek keretében a közszférában megszűnik az a lehetőség, hogy a munkavállaló egyszerre kapjon munkabért és nyugdíjat. A közszférában a következő három évben nem töltik fel a nyugdíjba vonulók helyét. Egyes ágazatokban azonban, így az egészségügyben nem lesz nyugdíjas létszámstop, mivel ott "ez nem érvényesíthető". Az önkormányzati rendszer átalakítása során a központi kormányzat által átvett iskolák, kórházak, illetve a járási rendszer bevezetése révén nagyjából 22 ezerrel csökken a közszféra létszáma már 2013-tól.

Halasztják a tanárok bérének emelését

A kormány a tanári fizetések 2013. szeptember 1-i emelését 2014 elejéig elhalasztja, amivel 73 milliárd forintot takarít meg. Amennyiben viszont 2013-ban a tervezett 1 százaléknál jobb lesz a gazdasági növekedés, akkor visszahozzák a korábbi időpontot.

A kormány 8-10 milliárd forintos egyenlegjavulást vár az önkormányzatok által kifizetett szociális támogatásokra vonatkozó felső korlát bevezetésétől. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány még nem döntött, milyen támogatásoknál vezeti be a felső korlátot és leszögezte: semmilyen gyerekneveléssel kapcsolatos támogatás nem jöhet szóba. Jogos és igazságos lépésnek mondta, hogy a 47 ezer forintos közfoglalkoztatási bérnél ne legyen nagyobb az egy főre jutó szociális támogatások összege.

A miniszter közölte: jövő évtől a készpénzfelvétel után 3 ezrelékes tranzakciós illetéket kell majd fizetni a korábban tervezett 1 ezrelék helyett. A tranzakciós illetéket mégsem terjesztik ki a Magyar Nemzeti Bankra, de 30 milliárd forinttal 40 milliárd forintra emelik a Magyar Államkincstár által fizetendő tranzakciós illeték összegét. Mint mondta, a gyengébb növekedési ráta és "partnereink kifogásai" miatt a kormány már nem számol ezzel a tétellel. Emlékeztetett: az Európai Bizottság a jegybanki tranzakciós illeték miatt kilátásba helyzete, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen.

A kormány 95 milliárd forintos többletbevételt remél az adóbeszedés hatékonyságának növelésétől. Matolcsy György a csütörtöki kormányülés "egyik legfontosabb döntésének" nevezte, hogy a kormány a jövő év során, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közreműködésével valamennyi pénztárgéphez bevezeti az online kapcsolatot.

A miniszter kormányzati számításokat idézett, amelyek szerint Magyarországon mintegy 500 milliárd forintot tesz ki a meg nem fizetett áfa. Az intézkedést az olaszországi, svédországi és szlovéniai sikeres példákkal is magyarázta. Bulgáriában hasonló intézkedésnek köszönhetően 1 milliárd euróval, közel 300 milliárd forinttal több lett az áfabevétel - tette hozzá.

Az adóintézkedések között említette fordított áfa kiterjesztését a sertéskereskedelemre. Az öt gabonanövénynél ez az intézkedés bevált az elmúlt hónapokban - mondta Matolcsy. A gazdaságfehérítés így összesen 120 milliárd forintnyi többletbevételt hozhat a költségvetésnek - összegezte.

A miniszter számításai szerint 51 milliárd forint egyenlegjavítást hoz a társadalombiztosítási hozzájárulásra vonatkozó plafon eltörlése. Megszűnik az a jelenlegi rendelkezés, hogy havi 661 ezer forint felett 0 százalék a TB-hozzájárulás kulcsa. Mind mondta, egyenlegében ez az intézkedéssel az adófizetők 1 százaléka valamivel többet fog befizetni 2013-ban, mint idén, de ezek az adófizetők így is többet tarthatnak meg, mint az arányos egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése előtt.

Videó:

OLDALTÖRÉS: Egyenlegjavító program - A piac és az elemzők is pozitívan ítélik meg a bejelentést

Egyenlegjavító program - A piac és az elemzők is pozitívan ítélik meg a bejelentést

Egyenlegjavító program - A piac és az elemzők is pozitívan ítélik meg a bejelentést

Egyenlegjavító program - A piac és az elemzők is pozitívan ítélik meg a bejelentést

Pozitívan ítélik meg az MTI által megkérdezett banki elemzők a kormány pénteken bejelentett egyenlegjavító intézkedéseit, és úgy vélik az abban kitűzött célok reálisak, a program javíthatja az ország külső megítélését, és közelebb hozhatja az IMF-megállapodást.

Suppan Gergely elemző hangsúlyozta, hogy a piac is nagyon pozitívan értékelte a bejelentést: a forint erősödött, a CDS-felár, és a kötvényhozamok azonnal csökkentek. A reakciók elsősorban a tranzakciós illeték MNB-re történő kiterjesztésének elvetését "díjazták", ezzel ugyanis az ország közelebb került az IMF-megállapodáshoz.

Suppan Gergelyt meglepte a csomag mértéke, és úgy vélte, hogy a bejelentett intézkedésekkel elérhetők a kitűzött célok. Példaként emelte ki, hogy a fordított áfa bevezetése egyes területeken már eddig is eredményes volt. Emlékeztetett arra is, hogy az uniós társfinanszírozás 15-ről 5 százalékra történő csökkentésének lehetőségéhez Brüsszel már korábban hozzájárult.

Az elemző szerint a lépések nagymértékben szolgálják a gazdaság fehérítését, és ha a növekedés beindul a munkahelyvédelmi akciótervnek köszönhetően új munkahelyek létrehozása is könnyebb lesz.

Török Zoltán elemző a makrogazdasági pálya felülvizsgálatát szükségszerűnek nevezte, és méltatta, hogy a kormány a realitások irányába mozdult. A 2,7 százalékos hiánycélt is ambiciózusnak tartja ugyan, de jelezte: a deficit 3 százalék alatt tartására reális az esély.

Az MNB tranzakciós illetékének elvétését az elemző a kormány "kötelező feladatának" nevezte, és emlékeztetett rá, hogy az Európai Központi Bank is ezt várta el.

A többi bejelentett intézkedés pedig egyértelműen az eddigi nem szokványos, "unortodox" gazdaságpolitikával való szakítást jelenti Török Zoltán szerint. A nagyon is mainstream, szokványos fiskális program megfelel a nemzetközi szervezetek elvárásainak - mondta. Ez javíthatja a magyar gazdaság külső megítélését, és elegendő lehet a 3 százalék alatti hiánycél tartásához.

A lépések tükrözhetik a kormány elkötelezettségét az IMF-megállapodás iránt is, a tárca honlapján olvasható dokumentum ugyanis úgy fogalmaz: "az EU/IMF-hitelmegállapodás megkötésével – közösségi jogszabálynak, más tagállamok és Magyarország korábbi gyakorlatának megfelelően, a programidőszak alatt – lehetőség nyílik az úgynevezett top-up mechanizmus igénybevételére, a hazai társfinanszírozás 15 százalékról 5 százalékra mérséklésére" - mondta.

Tóth Gergely makrogazdasági elemző is pozitívan értékelte a bejelentéseket a "józanabb makrogazdasági pálya felrajzolása miatt". Úgy vélte, a csomag elemei segíthetik Magyarország IMF-megállapodását, és azt, hogy jövőre kikerüljön az uniós túlzottdeficit-eljárás alól. Egyértelműen kedvezőnek tartotta, hogy a bejelentett intézkedések a lakosság számára kevésbe fájdalmasak.

Külön megemlítette: a jövő évi hiánycél módosításával sikerült a kormánynak mintegy 150 milliárd forintos többlet mozgásteret teremtenie úgy, hogy a hiányt még mindig 3 százalék alatt lehet tartani. Kedvezőnek tartotta, hogy az MNB kikerül a tranzakciós illeték hatálya alól, és az adóbeszedés hatékonyságának javítására tett erőfeszítéseket. Hozzátette: a kedvező fogadtatást a forint erősödése is mutatta.

OLDALTÖRÉS: Egyenlegjavító program - Reakciók

Az MNB üdvözli a tranzakciós illetékről szóló döntést

Az MNB üdvözli a tranzakciós illetékről szóló döntést

Az MNB üdvözli a tranzakciós illetékről szóló döntést

A Magyar Nemzeti Bank(MNB) üdvözli, hogy a kormány a "jegybank álláspontjával összhangban nem veti ki az MNB-re, annak intézményi és pénzügyi függetlenségét, illetve az Európai Unió alapszerződését is sértő tranzakciós illetéket".

Az MNB az MTI kérdésére pénteken közölte, hogy tanulmányozzák a bejelentett intézkedéseket.

Hozzátették: a készpénzfelvételre előírt 3 ezrelékes illeték, a Magyarországon kiemelkedően magas készpénzhasználat csökkentésén keresztül hozzájárulhat a gazdaság fehérítéséhez és növelheti a pénzforgalom hatékonyságát.

Az OKSZ főtitkára támogatja az online kapcsolatot a NAV-val

Helyes intézkedés, hogy a pénztárgépeket online összekötik a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, mert ez a feketegazdaság visszaszorítását célozza Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint.

Vámos György az MTI érdeklődésére pénteken hangsúlyozta, hogy az adót fizető kereskedőket zavarja, hogy mások nem adóznak.

Kifejtette: jelenleg is van a pénztárgépekben egy "fekete doboz", amely rögzíti az adóbevételt, viszont az online összeköttetés azt fogja eredményezni, hogy azonnal, már a vásárláskor bekerül az információ az adóhivatalba. Így a kereskedőnek óriási kockázatot jelent a bevétel letagadása, viszont továbbra is gondot jelent majd a feketézésnek az az ága, ahol nem adnak nyugtát, számlát - tette hozzá.

Vámos György kiemelte, hogy a számítások szerint Magyarországon 400 ezer pénztárgép van és nemcsak a kereskedőknél, hanem a szolgáltatók teljes körénél kötelező ennek használata.

Az OKSZ főtitkára rámutatott arra, hogy az online összeköttetés megteremtése pénzbe fog kerülni, valamint vannak olyan falusi kis boltok, ahol az internet összeköttetés nehéz. De hát ez az ára a tisztulásnak - tette hozzá.

MSZP: a kormány saját gondatlanságát ismeri el a fájó intézkedésekkel

Az MSZP szerint a kormány saját gondatlan költségvetés-tervezését ismeri el a pénteken bejelentett "fájó és brutális" intézkedéseivel.

Burány Sándor szocialista országgyűlési képviselő fogalmazott így pénteken, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján azt követően, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter közel 400 milliárd forintos hiánycsökkentő intézkedéscsomagot jelentett be.

Az ellenzéki politikus emlékeztetett, szakértőkkel egyetértve hónapokkal ezelőtt jelezték: a kormánynak sem az idei, sem a jövő évi költségvetési hiánycélja nem tartható. "Kiderült, hogy igazunk volt, nem örülünk neki" - fogalmazott Burány Sándor, aki a közszféra létszámának 22 ezres csökkentését, valamint a pedagógusok béremelésének elhalasztását nevezte a legfájóbb intézkedéseknek. Ezzel összefüggésben felháborítónak nevezte, hogy míg a kormány a beszerzési stop ellenére is 90 milliárd forintot költött autó- és egyéb eszközvásárlásra, addig a közszféra 22 ezres "elbocsátásával" ennek mindössze harmadát, 30 milliárd forintot spórolnak. Burány Sándor a költségvetési hiánycél Matolcsy György által bejelentett módosítását ahhoz hasonlította, mint amikor a rosszul célzó kezdő lövész inkább arrébb viszi a céltáblát. Azt mondta, a kabinet képtelen pontosan tervezni, valamint beindítani a gazdaságot, csökkenteni az inflációt és bővíteni a foglalkoztatást. A szocialista képviselő a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira hivatkozva közölte, Magyarországon nőtt a szegénység, vagyis nem igaz Orbán Viktor kormányfő korábbi kijelentése, miszerint a kormány senkit sem hagy az út szélén. Hozzátette: a Fidesz kormányzása elején megpróbálta "kézrátétellel" gyógyítani a gazdaságot, ebből azonban szerinte csak annyi sikerült, hogy "rátették a kezüket az országra". Burány Sándor kérdésre válaszolva azt mondta, "jövőkutató legyen a talpán", aki meg tudja mondani, akar-e IMF-megállapodást a kormány. Az MSZP azonban továbrra is azt követeli a kabinettől, hogy kezdjen bele egy a gazdasági növekedést beindító, a foglalkoztatottak számát pedig valóban emelő politikába - fűzte hozzá, megjegyezve, az IMF is ezt várja el, nem pedig megszorításokat.

A nemzetgazdasági miniszter pénteken jelentette be, hogy a jövő évi növekedési előrejelzését a kormány 1,6 százalékról 1 százalékra mérsékli, az idei és a jövő évi GDP-arányos államháztartási hiányt - 2,5 és 2,2 százalékról - 2,7 százalékra emeli, a jövő évi hiánycél eléréséhez pedig 397 milliárd forintos egyenlegjavító programot hajt végre.

Videó:

KDNP azon fog dolgozni, hogy legyen 2013 őszén pedagógusbér-emelés

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) azon fog dolgozni, hogy legyen pedagógusbér-emelés 2013 őszén - reagált a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője a nemzetgazdasági miniszter által pénteken bejelentett intézkedéscsomagra. A KDNP azzal egyetért, hogy a közfoglalkoztatási munkabért nem haladhatja meg a segély összege.

Harrach Péter egy más témában tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: első hallásra nem tudnak örülni a program pedagógus életpályamodellre vonatkozó elemének, miszerint a béremelést 2014. januárjára halasztaná a kormány. Megjegyezte: ugyanakkor arra Matolcsy György nemzetgazdaság miniszter is tett célzást, hogy ha a helyzet javul, akkor már 2013. őszén lehet béremelés.

A kereszténydemokraták parlamenti frakciójának vezetője kiemelte: az egész oktatási rendszer átalakításának szerves része a pedagógus életpályamodell. Leszögezte, mindent meg kell tenni, hogy ez a béremelés megtörténjen, és azon fognak dolgozni, hogy a helyzet javuljon, és 2013 őszén valóban megkapják a pedagógusok a megemelt bérüket.

Harrach Péter jelezte, azzal egyetért, hogy a 47 ezer forintos közfoglalkoztatási munkabért nem haladhatja meg adott esetben a segély. Szintén egyet kell érteni a hiánycél megtartása érdekében megfogalmazottakkal - mondta a KDNP-s politikus.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken a kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be, hogy a kormány jövőre 397 milliárd forintos egyenlegjavító programról döntött, ezek révén 2013-ban az államháztartás hiánya 2,7 százalék lehet. A kormány eltörli a társadalombiztosítási járulékplafont, a pedagógusok bérének emelését pedig jövő szeptemberről 2014 januárjára halasztja. Emellett felső korlátot vezet be 2013-tól a kormány az önkormányzatok által kifizetett szociális támogatásokra, az európai uniós társfinanszírozás mértéke pedig 15-ről 5 százalékra csökken jövőre.

DK: újabb kiigazítások várhatók

Gyurcsány Ferenc szerint a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által pénteken bejelentett egyenlegjavító intézkedések azt jelzik, hogy a kormány végre szembenézett a valósággal, ám a várt bevételek egy része nem fog teljesülni, ezért újabb kiigazítások várhatók.

A volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke újságíróknak azt mondta: felelőtlenségről, a hozzáértés hiányáról árulkodik, hogy a kormányoldal júliusban elfogadtatta a 2013-as költségvetés sarokszámait, de azokat még idén módosítani kell.

A 600 milliárdos kiigazításból nagyjából 200 milliárdot tesz ki a hiánycél megemelése, 400 milliárd pedig kiadáscsökkentés és bevételnövelés - részletezte. Helyesnek nevezte a gazdaság - a sertéságazat és a kereskedelem - kifehérítésének szándékát, de megkérdőjelezte, hogy ebből 200 milliárd forint származhatna. Szintén kétségbe vonta, hogy a magasabb jövedelműek járulékplafonjának eltörlése hozzávetőleg 50-60 milliárd forintot hozhatna a büdzsének, szerinte a multinacionális vállalatok ezt úgy védik ki, hogy vezetőiket nem Magyarországon jelentik be.

Gyurcsány Ferenc szerint ebből az következik, hogy a kiigazításoknak nincs vége. "Nagy tételben merek fogadni bárkivel, hogy ez a költségvetés a mostani módosítással együtt sem fogja megérni a tavaszt, újabb kiigazítások, zárolások lesznek" - mondta.

Nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy az ismertetett intézkedésekre a Nemzetközi Valutaalap elvárásai miatt van-e szükség. Szerinte a kormány próbálja elkerülni az IMF-megállapodást, és arra nincs is sürgető kényszer, amíg optimista a hangulat a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon. Ellenkező esetben viszont sérülékeny lehet az ország, a kabinet most nyilván ezt mérlegeli - fűzte hozzá.

Arra a kérdésre, hogy milyen társadalmi fogadtatása lehet a gazdasági miniszter által bejelentett intézkedéseknek, a DK elnöke úgy válaszolt: az Orbán-kormány eddig "nem volt ügyetlen" abban, hogy ne közvetlenül az embereket érintő kiigazításokat hajtson végre, és ez részben most is elmondható, emiatt nem számít nagy felháborodásra. Ugyanakkor szerinte a még idén végrehajtandó 130 milliárdos zárolás állami intézmények sorának működőképességét veszélyezteti, amit a 730 ezer közalkalmazott megérez majd.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken jelentette be, hogy a jövő évi növekedési előrejelzését a kormány 1,6 százalékról 1 százalékra mérsékli, az idei és a jövő évi GDP-arányos államháztartási hiányt - 2,5 és 2,2 százalékról - 2,7 százalékra emeli, a jövő évi hiánycél eléréséhez pedig 397 milliárd forintos egyenlegjavító programot hajt végre.