OGY - Elnapolták az új Ptk. vitáját

Az MSZP nem támogatja, hogy az élettársi viszony kerüljön ki a családjogból

Steiner Pál, az MSZP képviselője bírálta, hogy a KDNP javaslata szerint az élettársi viszony szabályozása a családjogból átkerülne a kötelmi jogba, a bejegyzett élettársi viszonyt pedig külön törvény szabályozná. A szocialista képviselő felvetette: ha az élettársi viszonyokat ugyanolyan szerződésnek tekintik majd, mint egy mosógép megvásárlását, akkor ezek szerint a szülői felügyelettel kapcsolatos ügyekre majd a jog- és kellékszabatosság szabályai lesznek érvényesek, arról pedig, hogy melyik iskolába vagy óvodába járjon a gyerek, majd a taggyűlés szabályai szerint kell dönteni.

Szerinte az élettársi viszony érzelmi, szerelmi, szociológiai életviszony, ezért "elgondolkodtató álláspont" erre azt mondani, hogy nem család, hanem ugyanolyan, mint egy gépkocsi vásárlás. Steiner Pál kilátásba helyezte, hogy ha nem tudnak megállapodni a törvénykönyv ezzel kapcsolatos fejezetéről, akkor az MSZP valószínűleg kénytelen lesz elutasítani a Ptk. egészét.

Fidesz: pontosabbak az örökbefogadás és a gyermektartás szabályai

Talabér Márta fideszes képviselő arról beszélt, hogy az örökbefogadás szabályozása elsősorban a pontosabb megszövegezésben hoz változást, valamint kiemelte, hogy differenciáltabb lesz a szülői felügyeleti jog megszüntetése és a szüneteltetése, és egyes esetekben kötelezően közvetítői eljárást rendelhet el a bíróság.

Kiemelte, hogy a kiskorú gyermek tartását és a továbbtanuló nagykorú gyermek tartását külön fejezetekben tárgyalja a javaslat. Felhívta a figyelmet arra, hogy mivel a tartásdíj százalékos megállapítása nehézkes volt, ezért a jövőben a bíróságnak határozott összegben kell megadnia a tartásdíj összegét és azt is elrendelheti, hogy külön intézkedés nélkül évente emelkedjen a díj a fogyasztói árindex mértékével.

A kormánypárti képviselő arról is beszélt, hogy a javaslat a gyámságot a szülői felügyelethez közelíti, és előtérbe helyezi a családi környezetben való nevelkedés biztosítását. A változások között említette, hogy a jövőben gyámul az rendelhető ki, aki ezt vállalja.

Felszólaló hiányában az elnöklő Jakab István az általános vitát elnapolta.

Törvényjavaslat az önkényuralmi rendszerekhez köthető személyekről elnevezett utcanevek eltörlésére 

Az önkényuralmi politikai gyakorlattal történő teljes körű szakítás megköveteli, hogy az ilyen ideológiákhoz, pártokhoz, jelképekhez kötődő elnevezések ne maradhassanak fenn, illetve a jövőben se jelenjenek meg - emelte ki Stágel Bence, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő az egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot ismertetve szerdán az Országgyűlésben.

A kormánypárti politikus expozéjában azt mondta: ezzel eleget tesznek annak a társadalmi elvárásnak, hogy az  utcák, intézmények, szervezetek csak olyan elnevezést viseljenek, amelyek méltóak a demokratikus jogállam eszméihez.    

A törvényjavaslat értelmében nem szerepelhetne cég, civil szervezet, sajtótermék elnevezésében, illetve közintézmény vagy közterület nem viselhetné olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be. A tilalom vonatkozna olyan kifejezés vagy olyan szervezet nevére is, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható.

Rétvári: a kormány támogatja a javaslatot

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára a kormány álláspontját ismertetve kiemelte: támogatják a javaslat elfogadását.

Ezt a kérdést rendezni kell - szögezte le a kereszténydemokrata politikus, aki kiemelte: bíznak abban, ebben minden parlamenti párt egyetért, és a vita arról szól majd, kinek vannak jobb technikai javaslatai, amelyek az állampolgárok számára kevesebb problémát jelentenek a különböző átnevezések során.

"Bízom benne, hogy nincs olyan párt a parlamentben, amelyik akár Marx Károly utcák, vagy Ságvári Endre közök, vagy Szamuely Tibor utak fennmaradásában érdekelt lenne" - fogalmazott Rétvári Bence, aki hangsúlyozta: szakítani kell a diktatórikus gondolatokkal. 

A parlamenti államtitkár hozzátette: 22 év türelmi idő a parlament részéről épp elég hosszúnak tekinthető, és ennyi felkészülési idő elég lett volna mindegyik önkormányzatnak, hogy ezeket a különböző diktatúrákból itt ragadt elnevezéseket megváltoztassák.

Nagyon nehezen szabályozható terület, de a javaslat igyekszik mégis minél pontosabb megoldást biztosítani - emelte ki Rétvári Bence.

A parlamenti államtitkár reményének adott hangot, hogy ez az önkormányzatoknak egy figyelemfelhívás és sokan önmaguktól is végrehajtják az átnevezéseket.

OLDALTÖRÉS: Vita az új Ptk.-ról II.

Kolber: a hazai jogrend kalodába zárja az új Ptk.-t

Kolber: a hazai jogrend kalodába zárja az új Ptk.-t

Kolber: a hazai jogrend kalodába zárja az új Ptk.-t

Kolber István (független) azt mondta, biztos abban, hogy a polgári törvénykönyvet a ciklus egyik legszínvonalasabb jogszabályaként fogják emlegetni.

Azt viszont bírálatként említette, hogy amíg a 2009-ben elfogadott, de hatályba nem lépett polgári törvénykönyvet a Magyar Köztársaság társadalmi és gazdasági rendjével összhangban, az alkotmányos követelményeknek eleget téve kellett értelmezni, addig a jelenlegi javaslatot csak Magyarország alkotmányos rendjével összhangban kell. Meglátása szerint ebben a megfogalmazásban a parlamenti ciklus egyfajta rendpárti szemlélete tükröződik.

A hazai jogrend, az alaptörvény és a sarkalatos törvények mintegy "kalodába zárják" a polgári törvénykönyvet, részben korlátozzák a szabályozási lehetőségeket  - jelentette ki.

A képviselő azt is hangsúlyozta, hogy ki kell egészíteni a javaslatban megfogalmazott alapelvek körét, rögzíteni kell a szerzett jogok és a tulajdon védelmét, valamint az együttműködés elvét.

MSZP: a javaslat családszemlélete korszerű

Lendvai Ildikó (MSZP) pozitívumként említette, hogy a Ház előtt fekvő új polgári törvénykönyv családnak tekinti az élettársi közösségeket, a regisztrált élettársakat és a "más típusú családokat is". A vitában elhangzottakra utalva azt mondta, hogy ezt a korszerű szemléletet kormánypárti módosító indítványok fenyegetik. Az emberek sokféle családformában élnek, amelyek közül mindegyik lehetőséget ad a szeretetre és a boldogságra, a törvényhozás pedig nem teheti meg, hogy mindenkit a saját maga által elképzelt modellbe akar beleilleszteni - jelentette ki.

Szavai szerint a vita során azt tapasztalta, hogy a képviselők osztályozzák az együttélési formákat és ezek közül olyanokat sorolnak alacsonyabb szintre, amelyek "a kutyának nem ártanak". Ha a Ptk. átvette volna a családvédelmi törvény családdefinícióját, akkor a közös gyermeket nevelő élettársak sem alkotnának egy családot  - hívta fel a figyelmet.

Üdvözölte, hogy a javaslat alapkategóriává emeli az emberi méltóság fogalmát.

A közéleti szereplőket érintő szabályozásra áttérve megjegyezte, hogy ennek során az alkotók nem soroltak fel konkrét foglalkozásokat, mert indoklásuk szerint vannak olyan személyek, akik életüknek csak egy területén számítanának közéleti szereplőnek. "Fáj nekem, de Győzike a közvéleményt sokkal nagyobb mértékben képes befolyásolni, mint én bármikor, politikai életem legjobb pillanataiban is" - fogalmazott Lendvai Ildikó, felvetve: például Gáspár Győző életének mely területein köteles tűrni adatai nagyobb nyilvánosságát.

Jobbik: az azonos neműek élettársi kapcsolata nem lehet a családjog része!

Staudt Gábor (Jobbik) bírálta, hogy a javaslat módosít a fogyasztó fogalmának eddigi meghatározásán, az új meghatározás ugyanis szerinte szűkítő, kisebb körnek adja meg a megfelelő jogi védelmet.

A családjoggal kapcsolatban azt mondta: minden eszközt és jogintézményt érvényre kell juttatni, ami a magyarság megmaradását támogatja. Ebből a megfontolásból a házasság legfontosabb szerepének és legfőbb védendő érdeknek a gyermekvállalást nevezte.

Az élettársi kapcsolatok tekintetében nem tartja kiérleltnek a javaslatot - folytatta -, a világnézeti átgondolatlansága miatt. Kijelentette: arról lehet vitázni, hogy hol szerepeljen a kódexben az élettársi kapcsolat jogi rendezése, az azonos neműek élettársi kapcsolata azonban semmiképpen nem kaphat helyet a családjogi fejezetben.

Feltette a kérdést: a gyermek érdekét szolgálja-e, hogy a nevelőapa nem fogadhatja örökbe a nem vérszerinti, de általa nevelt gyermeket.

Sajnálatát fejezte ki, hogy a jegyesség kérdése kimaradt az előterjesztésből, és problematikusnak minősítette, hogy a jövőben nem kell 30 napot várni a bejelentkezéstől a házasságkötésig.

Az öröklésjoggal kapcsolatban is javasolt módosításokat, a többi közt a durva hálátlanság kategóriájának kódexbe emelését szorgalmazta.

MSZP: a család léte nem a szülők jogállásától függ

A szocialista Lamperth Mónika a gyermekek védelmét nevezte kiemelt célnak, és annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a gyermek családban nőjön fel. A család azonban szerinte nem a szülők jogállásának függvénye.

Soha többé nem kerülhet sor arra, hogy a házasságban született és az úgynevezett zabigyerek között különbséget tegyenek, hogy a házasságon kívül született gyermek hátrányt szenvedjen - hangsúlyozta az ellenzéki politikus, rámutatva arra, hogy a gyermekek 42 százaléka nem házasságba születik.

Arra kérte a kormánypárti képviselőket, gondolják végig, valóban száműzni kell-e a családjogból az élettársi viszony szabályozását. Szerinte ha ezt teszik, akkor a társadalom széles rétegével mennek szembe. 

Megkérdőjelezte azon főszabály fenntartásának jogosságát, hogy házasságot csak az önkormányzati hivatalban lehet kötni, máshol csak jegyzői engedéllyel.

Bírálta, hogy a javaslat nem rendezi azokat az eseteket, amikor egy házas fél nemet vált.

OLDALTÖRÉS: Vita az új Ptk.-ról

Egy KDNP-s politikus azt javasolta, hogy az élettársi kapcsolatot ne tekintsék családnak, a Jobbik felszólalója az egynemű párok bejegyezett élettársi kapcsolatát szüntetné meg, egy fideszes képviselő szerint kérdést vet fel az egynemű párok öröklésével kapcsolatos szabályozás, az LMP szónoka a cselekvőképességre vonatkozó szabályokon módosítana.

Egy KDNP-s politikus azt javasolta, hogy az élettársi kapcsolatot ne tekintsék családnak, a Jobbik felszólalója az egynemű párok bejegyezett élettársi kapcsolatát szüntetné meg, egy fideszes képviselő szerint kérdést vet fel az egynemű párok öröklésével kapcsolatos szabályozás, az LMP szónoka a cselekvőképességre vonatkozó szabályokon módosítana.

Egy KDNP-s politikus azt javasolta, hogy az élettársi kapcsolatot ne tekintsék családnak, a Jobbik felszólalója az egynemű párok bejegyezett élettársi kapcsolatát szüntetné meg, egy fideszes képviselő szerint kérdést vet fel az egynemű párok öröklésével kapcsolatos szabályozás, az LMP szónoka a cselekvőképességre vonatkozó szabályokon módosítana.

Fidesz: kiváló munka az új Ptk.

Varga István, a Fidesz képviselője azt mondta, a törvényjavaslat a legkényesebb jogászi ízlést is kielégíti, koncepciójában és részleteiben is kiváló munka. A politikus gratulált a javaslatot munkatársaival kidolgozó Vékás Lajos akadémikusnak, a kodifikációs főbizottság vezetőjének, aki a múlt heti általános vitához hasonlóan, most is az ülésteremben követte nyomon az előterjesztés tárgyalását. Varga István kiemelte, hogy a bevezető rendelkezések száma szűkült a korábbihoz képest, csak azok az alapelvek kaptak helyet, amelyek a jogszabályok egészére vonatkoznak, a terjedelem szűkülése azonban nem jelenti a tartalom szűkülését, inkább ésszerű rendezőelv érvényesül és átláthatóbb lesz a szerkezet. A Ptk. második könyvével, "Az ember, mint jogalany" című fejezettel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a nagykorúak cselekvőképességének korlátozásán indokolt volt változtatni. Azt mondta, a javaslat a szükségesség és az arányosság elvéhez igazodva szabályozza a cselekvőképesség részleges és teljes korlátozásának szabályait és szigorítja a teljes gondnokság alá helyezés feltételeit. Szerinte régi adósságot pótol a javaslat azzal, hogy a közéleti személyek személyiségi jogainak védettsége esetében közelíti a jogot a bírói gyakorlathoz, emellett a megszünteti a nem vagyoni kártérítést és bevezeti a sérelemdíjat.

A KDNP az élettársi kapcsolatot kivenné a családjogból

Varga László, a KDNP képviselője örömét fejezte ki, hogy a családjog ismét a Ptk. része lett, ugyanakkor megerősítette: a KDNP azt javasolja, hogy az élettársi kapcsolatot vegyék ki a családjogból és a tegyék a szerződéses jogba, mert az élettársi kapcsolat "két ember közti szerződést jelent és nem családot". A politikus úgy fogalmazott: családban élni komoly felelősség, de anélkül, hogy meg akarna sérteni bárkit, azt kell mondania, hogy az "élettársi kapcsolat az bizonyos felelősséget nem vállaló emberek közössége". Mint mondta, tudja, hogy ezért fog kapni "hideget is meleget is", de vállalja véleményét. Szerinte a bejegyzett élettársi kapcsolat nem keletkeztethet családjogi jogviszonyt, ezért külön törvényben kell szabályozni, hiszen - fogalmazott "ez nem család, nem vállalhatnak gyermeket, örökbe nem fogadhatnak, semmi olyan jellemzője nincs, ami a családhoz egyáltalában köthető, vagy a családhoz hasonlítható".

Jobbik: ne legyen lehetőség az egynemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatára

Vágó Sebestyén, a Jobbik képviselője szerint a hatályos családjogi törvényben nem egyértelmű, hogy két férfi vagy két nő házasságot köthet-e, ugyanakkor üdvözölte, hogy az új Ptk. tisztázza: csak férfi és nő házasodhat össze. Ugyanakkor közölte: nem támogatja, hogy a regisztrált élettársi kapcsolat lehetősége megmaradjon az egynemű pároknak. Szerinte egy többségében keresztény országban, "hitünk törvényei szerint" ezt ilyen formában nem kellene támogatni. Pozitívnak tartotta ugyanakkor, hogy az új Ptk. bevezeti a mediációt a bontóperek esetében.

Fidesz: kérdést vet fel az egynemű párok öröklésével kapcsolatos szabályozás

Mátrai Márta fideszes képviselő, kiemelte, hogy a család a "zsidó-hellén-keresztény" kultúrkörökben, törtnetileg és a formailag is kizárólag olyan kapcsolatrendszer, amely házasságon vagy vérségi leszármazáson alapszik. Szerinte ezért a leszármazó nélküli élettársi kapcsolat sem jogilag, sem szociológiai értelemben nem család, azonban alapvetően megváltoztatja az élettársak helyzetét, ha a kapcsolatból kiskorú gyermek származik, mert ebben az esetben nemcsak a kiskorú gyermek élvez családjogi védelmet, hanem az élettársak is. A fideszes képviselő a külön törvény által szabályozott bejegyzett élettársi kapcsolatot a "családjog értékrendjébe nem illeszkedő kapcsolati formának" nevezte, és jelezte, hogy a statisztikai adatok szerint jelenleg 200 bejegyzett élettársi kapcsolatot tartanak nyilván Magyarországon. Mátrai Márta közölte: kérdést vet fel, hogy a kódex örökjogi könyve az egynemű élettársakat az öröklés szempontjából a házastársak jogállásába helyezi.

Az LMP módosítana a cselekvőképességre vonatkozó szabályokon

Szabó Tímea, az LMP politikusa üdvözölte, hogy az új Ptk.-ban eltörlik a cselekvőképesség általános korlátozásának lehetőségét, azonban szerinte a javaslat figyelmen kívül hagyja a fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény előírásait, és elnagyoltan kezeli a cselekvőképesség korlátozása nélküli, segítő, támogató modellek érvényesülését. A politikus üdvözölte, hogy a cselekvőképességet a jövőben már nem lehet határozatlan időre megállapítani, ugyanakkor úgy értékelte, amíg létezik a cselekvőképesség teljes kizárása, addig paradigmaváltásról nem lehet beszélni ezen a területen. A személyiségi jogokkal kapcsolatban örömtelinek nevezte, hogy a javaslat az emberi méltósághoz való jogot emeli a középpontba, ugyanakkor jelezte, a közéleti szerelők alacsonyabb védettségi szintjével kapcsolatos részletszabályozásról módosító indítványokat nyújtanak be.

KDNP: jól kidolgozott törvény került a Ház elé

Jól kidolgozott, megfelelő színvonalú törvény került az Országgyűlés asztalára - hangsúlyozta Lukács Tamás KDNP-s képviselő. A személyiségi jogok védelmével kapcsolatban kifejtette: bár minden alapjogot szabályozni kellene, a gyakorlatban a magánélet védelme igen nehezen kezelhető a jogban. A közélet szereplőinek többet kell elviselnie a kritikákból, ám a szabályozás a bírói gyakorlatra bízná, kit ért közszereplő alatt, ez pedig bizonytalanságra ad alapot - mondta. Lukács Tamás is beszélt arról, hogy a családjogtól idegennek tartja az élettársi kapcsolat szabályozását. Az emberi méltóság és szabadság oldaláról közelítette meg a kérdést, felvetve: ha valaki él azzal a jogával, hogy nem köt házasságot, akkor miért akarja azt a joghatást elérni, amit a házasság nyújt. Az öröklési rendszerrel kapcsolatban azt mondta: nem érti a jogindokát annak, miért kell az élettársi öröklést hátrányosabban kezelni, mint a bejegyzett élettársi kapcsolatban élőkét. A politikus ezt a kérdést az emberek akaratára, jognyilatkozatára bízná.

Fidesz: mindenkivel ismertetni kell a házassági vagyonjogi szerződés lehetőségét

Turi-Kovács Béla (Fidesz) lényegi változtatásokat is elképzelhetőnek tartott az előterjesztéssel kapcsolatban, amelyek nélkül szerinte nem lesz kerek, nem lesz teljes a törvény. A képviselő azt javasolta: minden házasságkötés előtt állónak fel kellene hívni a figyelmét a vagyonjogi szerzősét lehetőségére és erről tájékoztatást kellene nyújtani számukra. Ezt azzal indokolta, hogy a váláskori vagyonmegosztási vitákra a jogszabályban csak általános szabályok hozhatók, az egyéni élethelyzetekre vonatkozó részletek csak egy szerződésben köthetők ki. Érvelését azzal is alátámasztotta, hogy manapság a fiatalok szinte csak szülői segítséggel tudják elkezdeni felnőtt életüket, ám a szülők a támogatást saját gyermeküknek szánják. Turi-Kovács Béla is komoly vita forrásának nevezte a bejegyzett élettársi kapcsolattal foglalkozó részt. Különösen furcsának tartotta, hogy az élettársi kapcsolat a törvénykönyv alapján csaknem azonossá válik a házassággal. Szintén amellett érvelt, hogy a család fogalma nem mosható össze az együttélés ezen formájával.

LMP: módosításokkal a kor igényeinek megfelelő törvény alkotható

Az LMP-s Ertsey Katalin szintén módosításokat szorgalmazott a beterjesztett kódexen, de úgy látta: ezekkel kialakítható egy a kor igényeinek megfelelő polgári törvénykönyv. Az örökbefogadás kérdésével kapcsolatban elismeréssel illette a kormányt, mert, mint mondta, pozitív lépések történtek e téren. Változtatásokat javasolt viszont azon szabályok tekintetében, amelyek 25 évre emelik az örökbefogadás korhatárát. Ezt egy példával indokolta: egy 23 éves, családban élő, saját gyermekeit nevelő nő, testvére halála esetén miért ne fogadhatná örökbe annak gyermekeit. A politikus ugyancsak lehetőséget biztosítana az örökbefogadásra az élettársi kapcsolatban, partnerének gyermekét nevelő embernek, a vér szerinti szülő halála esetén. Mint mondta, ez csak a gyermek javát szolgálná, hiszen nem szakadna ki a megszokott környezetéből.

Fidesz: a kódex a gyakorlati alkalmazást segíti

A fideszes Zsiga Marcell szerint a kormány olyan törvénykönyvet terjesztett az Országgyűlés elé, amely egyesíti a bírói tapasztalatokat és segíti a jogszabályok gyakorlati alkalmazását. Érdekességként említette, hogy az előterjesztésben címet kaptak a paragrafusok, ami megkönnyítheti a törvényen belüli tájékozódást, ezzel kiszámíthatóságot sugall. A képviselő az öröklésről szólva elmondta, hogy a javaslat csak indokolt esetben változtat a meglévő szabályokon, de szerinte a családi és demográfiai viszonyokban bekövetkezett változások hatással vannak a szabályozásra. Alapjaiban változik meg a túlélő házastárs törvényes öröklésjogi pozíciója - mondott egy példát a politikus, felhívva a figyelmet olyan, a hagyatékban megjelenő vagyontárgyakra, amelyek esetében nem célszerű egyszerre többeknek biztosítani a haszonélvezetet. Ilyen vagyonelemnek tekintette az üzletrészt vagy a befektetést. Mint mondta, az új szabályok szerint a túlélő házastársat csak az elhunyttal közösen használt ingatlannal kapcsolatban illeti meg a haszonélvezeti jog.

KDNP: az élettársi kapcsolat nem emelhető azonos szintre a házassággal

A kereszténydemokrata Stágel Bence szintén kifogásolta, hogy a javaslat az élettársi kapcsolatok problémáinak rendezésére szinte lemásolja a házastársakra vonatkozó szabályokat. A képviselő szükségesnek tartotta, hogy az élettársi kapcsolatok esetében is törvény szabályozza a tartás, a vagyonmegosztás, a lakáshasználat vagy a gyermekelhelyezés kérdését, de szerinte mindezt túlzás esetükben a családjogba emelni. Hangsúlyozta, hogy a házasság és a család intézményének védelme a jogalkotó alkotmányos kötelezettsége, ennek megfelelően eltúlzott közel azonos szintű védelmet biztosítani egy, "a házassággal rivalizáló, attól azonban gyengébb, de újabb problémákat gerjesztő jogintézmény számára". Külön problémának nevezte az azonos nemű élettársakra vonatkozó szabályok megalkotását. Szerinte esetükben, és a különböző neműek élettársi kapcsolata esetén is elegendő lenne az, azt rögzíteni a törvényben, hogy szerződésben szabadon rendezhetik kapcsolatukat, és szabadon végrendelkezhetnek egymás javára.

Fidesz: fontos a mediáció erősítése a bírósági válások helyett

Szakács Imre (Fidesz) a házastársi öröklésben tervezett változásokról beszélt. Ismertette: a javaslat elismeri az élettárs törvényes öröklési jogát is, bár egyenrangúnak nem kezeli a házastárssal. Emellett szintén törvényes öröklési jogot ad az elhunyt szüleinek is. További változás, hogy a jövőben nem kell minden lapot aláírni, elég ha az örökhagyó minden oldalt sorszámmal lát el.

Frakciótársa, Demeter Zoltán azt emelte ki, hogy az új Ptk.-ban személyiségi jogok szerepelnek a hatályos törvényekkel ellentétben ott, ahol eddig a személyhez fűződő jogok megnevezés szerepelt. Kiemelte azt is, hogy az új szabályozás az emberi méltóságot, mint anyajogot említi és kimondja annak sérthetetlenségét.

Vitányi István fideszes képviselő a mediációs eljárás fontosságáról beszélt. Szerinte ezzel a házassági bontóperek jelenlegi formájával ellentétben egyszerűbben és kevesebb feszültséggel rendezhetők ezek az ügyek.

Szerinte a javaslat a későbbi viták elkerülése érdekében mindenkit ösztönözni kíván a házasság előtti vagyoni szerződés megkötésére, ennek érdekében az új Ptk. részletesebben szabályozza az ilyen szerződések hatályát és megkötésének módját.

Vitányi Iván az újdonságok között kiemelte a gyermekek után fizetendő tartásdíj százalékos emelkedésének elvetését és helyette kimondja: a tartásdíj határozott összeg, de ezt évente indexálni lehet. Vagyis a bírónak lehetősége van kimondani, hogy a tartásdíj az éves fogyasztói árindex mértékével automatikusan emelkedik minden év elején. A fideszes politikus szerint ezzel biztosítható, hogy valóban a költségek növekedésével arányosan nő a tartásdíj.

Jobbik: rovásírással is lehessen végrendelkezni

Magyar Zoltán (Jobbik) arról beszélt, a válás esetén használatos mediációs eljárást még vonzóbbá kellene tenni a válni szándékozó házastársak számára például illetékmentességgel.

Emellett kiemelte: szeretnék, ha rovásírással is lehetne végrendelkezni, illetve kezdeményezik azt is, hogy a termőföldet vegyék ki a hagyományos öröklési körből és speciális szabályokat alkalmazzanak rá. Ennek célja, hogy a termőföldek biztosan az azokat megművelők kezében maradjanak - hangsúlyozta az ellenzéki politikus.

Vita az üvegzsebszabályról az LMP és a kormány között

A Ptk.-ról szóló vitában az üvegzsebszabályokkal kapcsolatban vita alakult ki az LMP egyik képviselője és az igazságügyi államtitkár között, akik kölcsönösen hazugsággal vádolták egymást az ügyben.

Az LMP-s Schiffer András felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az üvegzsebszabály része a hatályos Ptk.-nak, az új javaslatban azonban nem szerepel. Úgy fogalmazott: a "Fidesz-KDNP összetöri az üvegzsebet", a kormánypártoknak nem érdeke, hogy ez szabály fennmaradjon, mert ha nincsen átláthatóság és nincs korlátja az üzleti titoknak, akkor "akadálytalanul lehet a közvagyont fosztogatni, akadálytanul lehet a közösből kitalicskázni közpénzeket".

Az LMP képviselője emlékeztetett arra, hogy Répássy Róbert igazságügyi államtitkár korábbi nyilatkozata szerint az üvegzsebtörvénynek dogmatikailag nem a Ptk.-ban van a helye, hanem az információszabadságról szóló törvényben, azonban amikor ez utóbbi jogszabály márciusban a parlament előtt volt, az LMP hiába kezdeményezte az üvegzsebszabályok áthelyezését, ezt a Fidesz-KDNP nem támogatta.

Hangsúlyozta: ha ilyen formában fogadják el a Ptk.-t, akkor jövő évtől nem lehet majd például önkormányzati szerződéseket kikérni, megszűnik az a közvagyonnal való gazdálkodás átláthatósága.

Répássy Róbert, igazságügyi államtitkár erre reagálva "színtiszta hazugságnak" nevezte Schiffer András állításait, amelyeket visszautasított mind a kormány, mind a kodifikációs szerkesztőbizottság nevében. Az államtitkár leszögezte: nem igaz, hogy a kormány vagy a Fidesz kivette volna az üvegzsebszabályokat a Ptk.-ból, hiszen a kabinet változtatás nélkül terjesztette be a kodifikációs főbizottság javaslatát. Répássy Róbert felsorolva a bizottság neves jogtudósokból álló tagjait, azt mondta Schiffer Andrásnak: őket vádolja azzal, hogy valamilyen "gazdasági manipulációra és egyéb aljasságokra készülnek".

Schiffer András erre válaszként az államtitkárt szavait nevezte hazugságnak, és azt kérte Répássy Róberttől, hogy "ne bújjon" professzorok háta mögé, hiszen az új Ptk.-ért a politikai felelősséget a kormány viseli. Szerinte "az egy dolog", hogy professzorok úgy gondolják, hogy az üvegzsebszabálynak dogmatikailag nem a Ptk.-ban van helye, azonban jelenleg nincs olyan kormányzati előterjesztés, ami ezt pótolná.

Répássy Róbert ugyanakkor arra hívta fel figyelmet, hogy a kormány jogalkotási tervében benne van, hogy a 2014 januárjában hatályba lépő Ptk.-hoz hozzáigazít más jogszabályokat, így az üvegzsebszabályokat valószínűleg a közérdekű adatok nyilvánossága körében rendezik majd. Közölte azt is: 2014-ig nem érdemes más törvényben szabályozni azt, amit a hatályos Ptk. szabályoz.

OLDALTÖRÉS: A választási regisztráció alapvető szabályait is az alkotmány rögzítheti

A választási regisztráció alapvető szabályait is az alkotmány rögzítheti

A választási regisztráció alapvető szabályait is az alkotmány rögzítheti

A választási regisztráció alapvető szabályait is az alkotmány rögzítheti

A parlament alkotmányügyi bizottsága azt kezdeményezi, hogy az alaptörvény ne csak lehetővé tegye az előzetes regisztráció bevezetését, hanem annak alapvető szabályait is tartalmazza. Így alkotmányos szinten szabályozhatják a névjegyzékbevétel kérelmezésének határidejét és módját, rögzítve, hogy Magyarországról nem, csak a határon túlról lehet levélben feliratkozni.

A KDNP-s Salamon László vezette testület szerdán terjesztette be az erről szóló módosító javaslatát az Országgyűlésnek.

A fideszes előterjesztők, köztük a Miniszterelnökséget államtitkári rangban vezető Lázár János korábban mindössze azzal egészítette volna ki az alkotmányt, hogy sarkalatos törvény feliratkozáshoz kötheti a választójog gyakorlását.

Az előterjesztéshez érkezett bizottsági módosító javaslat viszont részletesebb szabályokat is megállapít, így az alkotmányban rögzítené, hogy a névjegyzékbevétel a választást vagy a népszavazást megelőző 15. napig kérelmezhető.

A javaslat alapján a választójog csak előzetes regisztrációt követően gyakorolható. A magyarországi lakóhellyel rendelkezők személyesen vagy elektronikus úton iratkozhatnak fel - tartalmazza az előterjesztés. A kormánypártok választási eljárásra vonatkozó törvényjavaslata emellett a levélben történő regisztrációra is lehetőséget adott volna a Magyarországon élőknek - igaz, csak két hétig, a választást megelőző év szeptemberében -, ám a bizottsági indítványban ez a lehetőség már nem szerepel. Az MTI információi szerint ez a megoldás összefüggésben van azzal, hogy Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke aggályait jelezte a kormányoldal felé az ügyben.

A magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők levélben vagy elektronikus úton kérhetik felvételüket a névjegyzékbe az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit módosító javaslat értelmében.

Eszerint a névjegyzéket minden országgyűlési választás előtt meg kellene újítani, kivéve, ha a voksolást a parlament feloszlása vagy feloszlatása miatt tartják.

A parlament hétfőn egyébként már lezárta a választási regisztrációval összefüggő alkotmánymódosítás részletes vitáját, vagyis a most benyújtott változtatásról csak szavazni fog az Országgyűlés, tárgyalni nem.