OGY - Az államadósság okairól vitázott kedden a parlament

A kormány álláspontját Matolcsy György ismertette fél órában, majd a Fidesz-KDNP és az ellenzék is 130-130 percben fejthette ki a véleményét arról, hogy kit terhel a felelősség az államadósságért.

A parlament ezt megelőzően kivételes sürgős eljárással döntött az államháztartási törvény módosításáról.

A Ház a Komárom és Révkomárom közötti Duna-híd megépítéséről szóló magyar-szlovák megállapodás kihirdetéséről, illetve a csődtörvény módosításáról is tárgyalt.

Megvitatták még Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatát, amely kiterjesztené a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) hatáskörét - a jegybank kivételével - minden olyan gazdasági társaságra, amelyben az államnak 25 százaléknál nagyobb részesedése van.

Tárgyalták az örökségvédelmi és a mozgóképtörvény módosítását, illetve azt, hogy a fővárosi önkormányzaté legyenek a jelenleg kerületek tulajdonában álló alsó rakparti ingatlanok, kikötők.

A nap végén részletes vita volt arról a kormányzati indítványról, amely létrehozná a pénzügyi jogok biztosának intézményét.

A részletekért lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Vitanap az államadósságról

Vitanap az államadósságról

Vitanap az államadósságról

Vitanap az államadósságról

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, valamint a Fidesz és a KDNP vezérszónokai is a korábbi szocialista kormányokat okolták az államadósság növekedéséért a témában rendezett, Fidesz kezdeményezte keddi parlamenti vitanapon, amelyen az MSZP azt hangsúlyozta, hogy jó állapotban adták át az országot 2010-ben a Fidesznek, a Jobbik az adósság újratárgyalását javasolta, az LMP pedig gazdaságpolitikai konszenzust sürgetett.

Matolcsy: aki adós, az fogoly

Korábban arról volt szó, hogy a miniszterelnök ismerteti a kormány álláspontját, végül azonban Matolcsy György mondott vitaindítót.

A nemzetgazdasági miniszter expozéjában hangsúlyozta: a kormány és a Fidesz-KDNP-frakció mindaddig nem nyugszik, amíg meg nem nyeri az adósság elleni szabadságharcát, mert aki adós, az nem lehet szabad ember, az fogoly, "úgy kell élnie, ahogy a hitelezői diktálják".

Felidézte, hogy az 1970-es, 1980-as években egyszer már felhalmozódott egy nagy mértékű adósság Magyarországon, a rendszerváltáskor, az ellenzéki kerekasztal idején azonban létrejött egy megállapodás, miszerint többet nem fordulhat elő jóléti célú eladósodás. 2002-ben, az első Orbán-kormány ciklusának végén 52 százalékra csökkent a GDP-hez viszonyított államadósság mértéke, 2002 után azonban "váratlan fordulat" történt, a baloldali kormányok ugyanis felrúgták az említett egyezséget, és nyakló nélkül kezdtek el hiteleket felvenni. Ez tette tönkre Magyarországot, a 2008-as válság pedig tovább súlyosbította a helyzetet, s így az államadósság végül 82 százalékra ugrott fel - fejtette ki. A tárcavezető szerint a csőd széléről a második Orbán-kormány rántotta vissza az országot, megkezdve az államadósság csökkentését.

Rogán: Medgyessy, Gyurcsány és Bajnai is felelős az államadósságért

A Fidesz frakcióvezetője szerint a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok miniszterelnökei, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon, valamint e korszak pénzügyminiszterei osztoznak az ország eladósodásáért viselt felelősségben.

Rogán Antal vezérszónoki felszólalásában felidézte, hogy a 2002-es kormányváltáskor 8300 milliárd forint volt az adósság, majd nyolc év alatt példátlan mértékben, 20 ezer milliárdra nőtt, a GDP 52-53 százalékáról 80 százalék fölé.

Megjegyezte, hogy az államadósság nem 2002, hanem 2006 után nőtt igazán drasztikus mértékben, vagyis a hitelek döntően nem jóléti intézkedéseket szolgáltak. Rogán Antal kijelentette: amíg az államadósság mértéke még 2009-ben, a Bajnai-kormány alatt is növekedett, az elmúlt két évben 4 százalékkal csökkent - jelentette ki.

MSZP: 5 százalékpontnyi államadósság-növekedésért felelősek a szocialista kormányok

Az MSZP-s Szekeres Imre azt mondta: nem igaz a nemzetgazdasági miniszter állítása, miszerint 53-ról 80 százalékra nőtt az államadósság 2002 és 2010 között. A kormánypárti képviselőkhöz fordulva úgy fogalmazott: nincs ilyen 27 százalékos különbség, mert 4 százalékot "önök nem könyveltek el, mi viszont 4 százalékot ott hagytunk a jegybankban". Szerinte így eleve csak 19 százalék a különbség, de ebből 4 százalék annak az elhibázott lakástámogatási rendszernek a következménye, amit az első Orbán-kormány vezetett be, 10 százalék pedig a 2008-as gazdasági válság hatása.

Kijelentette, 2002 és 2010 között 5 százalékponttal nőtt az államadósság a "szocialista kormányok önálló és szabad döntései következtében". Mint mondta, ezt az 5 százalékot fordították azokra a fejlesztési programokra, amelyek Magyarország fejlődését megalapozták, ezért tudták 2010-ben relatíve jó állapotban átadni az országot a Fidesz-KDNP-kormánynak.

KDNP: a posztkommunista utódpárt felrúgta a konszenzust

A kereszténydemokraták szerint 2002-ig minden politikai erő arra törekedett, hogy az ország kilábaljon az államadósságból, ám akkor "egy cinikus pártpolitikai megfontolás, a szavazatvásárlás érdekében ezt a konszenzust a posztkommunista utódpárt felrúgta".

Seszták Oszkár, a KDNP vezérszónoka azt mondta: 2002 és 2010 között 53-ról 83 százalékra emelkedett az állam GDP-arányos adóssága, amelynek finanszírozása jelenleg évente a bruttó hazai termék 4,2 százalékába kerül. Frakciótársa, Michl József arról beszélt: "a bolsevizmus gondolkodásmódja, hogy a máséból tedd, amit akarsz, és tettesd, hogy te tetted a jót".

A Jobbik újratárgyalná az adósságot

A Jobbik szerint fenntarthatatlan a magyar adósságpálya, ezért az ellenzéki párt tárgyalásos úton újrarendezné az államadósságot. Vona Gábor pártelnök-frakcióvezető szerint az államadósság-kezelés kérdésében ugyanaz a politika jellemzi a Fideszt és az MSZP-t, ez pedig nem más, mint hogy a társadalom megszorításának árán is "hordani a magyar emberek pénzét az adósságszolgálat lyukas hordójába".

A Jobbik ehelyett - mivel fenntarthatatlannak látja a magyar adósságpályát - adósságkönnyítést sürget, amelyen belül szóba jöhet például futamidő-hosszabbítás, fizetési moratórium, kamat-, illetve tőketartozás-csökkentés - fejtette ki a Jobbik vezérszónoka.

LMP: konszenzus kell a gazdaságpolitikáról!

Az LMP vezérszónokai szerint abban kell konszenzusra jutni, hogyan alakítható ki egy olyan kiszámítható gazdaságpolitika, amely olcsóbbá teszi az adósságszolgálatot. Vágó Gábor közölte: ehhez meg kell egyezni abban, hogy a gazdasági növekedés érdekében szükség van a hitelezés beindítására. "Nem azt kérdezzük, hogy ki a hibás, hanem arra vagyunk kíváncsiak, hogy hogyan alakult ki ez a helyzet, és miként tudnánk ebből kilábalni" - hangsúlyozta.

Frakciótársa, Szél Bernadett szerint ha a kormány elkötelezett lenne az államadósság elleni harcban, akkor nem a felső középosztályt támogatná, nem presztízsberuházásokra vagy kormányzati kommunikációra költené az ország pénzét, hanem adósságcsökkentésre.

Vitanap az államadósságról: képviselői hozzászólások

Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök szerint három kormányt terhel a felelősség az államadósság növekedéséért, míg a kormánypártok a szocialista kabineteket okolták mindezért az államadósságról szóló keddi parlamenti vitanapon.

Gyurcsány: három kormánynak kell önvizsgálatot tartania

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök szerint az államadósság növekedésével összefüggésben az első Orbán-kabinetnek, a Medgyessy-kormánynak és az első Gyurcsány-kormánynak kell önvizsgálatot tartania, amiért 1900 milliárd forinttal többet költöttek a költségvetés alappályájához képest.

A független képviselő, a Demokratikus Koalíció elnöke azt mondta: a 2000-res években valóban jelentősen, 20-21 százalékponttal emelkedett az államadósság mértéke; három kormány - az első Orbán-kabinet, a Medgyessy- és az első Gyurcsány-kormány - a költségvetési alappályájához képest 1900 milliárd forinttal költött többet.

Szerinte a 2000-ben 2001-ben és 2002-ben az elfogadott kétéves költségvetéshez képest az akkori Orbán-kormány 570 milliárd forinttal költött többet, Medgyessy Péter száznapos programjai 820 milliárd forinttal növelték a költségvetés többlethiányát, míg saját első kormánya 510 milliárd forinttal növelte meg az alappályához képest a költségvetést. Szerinte ezért ennek a három kormánynak kell önvizsgálatot tartania.

Úgy vélte: mindhárom kormányt ugyanaz a gazdaságpolitikai tévedés hatotta át, az, hogy a belső fogyasztás növekedésével a magyar gazdaság felpörgethető, és ebből majd a növekvő adósság is finanszírozható lesz. Ez megalapozatlan vágy volt, de ennek tanulságait a szocialisták megértették, a Fidesz azonban nem - értékelte a volt kormányfő.

Azt mondta: a mostani kormány 3-4 százalékkal csökkentette az államadósságot, de eközben 10 százalékpontnyi megtakarítást élt fel, ezért Magyarország adóssága ma összességében 6-7 százalékkal nagyobb, mint amikor átvették a kormányzást. Ha valakinek van oka magyarázkodni, akkor azok önök - fordult a jelenlegi kormányoldalhoz Gyurcsány Ferenc, bírálva az elmúlt két és fél év szerinte "lehetetlen, elfogadhatatlan" gazdaságpolitikáját.

Fidesz: a mostani kormány csökkenti az államadósságot

Puskás Imre fideszes képviselő szerint az elmúlt években azért adósították el Magyarországot, mert szükség volt egy olyan költségvetési politikára, amely külső forrásokat igénybe véve azt az érzést keltette az emberekben, hogy a dolgok jobban mennek.

Hangsúlyozta: a mostani kormány intézkedéseinek eredményeképpen ugyanakkor az államadósság csökkenésének kötelezettsége belekerült az alaptörvénybe, és megalkották a gazdasági stabilitási törvényt, megkezdődött az államadósság csökkentése, a remények szerint az államháztartás hiánya 3 százalék alatt marad, és Magyarország valóban kiléphet a túlzottdeficit-eljárás alól.

MSZP: az IMF-hitel visszafizetésének feltétel egységes minden

Az IMF-hitel visszafizetési feltétele egységes minden ország számára - mondta Veres János (MSZP), aki szerint így kár azzal vádolni a korábbi kormányt, hogy utódjának teremtett kedvezőtlen feltételeket.

A stabilitási törvényről szólva azt mondta: a szocialisták már 2007-ben kezdeményeztek hasonlót, ám akkor eredménytelenül zárultak az egyeztetések a Fidesszel. Hozzátette, a Fidesz abban sem volt partner, hogy az önkormányzatok adósságnövekedését korlátozzák.

Válaszolva Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek, aki szerinte "szándékosan nem tudja" hová lett az adósságot növelő pénz, azt mondta: több mint 10 százaléknyi része a magánnyugdíjpénztárak létrehozása miatt keletkezett.

A politikus sorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket a korábbi Orbán-kormány hozott, és amelyek hatása szerinte hosszú távon növelte a hiányt. Ezek között említette a köztisztviselői béremelést, valamint a lakáshitel-támogatás kiterjesztését. Elismerte ugyanakkor, hogy ilyen intézkedéseket a szocialista kormányok is hoztak, például bevezették a tizenharmadik havi nyugdíjat vagy megemelték a családi pótlékot.

KDNP: a szocialista kormányok alatt roggyant meg a gazdaság

A kereszténydemokrata Földi László szerint 2002 és 2006 között a magyar költségvetés megroggyant és megindult a gazdaság szereplőiek devizában történő eladósodása. Rámutatott: az egy főre jutó államadósság 2010-re jelentősen, 2,3 milliói forintra növekedett.

Szerinte Magyarország lett az első ország, amelyet felborítani készült a pénzügyi vihar, így az elsők között kötött hitelmegállapodást az IMF-fel és az Európai Unióval. A pénzt azonban a bankoknak adta az akkori kormány - fogalmazta meg kifogását a képviselő.

Azt mondta: most a lakosság kénytelen megfizetni a nyolc év elhibázott gazdaságpolitikájának árát, amely az államcsőd közelébe sorolta az országot.

A képviselő történelmi sikernek nevezte a 2011-es államháztartási hiányt, és azt mondta, ennek leszorításában élen jár az ország Európában.

Jobbik: évtizedekkel kell visszatekinteni a probléma vizsgálatánál

Hegedűs Tamás (Jobbik) szerint az államadósság problémája a szocializmus idején indult, így 1973-ig kell visszanyúlni eredőjének keresésekor, az adósságválságot pedig 1979-től kell eredeztetni. A képviselő kifogásolta, hogy az ország drágán importál és olcsón exportál, ami miatt a külgazdasági eredmények rendre elmaradnak a várttól. Kifogásolta, hogy a felvett hiteleket az ország nem az életszínvonal emelésére fordította, hanem rossz hatásfokú beruházásokra, amelyek nemzetgazdaságilag nem voltak hatékonyak. A képviselő azt mondta: az első Orbán-kormány alatt olyan gazdaságpolitika folyt, ami az államadósság nagymértékű csökkenéséhez vezetett. Mítosznak nevezte ugyanakkor, hogy létezne olyan gazdaságpolitika, ami mellett "kinőhető" az adósság. Megoldásnak a teher tárgyalásos csökkentését nevezte.

Fidesz: a szocialisták felelőtlen politikát folytattak

Kit terhel a felelősség az államadósságról? - tette fel a kérdést Lasztovicza Jenő (Fidesz), aki szerint többen nem jó kiindulási pontról szemlélik a problémát. Hangsúlyozta: az első Orbán-kormány csökkentette az ország adósságállományát. Szerinte Medgyessy Péter és kormánya erős gazdaságot örökölt, ám felelőtlenül költötte el a kasszában lévő pénzt. Kifogásolta, hogy a szocialista kormányok alatt megszűnt a Széchenyi-terv, amely a gazdaság növekedését segítette. Bűnnek, hazaárulásnak nevezte az előző kormányok önkormányzati politikáját, amely hitelfelvételre kényszerítette a helyhatóságokat. Szerinte a családokat is ebbe hajszolták, a hitelek haszna pedig külföldi bankokhoz vándorolt - közölte.

Jobbik: vizsgálóbizottságban tárják fel az önkormányzati eladósodás körülményeit!

Hegedűs Lorántné, a Jobbik képviselője azt kezdeményezte, hogy parlamenti vizsgálóbizottságban tárják fel az önkormányzatok eladósodásának körülményeit. Ehhez a képviselőcsoportok támogatását kérte.

Frakciótársa, Nyikos László arra hívta fel a figyelmet, hogy végletekig leegyszerűsíti a vitát, ha csak az elmúlt nyolc vagy tíz év történéseinek minősítik, szerinte ugyanis 1973-ig érdemes visszanyúlnia annak, aki meg akarja érteni, hogy Magyarország miért van ilyen súlyos adósságválságban.

Az Állami Számvevőszék 1989 és 2001 közötti alelnöke felidézte a rendszerváltás előtti hitelfelvételeket és arról, hogy kit terhel felelősség az adósság növekedéséért, úgy fogalmazott: "mindenki szem a láncban, beleértve saját magamat is". A politikus azt javasolta, hogy a gazdasági diplomácia kezdjen tárgyalásokat az adósság ügyében.

KDNP: hazudozás és dilettantizmus indította el eladósodást

Pállfy István, a KDNP képviselője arról beszélt, hogy ha nem lenne az államadósság nagyjából 1300 milliárd éves kamatterhe, akkor havi tízezer forinttal emelkedhetnének a nyugdíjak vagy a pedagógusok bérét havi 100 ezer forinttal lehetne növelni.

A 2002 és 2010 közötti kormányok tevékenységét felidézve azt mondta: az államadósság-növekedés egyértelműen a szocialista kormányok felelőssége. Ígérgetés, hazudozás, hiúság, cinkosság, dilettantizmus, politikai önérdek, csalás - szerinte ezek az okok indították el az eladósodás folyamatát.

Fidesz: Medgyessy, Gyurcsány és Bajnai vezették a csőd felé az országot

Becsó Zsolt fideszes képviselő egy palóc történetet idézett fel, amiben a takarékos asszony, "Panni ángyó" kölcsönad tíz forintot, majd évek múlva is ennek a kamatait szedi be. Szerinte a mai "Panni ángyók" a bankvilág, az IMF, az EU és az Európai Központi Bank, amelyek a legnagyobb rokonszenvvel sem nevezhetők jótékonysági intézményeknek. Úgy fogalmazott: "bizonyos Medgyessy, Gyurcsány és Bajnai nevű első pénzministránsok", az ő kormányaik és a "mögöttük lapuló szocialista-liberális felbujtóik és helytartóik a tőlük megszokott módon vezették a csőd felé az országot", hamis ígéreteikkel becsapták, adósságkelepcébe csalták az embereket, orruknál fogva vezették az Európai Uniót és Magyarországot kiszolgáltatták a "spekulánsoknak, globalistáknak".

A Nógrád megyei politikus arról is beszélt, hogy míg 2002 előtt fejlődött a megye, azonban a "kommunisták, mai becenevükön szocialisták" hatalomra jutása után kialudt a fény a "remény alagútjának" végén. Szerinte 2002 és 2010 között sok vállalkozás csődbe ment, eközben "a kommunisták nógrádi és más megyei helytartói (...) több száz négyzetméteres villák mélyén pihentek, jakuzziban áztatták az uniós pénzek elvtársi elosztásában elfáradt testüket".

Hozzátette: a "hókuszpókusz közben" a szocialistáknak sikerült megásniuk saját sírjukat, de nem rendesen, mert - jegyezte meg - "milyen sír az, amiből csak úgy ki-be lehet mászkálni".

KDNP: a szocialista miniszterelnököket terheli a felelősség

Kalmár Ferenc (KDNP) szerint Medgyessy Pétert, Gyurcsány Ferencet és Bajnai Gordont, valamint szocialista kormányaikat terheli súlyos felelősség azért, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mentette meg az országot az államcsődtől. Emlékeztetett arra, hogy kormányzásuk alatt a visegrádi országokkal összehasonlítva a magyar gazdaság egyre kevésbé volt versenyképes.

A mostani kormány kénytelen volt reformokat bevezetni, hogy az ország elkerülje a görög utat, holott reformokat akkor kellene bevezetni, amikor növekedés van - jelentette ki a képviselő.

Fidesz: a szocialista kormányok tönkretették az önkormányzatokat

Sebestyén László (Fidesz) a Gyurcsány-kormányt és Káli Sándor korábbi miskolci polgármestert okolta a városban kialakult problémákért, majd beszélt az önkormányzatok nehézségeiről. Szerinte a szocialisták és "az SZDSZ-utódok" megint félrebeszélnek, hazudnak. "Többüknek nemcsak névvel, hanem számmal is kellene rendelkeznie" - fogalmazott.

Frakciótársa, Bartos Mónika bűnnek minősítette, hogy a korábbi kormányok elhitették az emberekkel: lehet légvárakra építeni.

Fidesz: a szocialisták eladósították a közlekedési ágazatot

Manninger Jenő (Fidesz) szerint az egész közlekedési ágazat jövőjét adósította el a szocialista kormányzat. Hangsúlyozta: nem vitatják, hogy az autópályákat meg kellett építeni, de szerinte ezt európai uniós forrásokból is meg lehetett volna tenni.

Frakciótársa, Kőszegi Zoltán szerint a korábbi kormányok alatt az önkormányzatokat nem hozták olyan helyzetbe, hogy hitelfelvétel nélkül tudják igénybe venni az uniós forrásokat, és ezért egyértelműen a Gyurcsány- és Bajnai-kormányokat terheli a felelősség.

A fideszes Bodó Imre pedig többek között arról beszélt, hogy ha a hitel mértékletes, akkor segítheti egy közösség munkáját, azonban ha olyan beruházásokhoz veszik fel, amelyek a későbbiekben nem termelik vissza a kamatokat sem, akkor az felesleges és nem finanszírozható.

MSZP: a Fidesz el akarja terelni a figyelmet a vitanappal

Józsa István, az MSZP politikusa szerint a Fidesz azért kezdeményezte a politikai vitanapot, mert el akarja terelni a figyelmet arról, hogy szerdán hozzák nyilvánosságra az európai országjelentést. Szerinte ha nem ilyen "kardcsörtető politizálást" kezdett volna két évvel ezelőtt a kormány, akkor most nem kellene ilyen "mondvacsinált" vitanapokat kreálni. Az MSZP-s képviselő azt javasolta a kormányoldalnak, hogy vonják le a vitanap tapasztalatát, és tegyenek hathatós lépéseket a kormány hitelességének megerősítésére.

Veres János szocialista politikus, volt pénzügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a sokat kárhoztatott IMF/EU-megállapodás a piaci finanszírozáshoz képest egyharmad-negyven százalékos kamatszinten finanszírozza Magyarországot jelen pillanatban is.

Cséfalvay: egyszerű szavazatszerzési akció volt az ország eladósítása

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára zárszavában azt mondta, egyértelműen politikai hiba, hogy 2002-2010 között a baloldali kormányok eladósították az országot, ami egyszerű szavazatszerzési akció volt. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az eladósodás javarészt devizában történt - tette hozzá.

A jelenlegi kormány első számú küzdelmének tekinti az adósság elleni harcot - jelentette ki az államtitkár, hangsúlyozva, hogy az országnak soha többet nem szabad eladósodnia, ezt szolgálja például az adósságfék intézménye.

Ezt követően az elnöklő Latorcai János lezárta a politikai vitanapot.

OLDALTÖRÉS: Fővárosi önkormányzat, részletes viták, napirend lezárása

Fővárosi önkormányzat, részletes viták, napirend lezárása

Fővárosi önkormányzat, részletes viták, napirend lezárása

Fővárosi önkormányzat, részletes viták, napirend lezárása

A Fővárosi Önkormányzatnak történő ingatlanátadásokkal kapcsolatos törvény általános, valamint a pénzügyi jogok biztosáról és a NAV-ról szóló törvények részletes vitájával zárták a képviselők a keddi napirend tárgyalását.

Megkaphatja a Fővárosi Önkormányzat a Duna-parti ingatlanokat

A késő esti órákban Tállai András belügyi államtitkár ismertette a kormány azon előterjesztését, amely révén a Fővárosi Önkormányzat megkaphatja a budapesti kerületek tulajdonában álló Duna-parti ingatlanokat. A javaslatcsomag rendelkezik arról is, hogy a Fővárosi Közgyűlés meghatározhatja a fővárosban a járdaszegélyek egységes kialakítását biztosító rendeletet.

A vitában az ellenzéki oldalról többek között a szocialista Varga Zoltán, a jobbikos Staudt Gábor és az LMP-s Szilágyi Péter bírálta a javaslatot, egyebek mellett kiemelve, hogy a szóban forgó "saláta törvényjavaslatban" a kormány átgondolatlanul, sokszor idén kezdeményezett jogszabályait módosítja, ami fenntarthatatlan állapotokat idéz elő.

Az ülést vezető Latorcai János lezárta a javaslat általános vitáját majd így tett az utolsó két napirendi pont esetében is, a pénzügyi jogok biztosával összefüggő törvénymódosítások, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt érintő változtatások részletes vitáival.

Az Országgyűlés szerdán reggel folytatja munkáját.

OLDALTÖRÉS: Mozgókép, műemlékvédelem

Mozgókép, műemlékvédelem

Mozgókép, műemlékvédelem

Mozgókép, műemlékvédelem

A mozgóképről, illetve a műemlékvédelemről szóló törvények módosításával kapcsolatos általános vitával folytatta munkáját kedden este a parlament.

Módosítaná a kormány a mozgóképről szóló törvényt

Módosítaná a kormány a mozgóképről szóló törvényt, amelynek értelmében a cégek letéti számlára is elutalhatják a filmkészítésre szánt támogatásaikat. L. Simon László államtitkár expozéja szerint csökkent azon cégek száma, akik a filmipart támogatják a társasági adójukból, valószínűleg azért, mert kevesebb nyereséges cég van.

Hogy a támogatás mértékét fenn tudják tartani, a társasági adókedvezményt megtartják, de ezt már egy e célra létrehozott letéti számlára is át lehet utalni, a filmgyártóknak pedig továbbra is meglenne a lehetősége arra, hogy a piacon találjanak támogatókat. Az államtitkár elmondása szerint 2011-ben 6,8 milliárd forint gyűlt össze így, és ezt a volument várhatóan jövőre is fent tudják tartani.

Emellett a filmalap által gyűjthető összeget maximalizálják, az nem haladhatja majd meg a 3 milliárd forintot.

A módosító javaslat ezen kívül pontosítja a filmgyártás fogalmát, és a korhatár-besorolásra vonatkozó szabályokon is módosítanak.

Menczer Erzsébet (Fidesz) felsorolásában az L. Simán László által kiemelt módosításokat ismételte meg, majd közölte, a hatóságok és a cégek munkáját is egyszerűsíti a javaslat, ezért elfogadását javasolja.

Novák Előd (Jobbik) azt részletezte, hogy szerinte Andrew Vajna cégeinek érdekeit szolgálja a kormány a módosítással, és folytatják a MOKÉP "kiüresítését". Ezután hosszasan taglalta, hogy a plázákban lévő mozik üzemeltetője monopolhelyzetben van a piacon.

A mozik esetében is indokolt lenne egy 10 százalékos kvóta bevezetése, a bemutatott filmek ekkora százalékának magyarnak kellene lennie - ismertette a jobbikos képviselő.

Karácsony Gergely (LMP) azt hangoztatta: a legutóbbi módosítás óta egyetlen film sem készült az új rendszerben. Elmondása szerint a filmtámogatási rendszert egy jobban működő gazdasági környezethez alakították, így szükséges annak módosítása.

A képviselő szerint a mozihálózat támogatását nem kezeli a javaslat, pedig minimális összeggel lehetne a művészmozikat fenntartani. Azt kérdezte: miért gyártanának művészfilmeket, ha nem lesz olyan mozi, ahol ezeket be lehet mutatni?

Hiller István (MSZP) azt mondta, ugyan több lehetőséget teremt a javaslat a támogatások átutalására, és a részletszabályok módosítása csak "toldalék", mégsem tudja ezt támogatni. Elmondása szerint azért, mert a mozgóképtörvényt módosítják, és nem egy új törvényt írnak.

Változnának a régészeti feltárással kapcsolatos szabályok

Egyszerűsödnének a beruházásokkal kapcsolatos régészeti feltárások szabályai. Egyebek mellett ezt tartalmazza az a módosító javaslat, amelyet a Belügyminisztérium nyújtott be a parlamentnek. A kulturális örökségvédelemről szóló törvény módosítása Tállai András államtitkár elmondása szerint érinti a miniszteri felelősségi köröket is, célja pedig az adminisztrációs terhek csökkentése, az egyszerűbb és gyorsabb megvalósítást szolgáló eljárások bevezetése.

A régészeti és műemléki értékkel a továbbiakban a Belügyminisztérium, a kulturális örökség védelmével pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma foglalkozik majd.

A főbb módosítások között említette az államtitkár a beruházásokkal kapcsolatos régészeti feltárásokra vonatkozó szabályok módosítását, amely előírja, hogy csak az indokolt munkákat kell elvégezni, és egyszerűsödik a papírmunka is.

Cser-Palkovics András (Fidesz) hangsúlyozta, hogy az ellenzék olyan dolgokat látott bele ebbe a törvényjavaslatba, amelyek nincsenek is benne. Fontosnak nevezte, hogy a kulturális értékek védelme és a gazdaság is jól működjön.

Hegedűs Lorántné (Jobbik) szerint a kormány "degradálja" a műemlékvédelem ügyét, és a régészeti szakmát is. Szerinte ez tény, a kérdés az, hogy kinek az érdekében áll a téma "súlytalanítása" és a beruházók helyzetének javítása. Hozzátette: a Jobbik teljes mértékben elutasítja a javaslatot.

Karácsony Gergely (LMP) azt mondta, azért nem tudják támogatni az előterjesztést, mert a kormány csak beszél az integrált műemlékvédelemről, de a javaslattal ezzel ellentétesen cselekszik, és jelentős elbocsátásokat is generálhat.

Hozzátette: jogbizonytalanságot okoz, hogy néhány alapvető fogalmat kormányrendeletben akarnak lefektetni, és aggodalomra ad okot az is, hogy a régészeti feltárásokra jogosult szervezetek körét bővítik.

Hiller István (MSZP) volt kulturális miniszter azt mondta, a munkahelyteremtés, a beruházás és a kulturális örökség védelme is fontos nemzeti érdek, ezeknek egyensúlyban kell lennie, de ezzel a javaslattal a beruházási érdek előbbre való lesz, hierarchiát viszont szerinte csak ostoba ember állít fel e két érdek között. Szerinte baj, hogy két nemzeti érdek között most dönteni kell. Közölte továbbá, hogy a régészek emiatt úgy fognak átmenni Árpád-kori temetőkön "mint a szél". Álláspontja szerint ezt lehet csinálni, de akkor ki kell mondani, hogy a beruházói érdek erősebb.

Tállai András a vitában elhangzottakra úgy válaszolt, hogy rugalmasabb, gyorsabb, kisebb bürokráciával járó rendszer jön létre.

Ezt követően az elnöklő Balczó Zoltán lezárta az általános vitát.

OLDALTÖRÉS: Kormányzati ellenőrzés

Kormányzati ellenőrzés

Kormányzati ellenőrzés

Kormányzati ellenőrzés

Egyes törvényeknek a kormányzati ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló javaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése. Az ellenzéki pártok élesen bírálták a javaslat mögötti kormányzati szándékot.

Kormány: tovább erősödnek a Kehi jogkörei

Répássy Róbert államtitkár az előterjesztői expozéjában arról beszélt: a kormány hivatalba lépését követően jelentősen kiszélesítette a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) hatásköreit, valamint bővítette az intézkedési lehetőségeit is. Így a hivatal ellenőrizheti a többségi állami tulajdonú társaságok, valamint a kormány ellenőrzése alá tartozó alapítványok és közalapítványok működését is. Szerinte ez is azt a kormányzati szándékot bizonyítja, hogy az állami vagyon szabályszerű gazdálkodása következetesen számon kérhető és ellenőrizhető legyen. Emlékeztetett arra is, hogy a korábbi kormányok árnyékszervezetté alakították a hivatalt, amely kizárólag az EU-s források felhasználását vizsgálta.

A Kehi a 2010-es kormányváltás óta 60 ellenőrzést végzett, több mint ezer szervezetet vizsgált, és ezek hatására 24 milliárd forint jogosulatlanul felhasznált költségvetési támogatás visszafizetésére tett javaslatot, valamint további 13 milliárd forintnyi, állami cégeket, illetve szervezeteket megillető polgári jogi követelést tárt fel. Vagyis szerinte a hivatal működése az állam számára kifizetődő tevékenység is, hiszen ez az említett időszakban mindössze kétmilliárd forintba került.

Répássy Róbert hangsúlyozta: a mostani módosítással tovább erősíti a kormány a hivatal jogköreit. A javaslat többek között módosítja a polgári perrendtartásról szóló törvényt, hogy a hivatal által indított perek kiemelt jelentőségűek legyenek és így lehetőség legyen soron kívüli lefolytatásukra. Az államtitkár leszögezte, hogy a kormány nem ad a saját szervezetének többletjogosítványokat az egyéb állami szervezetekhez képest.

Fidesz: cél a korrupció visszaszorítása

Ékes József (Fidesz) szerint a kormányzati ellenőrzés erősítése a nemzetközi befektetői bizalom növelését is szolgálja, hiszen az mindenkinek érdeke, hogy az állami pénzzel történő visszaéléseket sikeresen derítsék fel, és ezzel visszaszorítsák a korrupciót. Hozzátette: nem jogosak az MNB-vel kapcsolatos Kehi-ellenőrzés miatti sajtóban megjelent félelmek, hiszen ebben a témában az Állami Számvevőszékről szóló törvény a mérvadó.

MSZP: a javaslat nem arról szól, amiről a kormány beszél

Puch László (MSZP) szerint bár valóban csökkenteni kell a korrupciót és növelni kell az állami ellenőrzés lehetőségét, de ez a javaslat nem erről szól. Hangsúlyozta: a javaslatban semmilyen garancia nincs arra, hogy a Kehi eljárásaival szemben milyen lehetőségei vannak az ellenőrzött szervezeteknek.

A Kehi számára ezzel a módosítással biztosított előzetes értesítés nélküli korlátlan ellenőrzési lehetőség mellett a jogorvoslati lehetőségeket is ki kellene terjeszteni - fogalmazott a szocialista politikus. "Magánjogi ügyekben ilyen szabályozatlan környezetben semmi keresnivalója nem lenne a Kehinek" - tette hozzá. Puch László szerint a módosítás elfogadása esetén magánjogi szerződéseket vélt állami érdek mentén lehet majd befolyásolni, ráadásul tulajdonképpen bármilyen személyes adathoz hozzájuthat majd a hivatal.

Szerinte ez a javaslat nem a hatékonyabb ellenőrzést szolgálja, hanem egy "kapcsolati kör feltérképezését", így nem erősíti a befektetői bizalmat. Az MSZP ezért nem támogatja a módosítást.

Jobbik: a kormány maga alá akarja gyűrni a vállalkozói szférát

Nyikos László (Jobbik) szerint elfogadhatatlan a Kehinek biztosítandó "parttalan" ellenőrzés, ráadásul "a Kehinek semmi keresnivalója nincs a versenyszférában". Az ellenzéki politikus szerint az is elfogadhatatlan, hogy a kormány a javaslattal egy pénzügyi szervezetnek adna hatósági jogköröket.

Úgy fogalmazott: a javaslat csak "a kormány nyomuló szándékának bizonyítéka, hogy maga alá gyűrje a vállalkozói szférát is". Szerinte az Állami Számvevőszéknek, illetve a cégekbe és szervezetekbe delegált kormányzati tagoknak lenne ez a fajta ellenőrzés a dolguk.

Hangsúlyozta: a Jobbik az erős állam híve, de nem minden jogosítvány centralizálásának, az ellenzéki párt ezért ebben a formában semmiképpen nem támogatja a javaslatot.

LMP: alkotmányellenes részei vannak a tervezetnek

Szilágyi Péter (LMP) szerint a Kehi a tervezett módosítás hatására olyan cégeket is ellenőrizhetne, amelyekben tényleges tulajdonosi szerepet nem végez. Ráadásul felhívta rá a figyelmet, hogy a tervek szerint a Kehi közvetlen jogi érdek fennállása nélkül indíthatna jogi keresetet, ennek kapcsán Szabó Máté ombudsman is vizsgálatot indított és az LMP szerint nem állja ki az alkotmányosság próbáját.

Leszögezte: az LMP támogatja a kormányzati ellenőrzés erősítését, de nem alkotmányos szabályok felrúgásával.

Kormány: nem igazak az ellenzéki vádak

Répássy Róbert a vitában elhangzottakra reagálva elmondta: a kormány megvizsgálja a felvetéseket és a benyújtott módosító indítványokat is. Kijelentette, hogy a javaslatnak nem az ellenzék által ismertetett vádak a céljai, de a jogi aggályokat alaposan megvizsgálják.

"A kormányzati ellenőrzésnek célja az, hogy olyan pénzek útját nyomon kövesse, amelyek a költségvetésből származnak. Ez olyan legitim cél", hogy alapítványok, cégek, szervezetek ellenőrzését is indokolttá teszi - fogalmazott az államtitkár.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz) az általános vitát lezárta.

OLDALTÖRÉS: Új Duna-híd, munkaerő-kölcsönzés, afganisztáni újjáépítési csoport

Új Duna-híd, munkaerő-kölcsönzés

Új Duna-híd, munkaerő-kölcsönzés

Új Duna-híd, munkaerő-kölcsönzés

Magyarország és Szlovákia közlekedési kapcsolataiban jelentős esemény a Komárom és Révkomárom közötti új Duna-híd megépítéséről szóló magyar-szlovák megállapodás - mondta Völner Pál, a fejlesztési tárca államtitkára az egyezményt kihirdető törvényjavaslat keddi általános vitájában a parlamentben. A Ház megvitatta a csődeljárási törvény módosítását is, amelyre a munkaerő-kölcsönzők dolgozóinak védelme érdekében van szükség a fideszes előterjesztő szerint.

Megállapodás a Komárom és Révkomárom közötti új Duna-hídról

A Komárom és Révkomárom közötti új Duna-híd megépítéséről szóló magyar-szlovák megállapodás jelentős esemény a két ország közlekedési kapcsolataiban - mondta a hídépítési egyezmény általános vitájában Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára. Magyarország és Szlovákia legutóbb tíz évvel ezelőtt kötött megállapodást Duna-híd építéséről - emlékeztetett expozéjában.

Az új híddal megvalósul a két város tehermentesítése, lehetővé válik a növekvő teherforgalom igényeinek kielégítése, továbbá a Közép-Dunántúl és Délnyugat-Szlovákia gazdasági, kulturális, valamint turisztikai kapcsolatai is erősödhetnek - hangsúlyozta Völner Pál.

A hídépítési megállapodást kihirdető törvényjavaslatot minden felszólaló képviselő örömmel fogadta.

A jobbikos Németh Zsolt azt mondta, minden olyan törekvést támogatnak, amely magyar-magyar települések közötti hídépítésről szól.

A KDNP-s Michl József közölte, a kereszténydemokraták üdvözlik a kezdeményezést, amellyel tovább erősödhetnek a magyar-magyar kapcsolatok.

Molnár Attila fideszes képviselő, Komárom polgármestere arról beszélt, hogy az új híd létrejötte mérföldkő lesz a térség életében.

Ezt követően az elnöklő Latorcai János lezárta az általános vitát, az indítványról következő ülésén szavazhat a Ház.

Kósa: a munkaerő-kölcsönzők dolgozóinak érdekében módosulhat a csődeljárási törvény

A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalatokat és az iskolaszövetkezeteket érinti a csődeljárási, valamint a bérgarancia-alapról szóló törvény módosítása - mondta a javaslat általános vitájában az előterjesztő Kósa Lajos.

A Fidesz ügyvezető alelnöke kifejtette: az indítvány célja, hogy ha csődbe megy vagy felszámolási eljárás alá kerül egy vállalat, mindegy legyen, hogy egy alkalmazottja munkaerő-kölcsönzöttként dolgozik ott vagy rendes munkaviszonyban. A törvény értelmében mindannyian azonos elbírálás alá esnének, és nem fordulhatna elő az a méltánytalanság, hogy az érintettek máshogyan kapják meg a bérüket.

Megjegyezte, ma Magyarországon a munkaerő-kölcsönzés elterjedt foglalkoztatási forma, 2010-ben 135 ezren dolgoztak kölcsönzöttként különböző cégeknél.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte, a kormány támogatja a javaslatot.

Fidesz: a foglalkoztatás bővítése a cél

Vígh László (Fidesz) azt mondta, a kormány eltökélt szándéka a foglalkoztatás bővítése, ennek pedig egyik fontos eleme a kölcsönvett munkaerő foglalkoztatása. A képviselő hozzátette, ma Magyarországon 3,8 millió ember dolgozik.

A képviselő hozzátette, hogy az elmúlt két évben úgy sikerült mintegy nyolcvanezer fővel növelni a foglalkoztatást, hogy eközben több európai országban csökkent ez a ráta.

A munkavállalóknak adna garanciákat a Jobbik

Bertha Szilvia (Jobbik) azt mondta, hogy a céllal nem szállnak vitába, de a jogszabály tartalmaz néhány anomáliát. Azt kérte, hogy ne csak a kölcsönbe adó kapjon garanciát az elmaradt bérek kifizetésére, ezt a dolgozók számára is biztosítsák. A politikus azt is megfontolandó kérdésnek nevezte, hogy az állam milyen mértékben és feltételekkel vállalja át a kölcsönzőktől a kockázatokat.

LMP: a kikölcsönzöttek egyenlő jogokat élvezzenek

Szél Bernadett (LMP) fontosnak nevezte, hogy a kölcsönzött munkások ugyanolyan jogokat élvezzenek, mint a saját foglalkoztatású munkavállalók. A kölcsönzött dolgozók nem szenvedhetnek indokolatlan hátrányokat, azonos értékű munka esetén ugyanolyan bér kell hogy megillesse őket - mondta. A képviselő megjegyezte, hogy a kölcsönzésre vonatkozó hazai munkajogi szabályok viszont nem mindenben felelnek meg az uniós irányelveknek.

Fidesz: esélyegyenlőséget teremt a javaslat

Kara Ákos (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a javaslat egyfajta esélyegyenlőséget teremt meg. A rugalmas és biztonságot jelentő munkaerőpiac igényli, hogy a kölcsönző cégek és a kikölcsönzött munkavállalók számára is világos iránymutatást adjanak - hangsúlyozta.

MSZP: garantálni kell, hogy kifizetik a munkavállalókat

Göndör István (MSZP) fontosnak nevezte, hogy a jogszabály csökkenti a munkaerő-kölcsönző cégek kockázatait. Azt javasolta, hogy a bérgarancia-alapról szóló paragrafusba szúrják be azt a kitételt, amely szerint a bérbeadó cég köteles kifizetni munkavállalóinak az eljárás során megkapott munkadíjat.

KDNP: a kölcsönzött munkaerő nem tehet a helyzetéről

Spaller Endre (KDNP) kijelentette, a kölcsönzött munkaerők nem tehetnek arról, hogy nincsenek állományban az adott cégnél. Ennek a foglalkoztatási formának addig van igazi terepe, amíg a gazdasági és a piaci terep bizonytalan - tette hozzá. A magyar kölcsönző cégek már akkor is csődbe mehetnek, ha csak egy partnerük nem fizet nekik - emelte ki.

A jövő év márciusáig teljesít szolgálatot Afganisztánban a magyar vezetésű tartományi újjáépítési csoport a kormány döntésének megfelelően - számolt be a döntésről a kormány jelentésének vitájában a honvédelmi tárca államtitkára az Országgyűlés keddi ülésén. Ezt megelőzően Kósa Lajos zárszavával lezárták a munkaerő-kölcsönzésről szóló vitát.

Kósa: a javaslat céljával mindenki egyetért

A csődeljárási törvény módosításáról szóló vitában - amelyre az előterjesztők szerint a munkaerő-kölcsönzők dolgozóinak védelme érdekében van szükség - Kósa Lajos (Fidesz) válaszolt az elhangzottakra. A képviselő hangsúlyozta, a felszólalók alapvetően egyetértettek a szabályozás céljával. Hozzátette, személy szerint nem zárkózik el a többi képviselő által felvetett garanciális elemek beemelésétől. A politikus hangsúlyozta, hogy a magyar foglalkoztatási rendszer megfelel az európai foglalkoztatási elveknek. Azt viszont eldönthetetlen vitának nevezte, hogy a kölcsönzés során mennyi ideig lehet eltérni az azonos feltételek megadásától.

Kósa Lajos szerint fontos kérdés, hogy a munkaerő-kölcsönzést milyen mértékben lehet alkalmazni a munkaerőpiacon. A válság során viszont szükség van a rugalmasságra, és ilyenkor létjogosultsága van ennek a típusú a foglalkoztatásnak - jelentette ki.

Végül előterjesztői minőségében kérte, hogy a módosító javaslatok benyújtásának érdekében az általános vitát a heti ülésszak végén zárják le, aminek a levezető elnök eleget is tett.

Vargha Tamás: fontos a sikeres magyar afganisztáni szerepvállalás

Mindent meg kell tenni azért, hogy az Afganisztánban szolgálatot teljesítő, magyar vezetésű újjáépítési csoport sikeres legyen - mondta Vargha Tamás honvédelmi államtitkár a csoport működéséről szóló kormányzati jelentés vitájában, hozzátéve: az eredeti kormánydöntés értelmében a csoport 2012. október 1-jéig maradt volna a térségben, ám mandátumukat 2013. március 1-jéig meghosszabbította a kormány. Mint mondta, a csoport helyi szinten járul hozzá a stabilitás megteremtéséhez, infrastruktúra-építéssel, valamint humanitárius akciókkal segítik a hétköznapi élet megerősítését. Közölte azt is: Németország 2013 első félévéig kulcsfontosságúnak ítélte a magyar részvételt. A német fél szerepet vállalt a munkában, így lehetőség van a magyar kontingens létszámának csökkentésére.

Ágh Péter (Fidesz) a honvédelmi bizottsági expozét ismertetve közölte: a kilenc éve zajló munkálatok ellenére a részt vevő országok hosszú távú rendezési folyamattal számolnak. Elmondta azt is, hogy a NATO csökkenti harcoló erejét, és támogatói szerepkörre tér át. 2014 után Magyarország is kisebb szerepvállalást tűz ki célul.

Az MSZP támogatja az előterjesztést és a magyar szerepvállalást

Juhász Ferenc (MSZP) támogatta a jelentést, de azt mondta: bár nem a saját hibájukból, de nyilvánvalóvá vált, hogy Baglán tartományban beszűkültek az újjáépítési csoport lehetőségei. Emiatt jogosnak tekintette annak felvetését, hogy szükség volt-e a szerepvállalásra, és vitázni kell arról is, hogy mit tekintsenek a jövőben a magyarok feladatának. Fontosnak tartotta, hogy a tárcánál a jövőben is legyenek olyan politikai egyeztetések, amelyek előkészítik a kormányzati ciklusokon messze átnyúló hatású döntéseket. Bízott abban, hogy a kabuli reptér védelmére vonatkozó új megbízatását a honvédség sikeresen hajtja végre.

A Jobbik nem támogatja az afganisztáni részvételt

Németh Zsolt (Jobbik) egy felmérésre alapozva a NATO-szerepvállalás helyi, civil értékeléséről szólva elmondta: az emberek 54 százaléka szerint nem jó irányba halad Afganisztán jövője. Kifogásolta, hogy emelkedett a helyiek elleni támadások száma. Sokan a tálibokkal való kiegyezést vetítik előre - mondta -, ami azzal jár, hogy továbbra is szerepük lesz a táliboknak az irányításban. A képviselő vitanapot szorgalmazott a háború céljáról, és azt hangsúlyozta: pártja nem támogatja sem a jelentés elfogadását, sem a mandátumhosszabbítást, sem magát a háborút.

LMP: a csoport nem végez újjáépítést

Mile Lajos (LMP) legfontosabb kifogásként említette, hogy még nem született magyar kivonulási terv az afganisztáni szerepvállalással kapcsolatban, amikor más országok már elkészítették ezt - mondta. Üdvözölte, hogy a tartományi újjáépítési csoport márciusban befejezi tevékenységét, mert szerinte - a biztonsági helyzet romlása miatt - másfél éve nem zajlik tényleges újjáépítés. Bírálta, hogy a csoport emiatt arra szorítkozott: nem megteremti a megfelelő feltételeket, hanem pótolja. Ennek eredményeként azonban, ha például orvosaik elhagyják a térséget, a helyiek nem lesznek képesek pótolni őket. A képviselő nem tartotta szerencsésnek az újjáépítés és a fegyveres szolgálat összevonását sem.

Vargha Tamás államtitkár zárszavában elmondta: az elvégzett munka hozadéka a közegészségügyben és az építkezésben egyértelmű. Az államtitkár köszönetet mondott minden katona szolgálatáért, aki az elmúlt kilenc évben vagy jelenleg is szolgálatot teljesít Afganisztánban.

Az ülésen elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.

OLDALTÖRÉS: Nemzeti összetartozás bizottság: támogató nyilatkozat a felvidéki magyarok mellett

Nemzeti összetartozás bizottság: támogató nyilatkozat a felvidéki magyarok mellett

Nemzeti összetartozás bizottság: támogató nyilatkozat a felvidéki magyarok mellett

Nemzeti összetartozás bizottság: támogató nyilatkozat a felvidéki magyarok mellett

Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága egyhangúlag elismeri és támogatja az Emberi Méltóság Tanácsának azt a tevékenységét, amelyet az állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok ügyében tanúsít.

A testület erről szóló állásfoglalását kedden juttatták el az MTI-hez.

A dokumentum rögzíti, hogy a grémium egyúttal csatlakozik a Lomnici Zoltán és Gubík László által jegyzett, az Európai Parlament elnökéhez októberben benyújtott petícióhoz, mivel annak tartalmával és céljaival egyetért.

A kezdeményezők Tőkés László európai parlamenti képviselőt kérték fel arra, hogy a petíciót nyújtsa be Martin Schulz EP-elnöknél. Mivel az EP-elnök elfoglaltságai miatt nem tudta átvenni a felterjesztést, az ügy sürgős volta miatt Tőkés László hivatalos úton a petíciós bizottság elé terjesztette a beadványt - közölte október 16-án az EP-képviselő sajtóirodája.

Lomnici Zoltán, az EMT elnöke és Gubík László érvelése szerint Szlovákia megsérti az uniós közösségi jogot azzal, hogy a magyar állampolgárság felvétele miatt - alkotmányellenes és diszkriminatív módon - megfosztja a felvidéki magyarokat szlovák állampolgárságuktól. Szerintük az EU-nak eljárást kell indítania Szlovákia ellen, kötelezve Pozsonyt az elkövetett jogsértések megszüntetésére és az okozott károk jóvátételére.

Lomnici Zoltán szeptember 20-án jelentette be, hogy petíciót nyújt be Szlovákia ellen az Európai Parlamenthez az Emberi Méltóság Tanácsának vezetője a magyar állampolgárságot felvett és emiatt különböző jogsérelmet szenvedők érdekében. A kezdeményezéshez csatlakozott Gubík László, felvidéki joghallgató, akit azt követően fosztottak meg szlovák állampolgárságától, hogy felvette a magyart.

OLDALTÖRÉS: Árvízvédelmi célhoz kötnék a kerületi Duna-parti ingatlanok fővárosnak átadását

Árvízvédelmi célhoz kötnék a kerületi Duna-parti ingatlanok fővárosnak átadását

Árvízvédelmi célhoz kötnék a kerületi Duna-parti ingatlanok fővárosnak átadását

Árvízvédelmi célhoz kötnék a kerületi Duna-parti ingatlanok fővárosnak átadását

Pontosítaná a Fidesz-KDNP több fővárosi parlamenti képviselője azt a belügyminiszteri előterjesztést, amely a budapesti kerületek egyes Duna-rakparti ingatlanjait és kikötőit a fővárosnak adná. A kormánypárti politikusok a tulajdonosváltásra a közlekedés fejlesztésén kívül csak ár- és belvízvédelmi céllal adnának lehetőséget.

Pintér Sándor belügyminiszter október 27-én terjesztette a Ház elé az ingatlanátadásról szóló törvényjavaslatát, amely szerint az egységes városkép kialakítása és a közlekedés fejlesztése érdekében van szükség a tulajdonosváltásra a Duna partvonalával közvetlenül határos ingatlanok, valamint kikötőhelyek és az azokhoz kapcsolódó infrastruktúra esetében.

Indoklásában - a Duna idegenforgalmi jelentősége mellett - maga a tárcavezető is hivatkozott az árvizek elleni hatékonyabb védekezés lehetőségére.

Tarlós István főpolgármester másnap közleményt adott ki, amelyben azt írta, hogy a belügyminiszter előterjesztése nem az összes ingatlan tulajdonjogáról, hanem a kikötőpontokról és a rakpartokról szól.

A Fidesz-KDNP több fővárosi parlamenti képviselője - köztük több kerületi polgármester - kedden módosító indítványt nyújtott be, amelyben azt írták, hogy a Duna partvonalával közvetlenül határos ingatlanokkal kapcsolatban pontosítani kell az előterjesztést, mégpedig annak érdekében, hogy kizárólag azok az ingatlanok kerüljenek a fővárosi önkormányzat használatába, amelyek - a közlekedés fejlesztése mellett - elsősorban az ár- és belvíz elleni védekezés célját szolgálják. Ezzel együtt az egységes városkép kialakítását mint az ingatlanátadás egyik célját törölnék a javaslatból.

OLDALTÖRÉS: Nemzeti összetartozás bizottság - Hoffmann: kiemelt terület a külhoni magyarság oktatásának támogatása

Nemzeti összetartozás bizottság - Hoffmann: kiemelt terület a külhoni magyarság oktatásának támogatása

Nemzeti összetartozás bizottság - Hoffmann: kiemelt terület a külhoni magyarság oktatásának támogatása

Nemzeti összetartozás bizottság - Hoffmann: kiemelt terület a külhoni magyarság oktatásának támogatása

Az oktatási államtitkár kiemelt kormányzati célnak nevezte a külhoni magyarság oktatásának támogatását az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága keddi ülésén.

Hoffmann Rózsa kiemelte az elmúlt időszak intézkedései közül a nyelvvizsga-rendelet elfogadását, amit beszámolója szerint igen pozitívan fogadtak a külhoni magyarok. Ezzel megszűnt az a diszkriminatív állapot, amely szerint a magyar felsőoktatás preferálta azokat, akik horvát, román, szerb vagy ukrán középiskolában érettségiztek.

Az oktatási államtitkár elmondta: húszezer külföldi diák tanul a felsőoktatási intézményekben, és közel 5 ezer a külhoni magyar.

A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta: a kormány nemzetstratégiájának megfelelően a külhoni magyarság támogatására fordítható forrásokat kismértékben sikerült növelni idén.

A közoktatás pályázati úton történő támogatására 221 millió forint jutott, 36 millióval több mint előző évben. Hasonló a növekedés az itthoni felsőoktatási intézményekben tanulók ösztöndíj-támogatásában, ez 267 millió forint, ami 50 millió forinttal magasabb mint előző esztendőben. A szülőföldi intézményekben tanulók számára 43 millió forinttal növelték az ilyen jellegű kifizetéseket - jelezte.

A diplomák kölcsönös elismerése területén is elég jól állunk - folytatta Hoffmann Rózsa, hozzátéve: megkönnyíti és gyorsítja a folyamatot, hogy a szomszédos államok közül négy már tagja az uniónak.

Kitért arra, hogy tavaly ősszel járt Ukrajnában, és a tárgyalások eredményeként felgyorsult az ekvivalencia folyamata, de van még tennivaló. Szerbiával összefüggésben elmondta: remélik, hogy a szerb elnök novemberi látogatása szintén meggyorsítja majd a folyamatot.

Potápi Árpád (Fidesz), a testület elnöke az oktatási-nevelési támogatási rendszerrel kapcsolatban kiemelte: bevezetése óta tizenegy év telt el, és egyre több jel utal arra, hogy meg kellene fontolni átalakítását.

Szili Katalin (független), a bizottság alelnöke arról beszélt, hogy a magyar nyelvű szakképzés felkarolása rendkívül fontos lenne. Ennek hiánya segítheti az asszimilációt - állapította meg.

Kalmár Ference (KDNP) azt mondta: az elmúlt időszakban több levél érkezett a komáromi Selye János egyetem esetleges átminősítéséről. Az ügy nincs nyugvóponton, mi jelenleg a helyzet? - kérdezte. Frakciótársa, Stágel Bence a PhD fokozatok honosítását vetette fel, és kitért arra, hogy a folyamat rendszerint nagyon hosszú ideig tart, a költségeket pedig az egyes intézmények eltérően állapítják meg.

Szávay István (Jobbik) azt rótta fel, hiába van a szakmai apparátus részéről erős elhatározás a külhoni magyar oktatás kérdéseiben, ha a magyar külügy ezeket a kérdéseket nem tartja fontosnak. Példaként a Selye akkreditációját említette. A hallgatói szerződések kapcsán jó lenne tudni, a külhoni magyar hallgatók esetében mit szándékoznak tenni. Szintén felvetette az oktatási-nevelési támogatás átalakítását.

Hoffmann Rózsa válaszában kiemelte: az anyagi természetű problémákat ismerik, a megoldás kulcsa azonban nem csak az államtitkárság kezében van. Hozzátette: a honosítási eljárások elég sok munkaórát vesznek igénybe, és ezért vannak ezek a magas összeget.

A Selye János egyetem akkreditációjáról azt mondta, hogy a vegyes bizottság legutóbbi ülésén egyik kiemelt téma volt, és annyit tudtak elérni, a jegyzőkönyvben szerepel, mindkét fél dolgozik azon, hogy az egyetemi akkreditáció megvalósulhasson.

Egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a szakképzésre nagyobb erőket kell koncentrálni, és mint mondta, ismeri az oktatási-nevelési támogatások problémáját. Hoffmann Rózsa ugyanakkor egy egyszer megállapított kedvezmény átalakítását csak a külhoni magyar szervezetekkel együtt látta lehetségesnek. A hallgatói szerződésekről azt mondta: a külhoni magyarok esetében az otthon töltött munka érvényes. Az a szándék, hogy a szülőföldjükön dolgozzanak - jelezte.

OLDALTÖRÉS: Egy ellenzéki javaslatot támogatott a NAV-törvény módosításához a költségvetési bizottság

Egy ellenzéki javaslatot támogatott a NAV-törvény módosításához a költségvetési bizottság

A pénzügyőrök átvezénylése kapcsán felmerült költségek megtérítésére tett módosító indítványt Harangozó Tamás és Józsa István MSZP-s képviselő a NAV-törvényt módosító törvényjavaslathoz, amelyet - kis pontosítással - a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága is támogatott keddi ülésén.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényt módosító törvényjavaslathoz csak ellenzéki képviselők nyújtottak be módosító indítványt. A 22 indítványból csak egyet támogatott a bizottság.

Második napirendi pontként a pénzügyi jogok biztosával összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott képviselői módosító indítványokat tárgyalta a bizottság.

Kiss Sándor (Jobbik) a törvényjavaslatból azt a szabályt javasolta elhagyni, hogy a pénzügyi biztos 3 hónapon belül köteles eladni a kinevezése előtt vásárolt, illetve később, az örökölt értékpapírjait. Nyikos László (Jobbik) bizottsági elnök támogatta párttársa javaslatát, mondván, hogy még a köztársasági elnökre sincs ilyen szigorú szabály. A bizottság végül az előterjesztő képviselője érvelését fogadta el: a garanciális szabályok része ez is, ezért nem támogatta az indítványt.

OLDALTÖRÉS: Napirend előtt: Közi-Horváth József, megváltozott munkaképességűek, kormányzás

Napirend előtt: Közi-Horváth József, megváltozott munkaképességűek, kormányzás

Napirend előtt: Közi-Horváth József, megváltozott munkaképességűek, kormányzás

Napirend előtt: Közi-Horváth József, megváltozott munkaképességűek, kormányzás

A Jobbik a kormány adópolitikáját bírálta, az LMP a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának új támogatási rendszerét kritizálta, a KDNP Közi-Horváth József pápai prelátus, volt országgyűlési képviselő újratemetésének 20. évfordulójáról emlékezett meg, egy MSZP-s képviselő pedig a felelős kormányzást kérte számon a kabineten napirend előtt kedden az Országgyűlésben. A képviselők ezt követően döntöttek arról, hogy a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében is változtathatók a költségvetés sarokszámai.

A KDNP Közi-Horváth Józsefre emlékezett

Firtl Mátyás (KDNP) Közi-Horváth József pápai prelátus, országgyűlési képviselő újratemetésének 20. évfordulójáról emlékezett meg napirend előtt. A KDNP képviselője felidézte, hogy Közi-Horváth József 1944-ben az Országgyűlésben egyedül tiltakozott a német megszállás és a deportálások ellen, majd a háború után kénytelen volt elhagyni az országot és haláláig Nyugat-Németországban élt, ahol az európai egység és a magyar érdekek képviseletéért dolgozott.

Hölvényi György egyházügyi államtitkár elmondta, hogy Közi-Horváth József 1988-ben hunyt el Németországban, 1992-ben hamvait hazahozták és szülőfalujában, Agyagosszergényben helyezték végső nyugalomra. Szerinte a volt országgyűlési képviselő, pap életútját a kommunizmus törte ketté, de mégis teljes volt, mert a magyarság és a hit iránti elkötelezettség valamint a szélsőségek elutasítása vezette.

LMP: kaotikus kapkodás a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási támogatása ügyében

Az LMP-s Szél Bernadett azt mondta, hogy kaotikus kapkodás tapasztalható a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának új támogatási rendszere ügyében, amelynek kialakításába nem vonták be az érintetteket. Nem lehet csettintésre egy ilyen rendszert megváltoztatni - utalt az ellenzéki képviselő arra, hogy az új támogatási formákról szóló rendelet még nem jelent meg, holott jövő január 1-jével akarják bevezetni az új rendszert.