Az átlagemberek támogatják? - Uniós jogot sértene, ha az EU valamelyik tagállama újra bevezetné a halálbüntetést

A halálbüntetés az egyik legsúlyosabb büntetési forma, a bűnösnek talált személy életének kioltása, az élettől való megfosztása büntetőeljárás során – írja Wikipédia. Az őskortól a legújabb korig a legtöbb társadalom jogrendje tartalmazta a halálbüntetést, amelyet az egyik legsúlyosabb büntetésnek tekintettek. Etikai vagy vallási okból az ókortól voltak példák a halálbüntetés eltörlésére, ez a második világháború vége óta globális jelenség.

A halálos ítélet végrehajtásának módja a kivégzés. Az első kivégzések még emberáldozatoknak tekinthetők. Rómában a kezdetektől alkalmazták a halálbüntetést. A középkorban először csökkent a halálbüntetések száma, ám a római jog recepciójával együtt újra előtérbe került a büntetés, melyet széles körben alkalmaztak. A középkori Európában a közrendűeket felakasztották, a nemeseket lefejezték. Angliában a XV–XVIII. században a szigorú büntetések alkalmazásától remélték a bűncselekmények számának visszaszorulását, így idővel a bíróságok mind többször szabtak ki halálos ítéletet. Később átalakult a közvélekedés a kegyetlen büntetéseket illetően, a reneszánsz, a reformáció és a többi új szellemi irányzat hatására. A felvilágosodás idején több jelentős gondolkodó, filozófus, társadalomtudós is felemelte a szavát a halálbüntetés eltörlése érdekében.

Magyarországon – mint Európa más országaiban – kezdettől fogva általános volt a halálbüntetés alkalmazása az igazságszolgáltatásban. Az Osztrák Birodalomban először Mária Terézia tiltotta meg rendeletben a kínzást és igyekezett visszaszorítani a halálbüntetést. Az eltörlését megelőző negyed évszázadban a halálbüntetés alkalmazása visszaesett. Az 1960-as években átlagban nyolc embert végeztek ki, az 1970-es években évi egy–hat embert és átlagban évi három halálbüntetést szabtak ki. 1980 és 1989 között évi egy–öt halálbüntetést szabtak ki és átlag évi hármat hajtottak végre. A halálbüntetés utolsó itthoni évtizedeiben az emberölés minősített eseteire szabták ki és a büntetéseket végre is hajtották.

Hazánkban az utolsó kivégzésre 1988. július 14-én került sor. A Veszprém Megyei Bíróságon az utolsó kivégzés 1967-ben volt, és a '70-es évek elején hozták meg az utolsó halálbüntetést kiszabó ítéletet, amely azonban nem emelkedett jogerőre, így nem hajtották végre.

A katolikus egyháznak nincs olyan tanítása, amit kötelező lenne elfogadni, mondta Márfi Gyula. A veszprémi érsek szerint a halálbüntetés eltörlése helyes, hiszen egyedül Istennek van joga az életet lezárni; a börtönben lévő bűnösnek az utolsó pillanatig meg kell adni a lehetőséget a megtérésre, amire korábban már volt is példa. Egyedül Istennek van joga, hogy az ember életét elvegye. Ebben a kérdésben az érsek véleménye egyezik az unióéval, de nem azért, mintha az unió tekintély lenne.

A halálbüntetésről ma idehaza nem lehet politikamentesen beszélni. Azt a miniszterelnök vetette fel, bármiféle állásfoglalásnak politikai áthallása van, fogalmazott Köntös László református lelkész, a Dunántúli Református Egyházkerület főjegyzője. Ez örök kérdés, pró és kontra véleményeket lehet felsorakoztatni. – A kereszténység történetén belül is változtak a nézetek. Kálvin János nem utasította el a halálbüntetést, ő a hatalom eszközének tekintette, a rend fenntartása érdekében. A keresztyén álláspont a halálbüntetés eltörlése mellett van. Azt vallja, az élet szentségéből kell kiindulni: az életet Isten adta, senkinek sem áll jogában azt elvenni. Sokféle vélemény létezik, attól függően, hogy a közösség, a rend vagy az egyéni jogok, illetve az élet szentségének szempontjait vesszük figyelembe.

Az állam vezetői Isten szolgái. Isten felhatalmazta őket azzal a joggal, amivel Ő is rendelkezik, így az élet elvételének jogát is birtokolják, mondta Isó Dorottya evangélikus lelkész. Az állam vezetőinek azonban nemcsak joguk, de felelősségük is van: felelősségük a bűnözővel szemben. Az állam vezetői Istentől kapták felhatalmazásukat, de emberek, ezért tévedhetnek; nem vállalhatják, hogy egy ártatlan embert ítéljenek halálra. A keresztyén alapállás, hogy egy vezető inkább ne gyakorolja a halálbüntetést, inkább a bűnözővel szembeni felelősséget. Azt, hogy mire van szüksége a változáshoz, a társadalomba való beilleszkedéshez.

Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője a Kossuth Rádióban azt mondta: az európai elitnek régóta meggyőződése, hogy a halálbüntetést végleg száműzni kell az európai büntetőjogból. Ugyanakkor szerinte az is látható a különféle közvélemény-kutatásokból, hogy ez Európa országaiban „egyáltalán nem találkozik” az átlagemberek véleményével, „az elit ellenzi, az átlag európai ember támogatja a halálbüntetést”.

Bár a nemzetközi jog ma sem tiltja a halálbüntetés alkalmazását, több olyan, elsősorban Európa-központú nemzetközi egyezmény is született, amely tiltja a halálbüntetést.

A mai demokratikus országok közül csak az USA államainak többsége és Japán az, ahol a halálbüntetés intézményesítve van, bár azt csak a legsúlyosabb életellenes bűncselekmények büntetéseként alkalmazzák. Ma a világ 74 országában engedi meg a törvény a halálbüntetést (az említett országokon kívül Afrika, a Közel-Kelet, Ázsia és a Karib-térség egyes álla-maiban). A legtöbb országban azonban csak gyilkosság, illetve háborús bűncselekmény miatt szabják ki. Ezenkívül van, ahol a kábítószerrel való kereskedelmet is halállal büntetik. Az egyetlen európai állam, ahol kivégzéseket továbbra is hajtanak végre, az Fehér-Oroszország.

- Napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a kaposvári gyilkossággal kapcsolatban április végén A kormányfő a néhány nappal korábbi kaposvári gyilkossággal összefüggő kérdésre elmondta: elfogadhatatlan, ami történt. Hozzátette: néhány éve azt hitték, hogy a magyar büntetőjogról szóló viták végére pontot tettek, amikor bevezették a három csapás törvényét és a tényleges életfogytiglant. De ezek visszatartó ereje nem volt elegendő, ezért a halálbüntetés kérdését hazánkban napirenden kell tartani. Orbán úgy vélte, a bűnözők előtt világossá kell tenni, hogy Magyarország nem riad vissza semmitől, ha polgárai védelméről van szó. Legutóbb a kormányfő azt javasolta, hogy a halálbüntetés bevezetésének kérdése legyen tagállami hatáskör az EU-ban.

Egyértelműen uniós jogot sértene, ha az EU valamelyik tagállama újra bevezetné a halálbüntetést - állapították meg az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának (LIBE) brüsszeli vitájában. Gál Kinga fideszes EP-képviselő a vitában felhívta a figyelmet, hogy a magyar kormány egyértelműen leszögezte: nem tervezi a halálbüntetés visszaállítását. A vitának egy újabb lökést adott, hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság előző elnöke kijelentette: amelyik állam visszahozza ezt a büntetési formát, annak nincs helye az Európai Unióban.