Községházából városháza

Rendkívüli testületi ülésen hagyták jóvá hétfőn a képviselők az értékmegőrző, funkcióbővítő városrehabilitációra benyújtandó pályázatot, amelyet a Közép-dunántúli régió tíz- és húszezer lakosú városainak írtak ki. Ez utóbbi nem rossz hír, s bizakodásra joggal ad okot, mivel a régióban összesen négy ekkora kisváros van: Dorog, Oroszlány, Sárbogárd és Bicske. 600 millió forint érhető el, egy pályázat maximum 200 milliót kóstálhat, s bár szigorúak a feltételek, a bicskeiek alapos előkészületek után startolhatnak rá, mondja Tessely Zoltán polgármester.

- Tavaly nem kevés energiát és pénzt is fordítottunk az integrált városfejlesztési stratégiánk (IVS) elkészítésére, amit széles körű társadalmi vita előzött meg -  mondja a polgármester, aki országgyűlési képviselő is. Az idegenül hangzó IVS magyarán azt jelenti, hogy takarékosan és hatékonyan kell működnie az önkormányzatnak.
 Az értékmegőrző és funkcióbővítő fogalmak pedig azt jelentik, hogy a város szívében a szépet meg kell menteni, a leromlott épületeket fel kell újítani, s az igények szerint hasznosítani, illetve a hagyományos és kisvárosi jelleget erősíteni. Bicskén ez nem annyira egyszerű, mert a település hol mezővárosként, hol alvó városként, hol agrárjellegű faluként, hol fővárosközeli átmeneti állapotban leledzett, s ez külsejére is rányomta bélyegét. A centrumot az államszocializmus idején elég szerencsétlenül modernizálták, jellegtelen épületekkel keverve a néhány értékes külsejű ház nyújtotta látványt. Fel lehet tenni persze a kérdést, hogy gazdasági válság idején pont a külcsín számít-e, de napi közérzetünk része, hogy miként fest a hely, ahol élünk...
- Időben léptünk, ha úgy tetszik, a pályázati feltételeknek előre megfeleltünk - fűzi hozzá Tessely, s röviden összefoglalja, mi történt eddig. Korszerűsítették a rendelőt, egynapos sebészettel kombinálva a járóbeteg-ellátást. Az alapfokú oktatást a szociális intézményeket összevonták, s Kapcsolat központ néven egységesen irányítják. A zeneiskola kiköltözött a hajdani községházából, ami városháza lesz. A jelenlegi polgármesteri hivatalban marad az okmányiroda, a gyámhatóság, a falugazda, s a leendő járási hivatal kerül ide. A szép, régi községháza századfordulós hangulatot őriz, körülötte a bíróság, a Klebersberg-építésű iskola és még néhány polgárház reprezentálja a katolikus templommal egyetemben az elődök igyekezetét. A régi-új városháza kap egy szép házasságkötő és külön konferenciatermet, s a volt moziba vásárcsarnokot képzeltek el. Az őstermelői piac is régi óhaj, ezt a csarnok mellé, a centrumba viszik. Bicskén megmaradtak a piacos hagyományok, a pénteki hetivásárra mindig rengetegen jönnek. A hajdani Turul vendéglő, hatvan éve művelődési ház mellé szabadtéri színpad kerül, a régi könyvtárból üzlet lesz, a bérlő pénze fedezi a református parókiára fordítandó költségeket.
-  A katolikus és református egyházzal is összefogtunk, s konzorciumi formában felújítjuk a katolikus templom homlokzatát, a plébániát, s a nagyon leromlott, üres református paplakot. Ez utóbbi közösségi ház lesz, ahonnan kilátni majd a parkba tervezett zenepavilonra - mondja a polgármester, majd sorolja a teljesen kész tervekhez hozzárendelt költségeket.
-  Nem álmodozunk, minden elképzelésünk konkrét tervvel alátámasztott  - erősíti meg Tessely Zoltán. - S mindezekkel egyenrangúak, ha nem még fontosabbak azok a programok, amelyek a városvezetés filozófiáját tükrözik. A Nyitott városháza-program elindítása, az őstermelői közösség kialakítása, a Bicske-kártya elemeinek összeállítása, a civilekkel való együttműködés része az értékmegőrző és funkcióbővítő szándéknak. De úgyis mondhatnám: együtt gondolkodunk a jövőről.