Bicske

2017.04.04. 15:54

Csak a Hold néz be a bicskei csillagdába

A kisvárosban a könyvtár neve és az intézményen emléktábla őrzi a Bicske határában, a ma Hegyikastély néven emlegetett területen csillagvizsgálót emelő reformkori tudós, Nagy Károly emlékét. A tönkrement épületek műemlékileg védettek – de ez cseppet sem segít rajtuk.

Kocsis Noémi

Nagykároly, azaz 2003 RJ8 a pontos neve annak a Naprendszerünkben keringő 20 magnitúdós kisbolygónak, amelyet Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta azonosított 2003. szeptember 5-én Piszkéstetőn. A felfedezés elismeréséhez szükség volt a gyors munkára is, mivel az ezt megelőző két hajnalon Wolf Bickel német amatőr csillagász már lefotózta az égitestet, de pár napot késlekedett a pozíciók kimérésével, így az adataikat előbb beküldő magyar csillagászoké lett a kisbolygó. A 4-5 km-es égitest 5,21 év alatt kerüli meg a Napot, átlagos távolsága pontosan háromszorosa a Földének. Elnevezése Nagy Károly (1797-1868) matematikus, csillagász, ismeretterjesztő emlékét őrzi, aki 1845-ben kezdte építeni jól felszerelt csillagvizsgálóját Bicskén.

 

A reformkor jelentős tudósának emlékét a nevét viselő könyvtáron és az itt elhelyezett emléktáblán kívül az intézmény helytörténeti gyűjteményében is több irat őrzi. 1847-ben költözött Bicskére, mint Batthyány Kázmér pénzügyi tanácsosa, főúri munkaadójától területet vásárolt és nekilátott régi terve megvalósításának. Európa akkoriban legjobban felszerelt, működő csillagdáját hozta létre, a világ 12. legnagyobb távcsövével, ezerkötetes könyvtárral, műszerteremmel. Mire minden elkészült volna, kitört a forradalom, Nagy Bécsbe, majd Párizsba menekült, birtokait elárverezték, csillagdája műszereit 1862-63-ban széthordták – a fontos darabok hazai és erdélyi szakmai szervezetekhez kerültek. Az azóta eltelt több, mint 150 év pedig visszavonhatatlanul kikezdte az épületeket is (a kastély és a személyzeti épületek teljesen megsemmisültek, a Nagy Károly által az elhunyt testvére számára építtetett mauzóleum és maga a csillagvizsgáló főtornya még áll – úgy, ahogy). Csillagász-szakmai honlapokon folyamatosan fényképezik, s a hazai műemlékvédelem szégyenének titulálják. Az 1960-as évektől többször született pedig hasznosítási terv a toronyért, de hiába. Az utolsó akció a területen 1985-ben történt, amikor a mauzóleumot felújították. Lesújtó állapotban van azonban a torony, amelynek már 2015-ben is csak hónapokat, legfeljebb pár évet adott a szemlét tartó építész. A megmentésre 2006-ban civilekből, lelkes értékmentőkből alapítvány is létrejött, vezetője, a fiatal csillagász Horvai Ferenc szerint egy állványozással legalább a teljes ledőléstől megmenekülhetne az egykor 12 méteres objektum, nem válna a földdel egyenlővé, míg a tulajdonos önkormányzat megnyer egy EU-s pályázatot.

– Arra hívtuk fel a figyelmet, hogy ötévenként lehetne pályázni idevágó operatív programra, csak sajnos a torony azt nem fogja megélni – mondja Horvai.

A hasznosítási tervekben egyébként látványos és izgalmas elképzelések szerepelnek: az épületeket körülvevő parkba gyermek csillagász-tábort képzeltek el kiszolgáló egységekkel, kempinggel, de lett volna itt sárkányröptető rét, golfpálya, motel és persze csillagfürkészde is. Miután Európa egyik első, felszereltségében pedig egyedülálló egykori csillagdájáról beszélünk, a nagykárolyi eszme pompásan élhetne tovább korunkban is, amikor a csillagászat, az űrkutatás sokakat hoz lázba. A torony mellett egyébként pár napja jókora illegális fémkereső árkokat ástak ki valakik. Az önkormányzat rendőrségi feljelentést tett birtokháborítás és rongálás miatt, jelenleg rendőrségi jelzésű szalaggal kerítették körbe, megközelíteni tilos.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!