2017.04.04. 15:54
Csak a Hold néz be a bicskei csillagdába
A kisvárosban a könyvtár neve és az intézményen emléktábla őrzi a Bicske határában, a ma Hegyikastély néven emlegetett területen csillagvizsgálót emelő reformkori tudós, Nagy Károly emlékét. A tönkrement épületek műemlékileg védettek – de ez cseppet sem segít rajtuk.
Nagykároly, azaz 2003 RJ8 a pontos neve annak a Naprendszerünkben keringő 20 magnitúdós kisbolygónak, amelyet Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta azonosított 2003. szeptember 5-én Piszkéstetőn. A felfedezés elismeréséhez szükség volt a gyors munkára is, mivel az ezt megelőző két hajnalon Wolf Bickel német amatőr csillagász már lefotózta az égitestet, de pár napot késlekedett a pozíciók kimérésével, így az adataikat előbb beküldő magyar csillagászoké lett a kisbolygó. A 4-5 km-es égitest 5,21 év alatt kerüli meg a Napot, átlagos távolsága pontosan háromszorosa a Földének. Elnevezése Nagy Károly (1797-1868) matematikus, csillagász, ismeretterjesztő emlékét őrzi, aki 1845-ben kezdte építeni jól felszerelt csillagvizsgálóját Bicskén.
A reformkor jelentős tudósának emlékét a nevét viselő könyvtáron és az itt elhelyezett emléktáblán kívül az intézmény helytörténeti gyűjteményében is több irat őrzi. 1847-ben költözött Bicskére, mint Batthyány Kázmér pénzügyi tanácsosa, főúri munkaadójától területet vásárolt és nekilátott régi terve megvalósításának. Európa akkoriban legjobban felszerelt, működő csillagdáját hozta létre, a világ 12. legnagyobb távcsövével, ezerkötetes könyvtárral, műszerteremmel. Mire minden elkészült volna, kitört a forradalom, Nagy Bécsbe, majd Párizsba menekült, birtokait elárverezték, csillagdája műszereit 1862-63-ban széthordták – a fontos darabok hazai és erdélyi szakmai szervezetekhez kerültek. Az azóta eltelt több, mint 150 év pedig visszavonhatatlanul kikezdte az épületeket is (a kastély és a személyzeti épületek teljesen megsemmisültek, a Nagy Károly által az elhunyt testvére számára építtetett mauzóleum és maga a csillagvizsgáló főtornya még áll – úgy, ahogy). Csillagász-szakmai honlapokon folyamatosan fényképezik, s a hazai műemlékvédelem szégyenének titulálják. Az 1960-as évektől többször született pedig hasznosítási terv a toronyért, de hiába. Az utolsó akció a területen 1985-ben történt, amikor a mauzóleumot felújították. Lesújtó állapotban van azonban a torony, amelynek már 2015-ben is csak hónapokat, legfeljebb pár évet adott a szemlét tartó építész. A megmentésre 2006-ban civilekből, lelkes értékmentőkből alapítvány is létrejött, vezetője, a fiatal csillagász Horvai Ferenc szerint egy állványozással legalább a teljes ledőléstől megmenekülhetne az egykor 12 méteres objektum, nem válna a földdel egyenlővé, míg a tulajdonos önkormányzat megnyer egy EU-s pályázatot.
– Arra hívtuk fel a figyelmet, hogy ötévenként lehetne pályázni idevágó operatív programra, csak sajnos a torony azt nem fogja megélni – mondja Horvai.
A hasznosítási tervekben egyébként látványos és izgalmas elképzelések szerepelnek: az épületeket körülvevő parkba gyermek csillagász-tábort képzeltek el kiszolgáló egységekkel, kempinggel, de lett volna itt sárkányröptető rét, golfpálya, motel és persze csillagfürkészde is. Miután Európa egyik első, felszereltségében pedig egyedülálló egykori csillagdájáról beszélünk, a nagykárolyi eszme pompásan élhetne tovább korunkban is, amikor a csillagászat, az űrkutatás sokakat hoz lázba. A torony mellett egyébként pár napja jókora illegális fémkereső árkokat ástak ki valakik. Az önkormányzat rendőrségi feljelentést tett birtokháborítás és rongálás miatt, jelenleg rendőrségi jelzésű szalaggal kerítették körbe, megközelíteni tilos.