Fegyvertitkok sok szenvedéllyel

- Több száz éves, gazdag történelmi múlttal büszkélkedő családok nagyságát hirdető ősi kastélyokban, valahol a skót felföldön, az angol tengerparti sziklákon, a német középhegység fenséges tájain napjainkban értek el oda, hogy részben, vagy egészben múzeummá alakulva közkinccsé tegyék a falaik között felgyűlt történelmi értékeket. A Fegyvertitkok című könyv főszereplőjének, Fülöp Attilának negyven évvel ezelőtti, gyerekkori álmodozásához és a fegyvertitkok iránti kíváncsiság hajtotta vágyaihoz kitartó szellemi és fizikai kutatómunka társult. Ennek nyomán a történelem kért és kapott helyet Bodajkon, a Diófa utca 9-es szám alatti szerény, egyszerű családi házban azért, hogy onnan továbbítsa üzenetét korunk embereihez mondja a szerző, Sipos Sándor, a Béla Kútja Közhasznú Kulturális Egyesület elnöke, aki egyszer elhatározta, könyvet ír a férfiról, akit lapunk olvasói hosszú évek óta cikkeink nyomán szakértőként ismerhetnek. Ági, a felesége és Ágnes lánya a nem mindennapi szenvedélyt kísérő kölcsönös tisztelettel és segítő megértéssel fogadták be a család otthonába az udvarba, a kertbe, az előszobába, az ebédlőbe az ország egyedülálló magán fegyvermúzeumának közkincsnek is szánt értékes és különleges tárgyait. Harci járművet, ágyút, páncélrémet, gépfegyvert.

Hetven évvel ezelőtt a második világháború átlépte térségünket és gigászi harcokat hozott. Szűkebb hazánk, régiónk különösen súlyos, ádáz fegyveres küzdelmek helyszíne lett. A Söréd, Orond, Csókakő, Csákberény, Gánt, Csákvár, Zámoly, Magyaralmás övezte katlanban vívott harcok, elhúzódó páncélos és tüzérségi összecsapások iszonyú megpróbáltatásokat okoztak a frontközségek lakóinak.

A támadó orosz hadseregeket összefogó arcvonal szinte tolta maga előtt a védekező német-magyar kombinált egységeket, át a 81-es számú főúton Mór, Bodajk, Balinka, Fehérvárcsurgó, Sárkeresztes irányába, majd a Bakonyon keresztül Ausztria felé. A hetven éve történtek máig érezhető, kitörölhetetlen nyomokat hagytak maguk után. Kitörölhetetlen nyomot a még élő résztvevők, szemtanúk emlékezetében, de a veszélyre máig folyton emlékeztetve, házaink, erdeink környékén földben rejtőző elhagyott aknák, gránátok, fegyverek képében egyaránt. A térségben fellelt és összegyűjtött fegyverek és más háborús relikviák alapján kivételesen népszerű fegyvermúzeum létesült Bodajkon. A Fegyvertitkok címmel megjelent könyv, Sipos Sándor munkája egyrészt a térségben zajló háborús eseményeknek állít emléket, másrészt részletes betekintést nyújt a nem mindennapi fegyvergyűjtemény titkaiba is.

A könyvnek azonban csak egy része a szerteágazóan gazdag tárgyi értékek, adatok ismertetése, bemutatása. Az a több évtizedes eltökélt tényfeltáró és kutató munka is hangsúlyos szerepet kap a lapokon, amit a múzeumalapító Fülöp Attila végzett és végez azért, hogy a mai ember számára betekintést nyújtson az akkori, sokáig feledésre szánt kor emlékeibe és megőrizze azokat a jövő számára.

A kötet szerzője gyakran felidézi a Fejér Megyei Hírlap írásait és elismerően szól azokról (Fotó: FMH-Archív)

A Fejér Megyei Hírlap cikkeivel gyakori szereplője a könyvnek, hiszen gyakori szereplője hűséges olvasónk, Attila életének is. Kezdetektől felfedezői és népszerűsítői voltunk tevékenységének, és ő ezt szakértő nyilatkozataival viszonozta nekünk minden alkalommal, ha arra szükségünk volt valamilyen esemény kapcsán. Bombát találtak? Attilát hívtuk. Vita támadt valamilyen világháborús haditechnikát illetően? Őt kerestük. És ott voltunk mindig, amikor a veteránok meglátogatták és megosztották vele, velünk élményeiket.

Egy kicsit közös sikernek érezzük ezt a mostani, újabb állomást szenvedélye útján.

A vendégkönyv tele van háborús hősök, veteránok méltató, dicsérő bejegyzéseivel