Elhízott csótányok? A rossz étrend nem csak az emberekre káros

 Patricia Moore, az Exeteri Egyetem munkatársa évtizedes kutatási programja részeként azt tanulmányozta, hogyan változnak a nőstény csótányok párzási szokásai étrendjüktől, különösen fiatalkori étkezésüktől függően.
"Korábban is tudtuk, hogy felnőttként ételeik befolyásolják szaporodási döntéseiket. Azt azonban most vizsgáltuk először, hogy a fiatalon elfogyasztott étel miként módosítja döntéseiket" - mondta Moore.

A két csoportba osztott csótánylánykák egyik fele kiegyensúlyozott diétán élt fehérjében gazdag hallal és értékes szénhidrátokkal, míg a másik csapatot kizárólag kiegyensúlyozatlan étrenden nevelték fel, ám valamennyi rovarlány annyit evett, amennyit csak akart.
Utolsó vedlésüket követően, amikor felnőtté váltak, megcserélték az étrendet a rovarcsapatok felénél: a gyenge táplálék helyett kiegyensúlyozottat kaptak és fordítva. Tizennyolc nappal később véget ért a kísérlet etetéses része: néhány állatot felboncoltak, a többi csótány szaporodhatott, élhetett tovább.

A vizsgálatból kiderült, hogy a csótányok átlagos élettartama nem változott az étrendtől függően, ám a szegényes eledelen élő rovarok kövérebbek voltak, és felnőtt csótánynővé érésük lassabb volt. Moore úgy véli, a rossz étrenden tartott csótányok többlet zsírt halmoztak fel fejlődésük rovására, felkészülve arra, hogy még rosszabb körülmények is jöhetnek.
A rovarok egész életében tapasztaltak a kutatók eltéréseket, amelyek a gyenge étrend miatt alakultak ki, még akkor is, ha időközben kiegyensúlyozottabbra cserélték táplálékukat. A szegényes étrenden élő nőstények kisebb hajlandóságot mutattak a párosodásra, valamint az utódok születésének valószínűsége is kisebb volt. Válogatósabbak is lettek, hosszabb időbe telt, mire eldöntötték, akarják-e a potenciális partnert.

A csótányok fiatalkori táplálásának későbbi következményeit vizsgáló tanulmányt a kutatók a brit tudományos akadémia Proceedings of the Royal Society című kiadványában tették közzé.
(MTI)