Gyökértelenül a világban - a Chioggiai csetepatét mutatják be a színházban

A darabot pénteken mutatják be a Vörösmarty Színházban
Fotó: Nagy Norbert

Carlo Goldoni: Chioggiai csetepaté című vígjátékának jelmezes próbáján jártunk, a Vörösmarty Színházban. Pénteken lesz a premier.  
Az 1707-1793 között élt   olasz szerző egyik sokat  játszott sikerdarabját láthatja tehát a közönség.    Mondom, az egyiket, mert  bizton állítható, hogy az író műveivel nem bánt mostohán az utókor. Időről időre felbukkannak a hazai színpadokon. Ráadásul Fehérváron Mészöly Dezsőnek a nyolcvanas években készített  fordítását  használják, ami  Goldoni stílusához, szellemiségéhez és korunk ízléséhez igazodva   friss hangvételű, s a népi nyelv fordulatait  is biztos ízléssel alkalmazza. 
Annak idején egyébként  a darabot  Miskolcon színpadra állító Major Tamás kérte Mészölyt  az új fordításra, a  miskolci színház művészeti vezetője pedig az a Csiszár Imre  volt, aki a  Vörösmarty Színházban  rendezi a darabot.  Csiszár az egyik leg(el)ismertebb színházi  művész Magyarországon,      egyszer, nemrégiben már Székesfehérváron is dolgozott, ő  rendezte a Kolpert úr című kiváló kamaraelőadást a  Pelikánban. A Chioggiai csetepatéról így beszél:
 
- Ez a darab, ha úgy tetszik, a legalsóbb néprétegbe ereszkedik le, egyszerű halászemberek között játszódik, Velence kis külvárosában. Egyszerű gondolkodású emberek hétköznapjait mutatja, és ez csodálatos dolog, addig ugyanis nem volt példa erre a drámairodalomban. Goldoni tökéletes tükröt tart korának, de ha jobban megnézzük ezt a Chioggiai csetepatét, a mi korunknak is. A mi életünkre is jellemző, hogy gyökértelenül téblábolunk ebben a világban, nem nagyon érezzük, tudjuk, mit miért csinálunk, és ebből a nemtudásból lesz aztán a félreértés, abból pedig a csetepaté.