Bundabotrány - ki kell vágni a magyar labdarúgásból a rákos sejteket

Dagad a bundabotrány Európában, egyre több klubra  és sportolóra vetül a gyanú árnyéka. Hazánkban az ügyet kirobbantó bochumi állam-ügyészség  a német Bild szerint  tizenhárom élvonalbeli mérkőzést sorol az esetek közé, de konkrét bizonyítékokkal még nem szolgált. Az ügyről Dénes Ferenc sportközgazdászt, az Ifjúsági- és Sportminisztérium egykori államtitkárát kérdeztük meg.

- Ön szerint mi vezethetett az ügy kirobbanásához?

- Egyrészt a technológiai fejlődés, az internetes fogadások globalizálása, ami egyesítette a különböző részpiacokat. Másrészt névtelenítette is a fogadásokat, így sokkal jobban el lehet bújni. Mert az egy dolog, hogy itthon totózunk, de ma már a pénzünk például egy svájci mérkőzésen ott lehet. Mert amíg korábban egy NB II-es találkozóra csak itthon fogadhattunk, azt már külföldön is megtehetjük, s így nagyobb lett a kísértés. Ez már egy teljesen szabályozatlan és ellenőrizetlen piac lett, de még számtalan tényező üzemszerűvé tette a csalást.

- Most egy jól szervezett hálózatról beszélnek, van más buktatója is az ügynek?
 
- Az a baj ezzel, hogy most mindenki csak a bundára koncentrál, amikor erről az ügyről beszél. Valamilyen módon ki kell iktatni a bizonytalanságot a sportból. De nem csak a mérkőzések végeredménye miatt, hiszen sokféle fogadás létezik. Például a 60. és a 70. perc között lesz-e szöglet, amit egy játékos befolyásolhat. Most egy bűnszövetkezetet lepleztek le, de ez abszolút nem biztos, hogy leállítja a folyamatot, hiszen a sarokrúgáshoz nem kell egy bűnbanda. Nincs jogom azt állítani, hogy itthon lennének ügyek, így csak elvi példát említek. Például mondhatja egy játékvezető a bizalmasának, hogy menjél ki Szlovákiába, vagy fogadd meg az interneten, hogy az én mérkőzésemen négy sárga lap lesz, mert ezt ő tudja érvényesíteni. Rátesz x összeget és ugyanannyit keres még hozzá. Szóval a bundázás az egy nagyon összetett dolog, amit nehéz megoldani. Mindannyian érezzük, hogy ez így nem frankó. Amiről a németek most beszélnek, az egy szervezett banda, tényleg az alvilág, erről kaphatunk most tájékoztatást, amit magam is kíváncsian várok. Feltételezhetően vannak és lesznek is még beismerő vallomások. Ám ha semmilyen nyoma nincs annak, hogy egy kapus beengedett egy gólt bizonyos összegért, az nem bizonyítható. Az a rákfenéje az egésznek, hogy ezután ha hibázik a kapus, ha a csatár gólhelyzetben luftot rúg, a bíró nem ad meg egy büntetőt, vagy egy sárga lapot, a lelátó máris harsoghat: tuti eladta a meccset!

- Mi az ön véleménye az állítólagos hazai esetekről?

-  Most még nem tudhatjuk, hogy pontosan miről van szó, esetleg azt jelenti, hogy vannak konkrét bizonyítékok a tizenhárom magyar mérkőzésre? Például ha két klub megállapodott valamiben, s ha igen, akkor az nagyon súlyos, de én nem hiszek ebben. Összeültek volna valamelyik titkos helyen, vagy két sportvezető, mint magánszemély állapodott meg egymással? Ezt sem tartom valószínűnek, mert azt bizonyítani, hogy a végeredmény befolyásolására stratégiailag szövetkeztek, szerintem nem lehet. Az olasz botrányt is ezen a ponton kenték el, csak a Juventusra hárították egy kissé a dolgot, amíg a többi csapat azért megúszta.

- Amennyiben mégis bebizonyosodik az érintettségünk, mi a további teendő?

-  Szeretném azt hinni, hogy ez csak egy tévedés, és ameddig nincs megcáfolhatatlan bizonyíték, addig nem is szabad foglalkozni az üggyel. Ám amennyiben mégis az ellenkezőjéről van szó, akkor azonnal lépni kell, ki kell vágni a magyar labdarúgásból a rákos sejteket. Nagyon neház bármit is kezdeni. Még nem elfogadott dolog, de tudomásom szerint talán a 2010-2011-es licensz-előírás része lesz, hogy játékvezető, sportoló, klubvezető, és családtag jogilag sem fogadhat a saját csapatának a mérkőzéseire. De fel kell lépni az ellen is, hogy a kvázi zúgban működő internetes fogadási irodák a jogszabályokat be nem tartva működnek hazánkban. Hiszen az UEFA csak a nagyobb eseteket tudja kiszűrni.

Matók János jegyzete témában - itt!


Összeállítás az utóbbi évek jelentősebb futballbotrányairól:

 1980, Olaszország: kirobbant a totonero botrány, egy szindikátus illegális fogadásokat szervezett az első és a második liga meccseire, és az eredményeket is megpróbálta befolyásolni. Az ügy felderítése után a Milant és a Laziót a másodosztályba sorolták vissza, különböző csapatoktól 25 bajnoki pontot vontak le és 50 évi eltiltást osztottak ki a játékosok között. Az ügybe belekeveredett a válogatott csatára, Paolo Rossi is, akit három évre tiltottak el. Ezt végül egy évre mérsékelték, hogy részt vehessen az 1982-es világbajnokságon  amelyet az olaszok megnyertek, s ahol Rossi gólkirály lett.
 1989, Magyarország: meg született az ítélet a magyar labdarúgás eddigi legnagyobb bundabotrányában. A Debrecen vezetői az 1986-os bajnokság utolsó fordulójában megvásárolták a Honvéd elleni bajnoki mérkőzést, majd az 1988-as bajnokság utolsó fordulójában egy újabb vesztegetéssel érték el, hogy a csapat az első osztályban maradhasson. Ugyancsak 1986-ban az utolsó fordulóban megbundázták a Pécs és a Békéscsaba mérkőzését is. Az ügyben 47 embert hallgattak ki gyanúsítottként, s válogatott labdarúgók is gyanúba keveredtek. Bundázás miatt súlyos büntetéseket szabtak ki egy 1988 tavaszán lejátszott ETOZTE meccs kapcsán is.
 1993, Franciaország: a Marseille BL-győzelme után kiderült, hogy a klub elnöke, Bernard Tapie megvette a döntő előtti bajnoki meccset, hogy csapata kényelmesen készülhessen a Milan elleni mérkőzésre. A Marseille-t megfosztották bajnoki címétől és a másodosztályba sorolták amíg Tapie-t lecsukták.
 1994, Nagy-Britannia: a Sun című brit napilap azzal vádolta meg a Liverpool kapusát, Bruce Grobbelaart, hogy 40 ezer fontot kapott egy illegális fogadóirodától azért, hogy a Liverpool meccsein gyenge teljesítményt nyújtson és csapata veszítsen.
 1997, Belgium: az Anderlecht elnöke beismerte, hogy 1984-ben egymillió frankot fizettek a játékvezetőnek, így jutottak be az angol Nottingham Forest ellen az UEFA Kupa döntőjébe.
 2005, Németország: a berlini ügyészség 25 személy, köztük 14 játékos és 4 játékvezető ellen folytatott nyomozást, mert alacsonyabb osztályú labdarúgó-találkozók végeredményét befolyásolták. A bírótársai ellen valló Robert Hoyzer elismerte: hat meccs végeredményét is befolyásolta, ezért pénzt kapott.
 2006, Csehország: hét játékvezetőt és három hivatalos személyt ítéltek el, mert csúszópénzt fogadtak el első osztályú mérkőzések befolyásolására a 20032004-es szezonban. Az irányított bíróküldés miatt lemondásra kényszerült a Cseh-Morva Labdarúgó Szövetség alelnöke is. Olaszország:  játékvezetők manipulálása miatt indult vizsgálat a Juventus ellen, amely az olasz labdarúgás legnagyobb bundabotrányává fajult. A megnyert világbajnokság után néhány nappal született első fokú ítélet még a másodosztályba sorolta vissza a Juventus, a Fiorentina és a Lazio együttesét, de végül csak a Juventus maradt a Serie B-ben, a másik két klub és a Milan pontlevonással kezdte a szezont.
 2007, Belgium: mérkőzések manipulálása miatt örö-kös eltiltást kapott a Lierse edzője, az első osztályban játszó csapat a 200405-ös szezonban bundázott egy kínai szerencsejáték-lánc érdekében