Déli koktélkodás bodzával, málnával, almával

- Úgy innék egy fröccsöt, de nem lehet. Vezetek - mondom a pincérnek, aki a szokásostól eltérően nem ideges, kedélyesen parolázik velem. - Almafröccs! - jelenti ki, s elégedetten konstatálja, hogy megoldotta a problémát. Felvonom a szemöldököm.

- Igaz, igaz! Hogy is van az?

- Ha szomjas, három deci almalé, két deci szóda. És pár csöpp citrom bele. Isteni. Főleg ilyenkor - s mintha gondolatban készítené is, nyel egyet. A másik asztalhoz szépen dekorált, piros, bubis ital kerül, söröskorsóban.

- Az mi? - bökök oda tekintettel.

- Málnafröccs, de abban van egy kis rozé is. Persze csak annyi, hogy megmozduljon a vérkeringés, megdobbanjon a szív - így a pincér, lendít a kezével, mintha olasz lenne, s ezt nyomatékosítva biccent is egyet: nem több, csak hogy tudjam. Épp azért, amiért a pörköltbe és a paradicsommártásba is kerül egy kicsi vörös. Kihozza a lényeget. Megvastagítja. Én is nyelek egyet.

És közben eszembe jut a citromfüves bodzaszörp, amit a piacon vettem. Garantáltan házi. Ott úszkálnak benne a porszemnyi citromfű darabok, aki nem tudja, hogy az, még muslincalábaknak nézi.

- Van, aki citromlével keveri, az is sarkítja kicsit a bodza ízét - meséli anyu. A citromfű jobb. Innék most egy bodzás koktélt. Múltkor egy vödörrel készült, házibuliba. Egy liter jéghidegre hűtött szóda, egy kis pohár citromfüves bodzaszörppel, két deci narancslé, mentalevél és persze jégkocka, citromkarika. Hm. Isteni. Soha nem innám meg ezeket a bolti agyoncukrozott szénsavas üdítőket, botrányosan rosszulesnek. De bodzás koktélt innék. Van is a hűtőben, de most nem szaladhatok haza, az ebédhez más kell. Nem sokára itt a sárgadinnyeszezon - jut eszembe-, már látom is, ahogy körtével összeturmixolva, egy cseppnyi luxussal - kókusztejjel - keverve töltöm ki a tartalmas turmixot a koktélospohárba. Majd a vízparton, a gumicsónakban... Most azonban kérem azt az almafröccsöt, de hideg legyen ám!

- Úgy innék egy fröccsöt, de nem lehet. Vezetek - mondom a pincérnek, aki a szokásostól eltérően nem ideges, kedélyesen parolázik velem. - Almafröccs! - jelenti ki, s elégedetten konstatálja, hogy megoldotta a problémát. Felvonom a szemöldököm.

- Igaz, igaz! Hogy is van az?

- Ha szomjas, három deci almalé, két deci szóda. És pár csöpp citrom bele. Isteni. Főleg ilyenkor - s mintha gondolatban készítené is, nyel egyet. A másik asztalhoz szépen dekorált, piros, bubis ital kerül, söröskorsóban.

- Az mi? - bökök oda tekintettel.

- Málnafröccs, de abban van egy kis rozé is. Persze csak annyi, hogy megmozduljon a vérkeringés, megdobbanjon a szív - így a pincér, lendít a kezével, mintha olasz lenne, s ezt nyomatékosítva biccent is egyet: nem több, csak hogy tudjam. Épp azért, amiért a pörköltbe és a paradicsommártásba is kerül egy kicsi vörös. Kihozza a lényeget. Megvastagítja. Én is nyelek egyet.

És közben eszembe jut a citromfüves bodzaszörp, amit a piacon vettem. Garantáltan házi. Ott úszkálnak benne a porszemnyi citromfű darabok, aki nem tudja, hogy az, még muslincalábaknak nézi.

- Van, aki citromlével keveri, az is sarkítja kicsit a bodza ízét - meséli anyu. A citromfű jobb. Innék most egy bodzás koktélt. Múltkor egy vödörrel készült, házibuliba. Egy liter jéghidegre hűtött szóda, egy kis pohár citromfüves bodzaszörppel, két deci narancslé, mentalevél és persze jégkocka, citromkarika. Hm. Isteni. Soha nem innám meg ezeket a bolti agyoncukrozott szénsavas üdítőket, botrányosan rosszulesnek. De bodzás koktélt innék. Van is a hűtőben, de most nem szaladhatok haza, az ebédhez más kell. Nem sokára itt a sárgadinnyeszezon - jut eszembe-, már látom is, ahogy körtével összeturmixolva, egy cseppnyi luxussal - kókusztejjel - keverve töltöm ki a tartalmas turmixot a koktélospohárba. Majd a vízparton, a gumicsónakban... Most azonban kérem azt az almafröccsöt, de hideg legyen ám!

- Igaz, igaz! Hogy is van az?

- Ha szomjas, három deci almalé, két deci szóda. És pár csöpp citrom bele. Isteni. Főleg ilyenkor - s mintha gondolatban készítené is, nyel egyet. A másik asztalhoz szépen dekorált, piros, bubis ital kerül, söröskorsóban.

- Az mi? - bökök oda tekintettel.

- Málnafröccs, de abban van egy kis rozé is. Persze csak annyi, hogy megmozduljon a vérkeringés, megdobbanjon a szív - így a pincér, lendít a kezével, mintha olasz lenne, s ezt nyomatékosítva biccent is egyet: nem több, csak hogy tudjam. Épp azért, amiért a pörköltbe és a paradicsommártásba is kerül egy kicsi vörös. Kihozza a lényeget. Megvastagítja. Én is nyelek egyet.

És közben eszembe jut a citromfüves bodzaszörp, amit a piacon vettem. Garantáltan házi. Ott úszkálnak benne a porszemnyi citromfű darabok, aki nem tudja, hogy az, még muslincalábaknak nézi.

- Van, aki citromlével keveri, az is sarkítja kicsit a bodza ízét - meséli anyu. A citromfű jobb. Innék most egy bodzás koktélt. Múltkor egy vödörrel készült, házibuliba. Egy liter jéghidegre hűtött szóda, egy kis pohár citromfüves bodzaszörppel, két deci narancslé, mentalevél és persze jégkocka, citromkarika. Hm. Isteni. Soha nem innám meg ezeket a bolti agyoncukrozott szénsavas üdítőket, botrányosan rosszulesnek. De bodzás koktélt innék. Van is a hűtőben, de most nem szaladhatok haza, az ebédhez más kell. Nem sokára itt a sárgadinnyeszezon - jut eszembe-, már látom is, ahogy körtével összeturmixolva, egy cseppnyi luxussal - kókusztejjel - keverve töltöm ki a tartalmas turmixot a koktélospohárba. Majd a vízparton, a gumicsónakban... Most azonban kérem azt az almafröccsöt, de hideg legyen ám!

- Igaz, igaz! Hogy is van az?

- Ha szomjas, három deci almalé, két deci szóda. És pár csöpp citrom bele. Isteni. Főleg ilyenkor - s mintha gondolatban készítené is, nyel egyet. A másik asztalhoz szépen dekorált, piros, bubis ital kerül, söröskorsóban.

- Az mi? - bökök oda tekintettel.

- Málnafröccs, de abban van egy kis rozé is. Persze csak annyi, hogy megmozduljon a vérkeringés, megdobbanjon a szív - így a pincér, lendít a kezével, mintha olasz lenne, s ezt nyomatékosítva biccent is egyet: nem több, csak hogy tudjam. Épp azért, amiért a pörköltbe és a paradicsommártásba is kerül egy kicsi vörös. Kihozza a lényeget. Megvastagítja. Én is nyelek egyet.

És közben eszembe jut a citromfüves bodzaszörp, amit a piacon vettem. Garantáltan házi. Ott úszkálnak benne a porszemnyi citromfű darabok, aki nem tudja, hogy az, még muslincalábaknak nézi.

- Van, aki citromlével keveri, az is sarkítja kicsit a bodza ízét - meséli anyu. A citromfű jobb. Innék most egy bodzás koktélt. Múltkor egy vödörrel készült, házibuliba. Egy liter jéghidegre hűtött szóda, egy kis pohár citromfüves bodzaszörppel, két deci narancslé, mentalevél és persze jégkocka, citromkarika. Hm. Isteni. Soha nem innám meg ezeket a bolti agyoncukrozott szénsavas üdítőket, botrányosan rosszulesnek. De bodzás koktélt innék. Van is a hűtőben, de most nem szaladhatok haza, az ebédhez más kell. Nem sokára itt a sárgadinnyeszezon - jut eszembe-, már látom is, ahogy körtével összeturmixolva, egy cseppnyi luxussal - kókusztejjel - keverve töltöm ki a tartalmas turmixot a koktélospohárba. Majd a vízparton, a gumicsónakban... Most azonban kérem azt az almafröccsöt, de hideg legyen ám!

- Ha szomjas, három deci almalé, két deci szóda. És pár csöpp citrom bele. Isteni. Főleg ilyenkor - s mintha gondolatban készítené is, nyel egyet. A másik asztalhoz szépen dekorált, piros, bubis ital kerül, söröskorsóban.

- Az mi? - bökök oda tekintettel.

- Málnafröccs, de abban van egy kis rozé is. Persze csak annyi, hogy megmozduljon a vérkeringés, megdobbanjon a szív - így a pincér, lendít a kezével, mintha olasz lenne, s ezt nyomatékosítva biccent is egyet: nem több, csak hogy tudjam. Épp azért, amiért a pörköltbe és a paradicsommártásba is kerül egy kicsi vörös. Kihozza a lényeget. Megvastagítja. Én is nyelek egyet.

És közben eszembe jut a citromfüves bodzaszörp, amit a piacon vettem. Garantáltan házi. Ott úszkálnak benne a porszemnyi citromfű darabok, aki nem tudja, hogy az, még muslincalábaknak nézi.

- Van, aki citromlével keveri, az is sarkítja kicsit a bodza ízét - meséli anyu. A citromfű jobb. Innék most egy bodzás koktélt. Múltkor egy vödörrel készült, házibuliba. Egy liter jéghidegre hűtött szóda, egy kis pohár citromfüves bodzaszörppel, két deci narancslé, mentalevél és persze jégkocka, citromkarika. Hm. Isteni. Soha nem innám meg ezeket a bolti agyoncukrozott szénsavas üdítőket, botrányosan rosszulesnek. De bodzás koktélt innék. Van is a hűtőben, de most nem szaladhatok haza, az ebédhez más kell. Nem sokára itt a sárgadinnyeszezon - jut eszembe-, már látom is, ahogy körtével összeturmixolva, egy cseppnyi luxussal - kókusztejjel - keverve töltöm ki a tartalmas turmixot a koktélospohárba. Majd a vízparton, a gumicsónakban... Most azonban kérem azt az almafröccsöt, de hideg legyen ám!

- Ha szomjas, három deci almalé, két deci szóda. És pár csöpp citrom bele. Isteni. Főleg ilyenkor - s mintha gondolatban készítené is, nyel egyet. A másik asztalhoz szépen dekorált, piros, bubis ital kerül, söröskorsóban.

- Az mi? - bökök oda tekintettel.

- Málnafröccs, de abban van egy kis rozé is. Persze csak annyi, hogy megmozduljon a vérkeringés, megdobbanjon a szív - így a pincér, lendít a kezével, mintha olasz lenne, s ezt nyomatékosítva biccent is egyet: nem több, csak hogy tudjam. Épp azért, amiért a pörköltbe és a paradicsommártásba is kerül egy kicsi vörös. Kihozza a lényeget. Megvastagítja. Én is nyelek egyet.

És közben eszembe jut a citromfüves bodzaszörp, amit a piacon vettem. Garantáltan házi. Ott úszkálnak benne a porszemnyi citromfű darabok, aki nem tudja, hogy az, még muslincalábaknak nézi.

- Van, aki citromlével keveri, az is sarkítja kicsit a bodza ízét - meséli anyu. A citromfű jobb. Innék most egy bodzás koktélt. Múltkor egy vödörrel készült, házibuliba. Egy liter jéghidegre hűtött szóda, egy kis pohár citromfüves bodzaszörppel, két deci narancslé, mentalevél és persze jégkocka, citromkarika. Hm. Isteni. Soha nem innám meg ezeket a bolti agyoncukrozott szénsavas üdítőket, botrányosan rosszulesnek. De bodzás koktélt innék. Van is a hűtőben, de most nem szaladhatok haza, az ebédhez más kell. Nem sokára itt a sárgadinnyeszezon - jut eszembe-, már látom is, ahogy körtével összeturmixolva, egy cseppnyi luxussal - kókusztejjel - keverve töltöm ki a tartalmas turmixot a koktélospohárba. Majd a vízparton, a gumicsónakban... Most azonban kérem azt az almafröccsöt, de hideg legyen ám!

- Az mi? - bökök oda tekintettel.

- Málnafröccs, de abban van egy kis rozé is. Persze csak annyi, hogy megmozduljon a vérkeringés, megdobbanjon a szív - így a pincér, lendít a kezével, mintha olasz lenne, s ezt nyomatékosítva biccent is egyet: nem több, csak hogy tudjam. Épp azért, amiért a pörköltbe és a paradicsommártásba is kerül egy kicsi vörös. Kihozza a lényeget. Megvastagítja. Én is nyelek egyet.

És közben eszembe jut a citromfüves bodzaszörp, amit a piacon vettem. Garantáltan házi. Ott úszkálnak benne a porszemnyi citromfű darabok, aki nem tudja, hogy az, még muslincalábaknak nézi.

- Van, aki citromlével keveri, az is sarkítja kicsit a bodza ízét - meséli anyu. A citromfű jobb. Innék most egy bodzás koktélt. Múltkor egy vödörrel készült, házibuliba. Egy liter jéghidegre hűtött szóda, egy kis pohár citromfüves bodzaszörppel, két deci narancslé, mentalevél és persze jégkocka, citromkarika. Hm. Isteni. Soha nem innám meg ezeket a bolti agyoncukrozott szénsavas üdítőket, botrányosan rosszulesnek. De bodzás koktélt innék. Van is a hűtőben, de most nem szaladhatok haza, az ebédhez más kell. Nem sokára itt a sárgadinnyeszezon - jut eszembe-, már látom is, ahogy körtével összeturmixolva, egy cseppnyi luxussal - kókusztejjel - keverve töltöm ki a tartalmas turmixot a koktélospohárba. Majd a vízparton, a gumicsónakban... Most azonban kérem azt az almafröccsöt, de hideg legyen ám!

- Az mi? - bökök oda tekintettel.

- Málnafröccs, de abban van egy kis rozé is. Persze csak annyi, hogy megmozduljon a vérkeringés, megdobbanjon a szív - így a pincér, lendít a kezével, mintha olasz lenne, s ezt nyomatékosítva biccent is egyet: nem több, csak hogy tudjam. Épp azért, amiért a pörköltbe és a paradicsommártásba is kerül egy kicsi vörös. Kihozza a lényeget. Megvastagítja. Én is nyelek egyet.

És közben eszembe jut a citromfüves bodzaszörp, amit a piacon vettem. Garantáltan házi. Ott úszkálnak benne a porszemnyi citromfű darabok, aki nem tudja, hogy az, még muslincalábaknak nézi.

- Van, aki citromlével keveri, az is sarkítja kicsit a bodza ízét - meséli anyu. A citromfű jobb. Innék most egy bodzás koktélt. Múltkor egy vödörrel készült, házibuliba. Egy liter jéghidegre hűtött szóda, egy kis pohár citromfüves bodzaszörppel, két deci narancslé, mentalevél és persze jégkocka, citromkarika. Hm. Isteni. Soha nem innám meg ezeket a bolti agyoncukrozott szénsavas üdítőket, botrányosan rosszulesnek. De bodzás koktélt innék. Van is a hűtőben, de most nem szaladhatok haza, az ebédhez más kell. Nem sokára itt a sárgadinnyeszezon - jut eszembe-, már látom is, ahogy körtével összeturmixolva, egy cseppnyi luxussal - kókusztejjel - keverve töltöm ki a tartalmas turmixot a koktélospohárba. Majd a vízparton, a gumicsónakban... Most azonban kérem azt az almafröccsöt, de hideg legyen ám!

- Málnafröccs, de abban van egy kis rozé is. Persze csak annyi, hogy megmozduljon a vérkeringés, megdobbanjon a szív - így a pincér, lendít a kezével, mintha olasz lenne, s ezt nyomatékosítva biccent is egyet: nem több, csak hogy tudjam. Épp azért, amiért a pörköltbe és a paradicsommártásba is kerül egy kicsi vörös. Kihozza a lényeget. Megvastagítja. Én is nyelek egyet.

És közben eszembe jut a citromfüves bodzaszörp, amit a piacon vettem. Garantáltan házi. Ott úszkálnak benne a porszemnyi citromfű darabok, aki nem tudja, hogy az, még muslincalábaknak nézi.

- Van, aki citromlével keveri, az is sarkítja kicsit a bodza ízét - meséli anyu. A citromfű jobb. Innék most egy bodzás koktélt. Múltkor egy vödörrel készült, házibuliba. Egy liter jéghidegre hűtött szóda, egy kis pohár citromfüves bodzaszörppel, két deci narancslé, mentalevél és persze jégkocka, citromkarika. Hm. Isteni. Soha nem innám meg ezeket a bolti agyoncukrozott szénsavas üdítőket, botrányosan rosszulesnek. De bodzás koktélt innék. Van is a hűtőben, de most nem szaladhatok haza, az ebédhez más kell. Nem sokára itt a sárgadinnyeszezon - jut eszembe-, már látom is, ahogy körtével összeturmixolva, egy cseppnyi luxussal - kókusztejjel - keverve töltöm ki a tartalmas turmixot a koktélospohárba. Majd a vízparton, a gumicsónakban... Most azonban kérem azt az almafröccsöt, de hideg legyen ám!

- Málnafröccs, de abban van egy kis rozé is. Persze csak annyi, hogy megmozduljon a vérkeringés, megdobbanjon a szív - így a pincér, lendít a kezével, mintha olasz lenne, s ezt nyomatékosítva biccent is egyet: nem több, csak hogy tudjam. Épp azért, amiért a pörköltbe és a paradicsommártásba is kerül egy kicsi vörös. Kihozza a lényeget. Megvastagítja. Én is nyelek egyet.

És közben eszembe jut a citromfüves bodzaszörp, amit a piacon vettem. Garantáltan házi. Ott úszkálnak benne a porszemnyi citromfű darabok, aki nem tudja, hogy az, még muslincalábaknak nézi.

- Van, aki citromlével keveri, az is sarkítja kicsit a bodza ízét - meséli anyu. A citromfű jobb. Innék most egy bodzás koktélt. Múltkor egy vödörrel készült, házibuliba. Egy liter jéghidegre hűtött szóda, egy kis pohár citromfüves bodzaszörppel, két deci narancslé, mentalevél és persze jégkocka, citromkarika. Hm. Isteni. Soha nem innám meg ezeket a bolti agyoncukrozott szénsavas üdítőket, botrányosan rosszulesnek. De bodzás koktélt innék. Van is a hűtőben, de most nem szaladhatok haza, az ebédhez más kell. Nem sokára itt a sárgadinnyeszezon - jut eszembe-, már látom is, ahogy körtével összeturmixolva, egy cseppnyi luxussal - kókusztejjel - keverve töltöm ki a tartalmas turmixot a koktélospohárba. Majd a vízparton, a gumicsónakban... Most azonban kérem azt az almafröccsöt, de hideg legyen ám!

És közben eszembe jut a citromfüves bodzaszörp, amit a piacon vettem. Garantáltan házi. Ott úszkálnak benne a porszemnyi citromfű darabok, aki nem tudja, hogy az, még muslincalábaknak nézi.

- Van, aki citromlével keveri, az is sarkítja kicsit a bodza ízét - meséli anyu. A citromfű jobb. Innék most egy bodzás koktélt. Múltkor egy vödörrel készült, házibuliba. Egy liter jéghidegre hűtött szóda, egy kis pohár citromfüves bodzaszörppel, két deci narancslé, mentalevél és persze jégkocka, citromkarika. Hm. Isteni. Soha nem innám meg ezeket a bolti agyoncukrozott szénsavas üdítőket, botrányosan rosszulesnek. De bodzás koktélt innék. Van is a hűtőben, de most nem szaladhatok haza, az ebédhez más kell. Nem sokára itt a sárgadinnyeszezon - jut eszembe-, már látom is, ahogy körtével összeturmixolva, egy cseppnyi luxussal - kókusztejjel - keverve töltöm ki a tartalmas turmixot a koktélospohárba. Majd a vízparton, a gumicsónakban... Most azonban kérem azt az almafröccsöt, de hideg legyen ám!

És közben eszembe jut a citromfüves bodzaszörp, amit a piacon vettem. Garantáltan házi. Ott úszkálnak benne a porszemnyi citromfű darabok, aki nem tudja, hogy az, még muslincalábaknak nézi.

- Van, aki citromlével keveri, az is sarkítja kicsit a bodza ízét - meséli anyu. A citromfű jobb. Innék most egy bodzás koktélt. Múltkor egy vödörrel készült, házibuliba. Egy liter jéghidegre hűtött szóda, egy kis pohár citromfüves bodzaszörppel, két deci narancslé, mentalevél és persze jégkocka, citromkarika. Hm. Isteni. Soha nem innám meg ezeket a bolti agyoncukrozott szénsavas üdítőket, botrányosan rosszulesnek. De bodzás koktélt innék. Van is a hűtőben, de most nem szaladhatok haza, az ebédhez más kell. Nem sokára itt a sárgadinnyeszezon - jut eszembe-, már látom is, ahogy körtével összeturmixolva, egy cseppnyi luxussal - kókusztejjel - keverve töltöm ki a tartalmas turmixot a koktélospohárba. Majd a vízparton, a gumicsónakban... Most azonban kérem azt az almafröccsöt, de hideg legyen ám!

- Van, aki citromlével keveri, az is sarkítja kicsit a bodza ízét - meséli anyu. A citromfű jobb. Innék most egy bodzás koktélt. Múltkor egy vödörrel készült, házibuliba. Egy liter jéghidegre hűtött szóda, egy kis pohár citromfüves bodzaszörppel, két deci narancslé, mentalevél és persze jégkocka, citromkarika. Hm. Isteni. Soha nem innám meg ezeket a bolti agyoncukrozott szénsavas üdítőket, botrányosan rosszulesnek. De bodzás koktélt innék. Van is a hűtőben, de most nem szaladhatok haza, az ebédhez más kell. Nem sokára itt a sárgadinnyeszezon - jut eszembe-, már látom is, ahogy körtével összeturmixolva, egy cseppnyi luxussal - kókusztejjel - keverve töltöm ki a tartalmas turmixot a koktélospohárba. Majd a vízparton, a gumicsónakban... Most azonban kérem azt az almafröccsöt, de hideg legyen ám!

- Van, aki citromlével keveri, az is sarkítja kicsit a bodza ízét - meséli anyu. A citromfű jobb. Innék most egy bodzás koktélt. Múltkor egy vödörrel készült, házibuliba. Egy liter jéghidegre hűtött szóda, egy kis pohár citromfüves bodzaszörppel, két deci narancslé, mentalevél és persze jégkocka, citromkarika. Hm. Isteni. Soha nem innám meg ezeket a bolti agyoncukrozott szénsavas üdítőket, botrányosan rosszulesnek. De bodzás koktélt innék. Van is a hűtőben, de most nem szaladhatok haza, az ebédhez más kell. Nem sokára itt a sárgadinnyeszezon - jut eszembe-, már látom is, ahogy körtével összeturmixolva, egy cseppnyi luxussal - kókusztejjel - keverve töltöm ki a tartalmas turmixot a koktélospohárba. Majd a vízparton, a gumicsónakban... Most azonban kérem azt az almafröccsöt, de hideg legyen ám!