A kegyelet napjai

"Tekintetes nemes, nemzetes vitézlő felsőgelléri Vass János Úr Fejér és Győr vármegye táblabírája  szabad királyi Székesfehérvár város tanácsnoka - elhunyt 1840 márciusában 71 évesen." Ez áll a székesfehérvári Hosszú temetőben azon a síremléken, amelyet Poklosi Péter,  a Városszépítő Egyesület elnöke restaurált. A síron péntek délben Vargha Tamás, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke,  Soós Gyula, a Fejér Megyei Bíróság elnöke, és Poklosi Péter az emlékezés  koszorúját helyezte el.  Soós Gyula rövid beszédében felidézte  Vass János munkásságát, elmondta: a város főjegyzője és polgármestere volt, az ő időszaka alatt kezdődött el a reformkori városszépítés, sétányok kialakítása, a Halesz és a Sóstó parkosítása.
A halottak napja alkalmából péntek reggel  hősi halottaikra emlékeztek  a  rendőrök is: a Hosszú temetőben  Reé István egykori  rendőr-főkapitány sírjánál  koszorúztak, majd  az  56-os  forradalom halottaira emlékeztek. Megemlékezést tartottak a Szentlélek katonai temetőben is.

Amikor  a lobogó  gyertyák  fényében elmormolunk   egy imát,  eszünkbe jut, hogy  nélkülük is ment tovább a  világ, s  bizony  nélkülünk is megy majd, ha  eljő  az idő... S a  fájdalmon túl milyen gondot hagyunk hozzátartozóinkra! Nagyszüleinket hogy megmosolyogtuk, amikor  mutatták pénzecskéjüket, "ezt a temetésünkre spóroltuk" és valaha harminc-ötvenezer tényleg elegendő is  volt egy tisztességes  búcsúztatásra.  Manapság  ennyiért (ahogy mondani szokás)  szóba sem állnak velünk a  temetkezési  vállalkozások. Még  Fehérváron sem,  pedig, meséli összehasonlításként  Csillahó Tamásné,  a  megyei önkormányzat temetkezési kft. felvételi irodavezetője, a  budapesti árakhoz képest olcsóbb a temetés.  A legszerényebb koporsós 180 ezer,  az urnás 120 ezer, a határ pedig a csillagos ég. Maga a  hamvasztás - amennyiben   kórházban  hal meg valaki - százezer forint. Ha otthonában éri a halál,  ehhez  még  szállítási költség is  jön.  Budapesten  a  temetés  ennél ötször magasabb árral kezdődik,  s  a sírhely is  húszszorosa  a fehérvárinak: itt a legolcsóbb egyes sírhely 16 500 forint, a kettes hasonló kategóriájú  20 900.  A  temetések  nyolcvan  százaléka már   urnás,  s  ezeknek   hatvanöt  százaléka   tényleges temetés,   a többi pedig  altemplomi nyugalomra helyezés.  Nagyon sokan pedig otthonukban  tartják szeretteik  hamvát,  vagy saját kertjükben  alakítják ki  a  végső pihenőhelyet,  esetleg   síremlékkel.    Síremléket   egyébként   nagyon  sokan  készíttetnek,  a megyeszékhelyen tizenegy sírköves  mester tevékenykedik. Egyikük   Somogyi Imre,  akitől nemcsak  az árakról, hanem  a sírkövek divatjáról  is  tudakozódtunk.   

    
- Egyre  többen  a letisztult,  kifinomult   formát  és a  nemesebb   anyagokat  keresik. Igaz, hogy  százezer forintért  műkőből is készülhet síremlék, de  készítettem már  nemes  gránitból  másfél millióért is.  Régen szokás  volt  különféle  idézeteket, sírverseket  is  vésetni a  táblára,  ma  már legtöbbször csak az elhunyt  neve, születési  dátuma és halálának éve  kerül a síremlékre.
Amikor a  lélek távozik, a hátramaradottak feladatává válik tehát a síremlékek gondozása. De ha ők is elmennek, az évszázados sírok, sírboltok egyre csak romosodnak, gazosodnak, borostyán és bozót növi be az eltávozottak kőemlékeit. Valódi megsemmisülés  mindaddig nincs, amíg az utókor emlékezik, ezt vallja  Poklosi Péter is, aki a Városszépítő Egyesület és a Magyar Hadisírgondozó Szövetség elnökeként már évtizedekkel ezelőtt felvállalta a város legrégebbi sírkertje, a Hosszú temető  rendbetételét diákjai segítségével, egy kőrestaurátor igényességével. Volt idő, amikor  nem ügyeltek a városlakók a  régi sírok megőrzésére, a '60-as években pedig szándékosan törtek  össze régi sírköveket, holott ide temetkezett a nemesség, a gazdag polgárok, a székeskáptalan, a táblabíró, orvosdoktor, rendőrkapitány, textilgyáros és a zeneköltő - sorolja Poklosi Péter.
- Három éve újítjuk fel itt a  műemléksírokat. Az elmúlt évtizedek nemtörődömsége, lelketlen pusztítása szembetűnő. Most időtálló, drága viaszoló, zuzmótlanító, fényesítő anyagokat használunk.
Merengő hangulatban járjuk a temetőt Poklosi  tanár úrral. Régen élt  emberek kápolnái, sírboltjai  előtt haladunk.
 - Elvadult növényzet alól ástuk ki a  törött, eldőlt, 1800-as években állított sírköveket. Ezeket  az Országos Kegyeleti Bizottság a  nemzeti sírkert részévé nyilvánította. Itt egy  '48-as alezredes fekszik, ott, az a fekete kő  Saj Móricz akadémikusé. Emitt nyugszik Horthy sógornője, Jószási Purgly Magda. Ez itt Fliegl Endre sírja,  ő faragta a barokk Fehérvárt. Saj Ferenc sírját jövő tavasszal újítjuk fel, ő építette az Árpád-fürdőt.  Megdöbbentő sírfeliratok, nyelvi érdekességek is felbukkannak a megszépített köveken. "Itt nyugszanak Kálmán Antal volt uradalmi igazgató hideg tetemei. Élni megszűnt 1847. év szeptember 24-én." És itt van Slamadinger Jenő  bíró, vaskereskedő család fia, aki saját pénzéből alapította a zeneiskolát.  Ez a temető a város történelmi, kulturális öröksége - mutat végig az emlékek kertjén Poklosi Péter.