Digitális bennszülöttek - ujjaik között a tudás!

Az egykori Matáv és a denveri illetőségű US West vállalatok vegyesházasságából 1989 decemberében megalakult a Westel Rádiótelefon Kft., és kezdetét vette a magyar mobiltelefónia története. A három torony irányította rendszert akkor mindössze negyvenezer szereplősre tervezték...  Mint utóbb kiderült, a mobiltelefon és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások az elmúlt két évtized egyik legsikeresebb iparágának ágyaztak meg húsz évvel ezelőtt.

A hőskor téglás éveiben már legendássá vált Westel 450-esek szűk négy éven át egyeduralkodhattak a piacon, majd 1994-ben a piacra kéretőzött a skandináv tőkével induló Pannon GSM Távközlési Rt. és  vele párhuzamosan  a Westel családhoz tartozó   Westel 900 Mobil Távközlési Rt. Az évről évre dinamikus fejlődést produkáló mobiltávközlési szektor  régiónkban is páratlannak bizonyult. Sőt,  a volt szocialista országok közül itt indultak be elsőként a mobilpiachoz kötődő szolgáltatások. Térségi hódításának keretében a brit illetőségű, ám a Magyar Postát is tulajdonosai között tudó  Vodafone hazai leánya 1999-ben lett a harmadik szereplő a honi mobiltelefóniába.
Az évezred utolsó évében lett igazán népszerű a felhasználók körében a rövid szöveges üzenet és a hangposta szolgáltatás is. A napjainkban a tizenkétmilliós előfizetői számot ostromló piac 2002-ben egy világpremiernek is tapsolhatott. Ez év májusában hazánkban mutatták be a képek küldésére kifejlesztett MMS szolgáltatást.
- Hullámhegyek és hullámvölgyek természetesen itt is akadnak, de a mobilüzlet  biztosnak látszik, csak a fejlesztők által diktált tempót kell tartani. Mert a vásárlók - bár árérzékenyek - figyelik és keresik az újdonságokat - mondja Tischler Edit, a mobiltelefonokkal foglalkozó Edimar Kft. munkatársa.
 A legtöbben az olcsó és praktikus készülékeket keresik, az utóbbi fél év legnagyobb slágere pedig az érintőképernyős készülék. A telefontrendeket pedig leginkább az ifjabb generációk diktálják, az idősebbek csak követik őket...
   
A maroktelefon vaskosan áthangolta társas kapcsolatainkat is.  Az anyanyelvünkre és mindennapi közbeszédünre gyakorolt  egyre intenzívebb  hatásáról dr. Ősz Ritát, a Dunaújvárosi Főiskola kommunikációs intézetének tanszékvezetőjét kérdeztük.
- A beszélt és az írott anyanyelvünk is sajnos jelentősen csonkult, és egyfajta anglicizmus uralkodott el rajta.  Elcsonkult szavak, ragok és toldalékok nélkül. Tőmondatok használata, a metaforikus gondolkodás kihalása: akár párhuzamot is vonhatnánk a '70-es évek Mézga család rajzfilmjével -  a mobiltelefon egyre inkább az újmagyar nyelv felé vezeti  korunk emberét. A mobil negatív hozománya a mobilfüggőség kialakulása, és az egyre fokozódó  ragaszkodás a virtualitáshoz. Ellenben az vitathatatlan, hogy némi pozitív előjelű magatartáskultúra-alakuláson is átment a társadalom. Az élet minden területén érzékelhető, hogy   gyorsabban, lényegretörőbben fogalmazzuk meg mondanivalónkat, és széles határok közt tartjuk a társas kapcsolatainkat - foglalta össze az utóbbi két évtized forgatókönyvét a tanszékvezető, akit a közeljövőről is kérdeztünk:
- A felnövekvő generáció, akiket már digitális bennszülötteknek nevezünk, a mobiltelefonnal együtt szocializálódtak, hiszen gondoljunk  csak bele,  már a mai érettségizettek is hároméves koruk óta részesei a mobilkommunikációs trendeknek.
 A  mobilkommunikációs hatást egy gondolatba sűrítenénk: a felnövekvő generációnak a tudás már az ujjai között, és nem a fejében van!  Vagyis olyan gyorsan és hatékonyan használják a wap technológia adta lehetőségeket adatok keresésére, információk továbbítására, s a többi, ahogy azt a mai felnőttek már felfogni sem képesek.  

Válságadó, avagy Robin nyilai

Az ünnepi, huszadik évforduló után jelentette be a kormány, hogy második gazdasági akciótervében válságadót ró ki a távközlési cégekre is. Az utóbbi években  jókora nyereség termelő szektortól 2010 és 2012 között évente hatvanegymilliárd forintot remél a kormány.   A tervezet szerint az  adó mértéke  sávosan növekszik,  500 millió forint éves árbevételig 2%, az 500 millió és 5 milliárd forint közötti sávban 4%, az 5 milliárd forint feletti rész után pedig 6,5%-os lesz. A kalkuláció  szerint a  Magyar Telekomnak  42 milliárd forintot,  a Telenornak 12 milliárdot, a UPC-nek pedig 4 milliárd forintot kell befizetni az államkasszába.