Móri per: Weiszdorn életfogytiglant kapott

- Igen, pánikszerű lövések  voltak - ezt mondta Weiszdorn Róbert 2008. szeptemberében, amikor Móré Erzsébet kolléganőmmel  interjút készítettünk vele   a székesfehérvári börtönben.  A férfi csütörtökön meghallgatta a Fővárosi Ítélőtábla döntését és az utolsó szó  jogán   az előzetes letartóztatásban öngyilkosságot elkövető társa, Nagy László nevében is bocsánatot kért a  móri bankrablás nyolc halálos áldozatának hozzátartozóitól, valamint a saját családjától. Hangsúlyozta: ő nem követett el emberölést, nem gyilkolt meg senkit.

Móron, 2002. május 9-én Magyarország legvéresebb bankrablását követték el. A banképületbe a déli órákban két fegyveres férfi lépett be, bezárták az ajtót, odabent nyolc ember esett áldozatul a fegyveresek vérengzésének. Hatan a helyszínen vesztették életüket, ketten a kórházban. A rendőrség  lezárta a környéket - később, a Weiszdorn-féle tárgyalássorozatban  kiderült, Pusztavám előtt megállították azt a kocsit is, amelyben Nagy László és Weiszdorn ültek -,  de a zárás nem vezetett  eredményre. Ennek ellenére a rablás után néhány órával már az országos rendőr-főkapitányság közölte a helyszínen várakozó újságírókkal, hogy  a bankban rögzített DNS-nyomok alapján állítható, a rablást és  a vérengzést Horváth Szilárd és társa  - aki azóta se került elő - követte el. Horváth egy idő után jobbnak látta,   ha a feladja magát, és  alibit szolgáltat, hisz nem volt köze a móri  rabláshoz. Még 2002. júliusában a rendőrség elfogta Kaiser Edét  és  Hajdú Lászlót. A Fővárosi Főügyészség  a vádiratot  majd két évvel később, 2004.  május 20-án  nyújtotta be,  a Fővárosi Bíróság első fopkon az év december 23-án hozta meg ítéletét. 
A nem jogerős ítéletben  Kaiser Edét tényleges életfogytiglanra ítélte a bíróság a móri vérengzés és más, igen súlyos bűncselekmények miatt. (Kaiser  néhány társával, köztük volt Hajdú  is,  több brutális rablótámadást hajtott végre postákban, utazási irodákban itthon és külföldön is. Többek közt  bűntársa volt az a bűntetett  előéletű Kiglics  Attila is, aki harmadrenmdű vádlottként szerepelt  az első tárgyalássosozatban, valamint ő volt az, aki a 25 millió forint nyomravezetői díjat átvehette. Kiglicset hosszú időn át őrizte a rendőrség.) Az első fokú perben  Hajdút 15 év letöltendő fegyházbüntetésre ítélték, a Kaiserrel közösen elkövetett fegyveres rablások miatt. A móri perben nem mondták ki bűnösségét. Majd egy év telt el, amikor a  Fővárosi ítélőtáblán elhangzott a perben a másodfokú ítélet, amely jogerőre emelte a Kaiserre kiszabott  tényleges életfogytiglani büntetést, Hajdú esetében    új eljárásra utasította a bíróságot, az első fokú ítéletet vele szemben hatályon kívül helyezte,  azaz a móri  rablás vádja alól felmentették.
 A móri bankrablás ügye akkor vett nem várt és hatalmas fordulatot, amikor 2007. februárjában a veszprémi postásgyilkossággal meggyanúsított Nagy Lászlót és Weiszdorn Róbertet  a   rendőrség összefüggésbe hozta a móri rablással. Nagy lakásán megtalálták azt a Scorpio  típúsú géppisztolyt, amely megegyezett a móri bankban életeket kioltó fegyverrel.  Lefoglaltak egy pisztolyt is, amiről megállapítták, azzal  oltották  ki a bankban szolgálatot teljesítő biztonsági őr életét.

 Kaiser Ede ügyvédje,   Dezső Antal ekkor nyújtotta be perújítási kérelmét védence érdekében.
Még 2007. májusában a Budai Központi Kerületi Bíróság előzetesbe helyezet azt a volt rendőrt, S.  Zoltánt, aki a bankrablással gyanúsított Nagynak a  maroklőfegyvert és a sorozatlövőt eladta.  Július  13-án a cellájában öngyilkosságot követett el, és meg is halt az ügy első számú gyanúsítottja, Nagy László. Weiszdorn maradt az egyedüli gyanúsított a móri rablásban.
A Nemzeti Nyomozó Iroda    az év decemberében ismertette az új eljárások eredményét.  Elhangzott, hogy a móri fiók kirablásának kitervelője az öngyilkosságot elkövető Nagy volt,  a bizonyítékok alapján egyértelművé vált, hogy Nagy lőtte le a bankfiókban a  nyolc embert,  Weiszdorn volt a társa. A vádirat -  az egyedüli vádlott ellen  - előre kitervelten nyereségvágyból, több emberen társtettesként  elkövetett  emberölés, valamint lőfegyverrel- és lőszerrel való  visszaélés bűntett  volt.
Weiszdorn pere a székesfehérvári bíróságon  2008. júliusában kezdődött és dcemberben hirdetett ítéletet  Mórocz Emil tanácsvezető bíró.   Az első fokon született ítélet szerint  a bíróság a férfit bűnösnek találta,  és életfogytig tartó fegyházbüntetsére ítélte  társtettesként, nyereségvágyból elkövetett emberölés, lőfegyverrel és lőszerrel való vissazélés  büntettében. Az ítélet indoklásból kikerült az előre  kitervelt minősítés.  A védők fellebezek,  a per a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódott, ahol ma megszületett a 40 évre szóló ítélet. 
A Fővárosi Ítélőtábla ezzel helyt adott az ügyészi indítványnak és tíz évvel megemelte a feltételes szabadlábra bocsáthatóság időtartamát, ugyanakkor nem ítélte tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre, ahogy azt a vádhatóság képviselője elsődlegesen kérte.  A táblabíróság előre kitervelten, társtettesként, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek Weiszdorn Róbertet. Az előre kiterveltséggel kapcsolatban, amelyet a korábbi elsőfokú döntés nem állapított meg, a bíró azt mondta: a vádlottak lőgyakorlatot végeztek, tervezték a rablást, terepszemléket tartottak, irányzott és nem figyelmeztető lövést adtak le a bankfiókban. A mintegy kétórás indoklás során a bíró az újabb minősítő körülmény mellett a büntetés kiszabásánál aláhúzta: Weiszdorn Róbert rendkívüli tárgyi súlyú bűncselekményt követett el, amely a legszigorúbb büntetést, az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását indokolja. Hozzátette: figyelembe véve azonban a szerepét, nem tartotta arányosnak a tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetést, azonban indokoltnak találta a feltételes szabadlábra bocsáthatóság időtartamát megemelni.

Kitért arra is, hogy az előzetes letartóztatása során öngyilkosságot elkövető, a bankfiókban 2002. május 9-én kivégzésszerűen gyilkoló Nagy László erőteljes ráhatását nem lehet Weiszdorn Róbert számára enyhítő körülményként értékelni. A bíróság szerint Weiszdorn több emberrel beszélt a bankrablás után telefonon, de senki nem számolt be arról, hogy zaklatott, zavart lett volna a férfi.
Az ítélet szerint Weiszdorn volt az, aki segített a bankfiók feltérképezésében, a rablás idején pedig rálőtt a biztonsági őrre, majd   - magát biztonsági őrnek kiadva -  a pénzintézet ajtajához állt és elküldte az érkező ügyfeleket.
A táblabíróság kimondta: a bankfiókba belépve először Weiszdorn lőtt, majd a bank ajtajában állva segítette társát a bűncselekmény véghezvitelében. Hangsúlyozta: alapvetően hibás volt az a védői érvelés, hogy a vádlott cselekményét külön kell vizsgálni, s az csak testi sértést valósított meg, mert a biztonsági őrre leadott lövések életelleniek voltak.   A bíróság szerint alapvető hiányosságokat mutatott a helyszíni szemle, a rendőrség munkatársai szakszerűtlenül jártak el. Példaként említette, hogy az épület körül nem kerestek lövedéket, holott az ablaküvegen két lövésnyom is volt, de még azokat sem látták el számmal. Rögzítették, hogy a helyszínen talált holttesteket elmozdították, de azt nem, hogy mely holttesteket és hogyan. 
A bíró felidézte, a móri eljárásban akkor következett be fordulat, amikor egy férfi bejelentette, hogy Tatabánya és Tarján között, az erdőben, több száz töltényhüvelyt és kilőtt lövedéket talált. A rendőrség később megállapította: 17 töltényhüvely a Móron használt fegyverből származik. Az ügyben tartott rendőrségi sajtótájékoztató után jelentkezett egy tanú, aki emlékezett, hogy fémdetektorával kivitt egy bizonyos embert az erdőbe. A bíró szerint csak a véletlennek köszönhető, hogy az illetőnek még megvolt a telefonszám a híváslistájában Nagy Lászlóhoz.



Dossziénk a móri bankrablásról ide kattintva!

OLDALTÖRÉS: A móri ügy a bíróság előtt - KRONOLÓGIA

A móri ügy a bíróság előtt - KRONOLÓGIA

2002. május 9. - Magyarország eddigi legvéresebb bankrablását követték el Móron, az Erste Bank helyi fiókjában. Két fegyveres összesen nyolc embert gyilkolt meg, közülük hatan a helyszínen, ketten később a kórházban haltak meg.
2002. május 13. - Feladta magát a rendőrség által a rablógyilkossággal összefüggésbe hozott Horváth Szilárd, s megkezdte egy korábbi, 8 hónapos büntetésének letöltését. 21-én a rendőrség bejelentette, hogy a bankban rögzített DNS-nyomok nem egyeznek a Horváth Szilárdtól vett mintával.
2002. július 22. - A rendőrség speciális szolgálata elfogta K. Edét és H. Lászlót, akiket meggyanúsítottak a móri rablás elkövetésével. 26-án kiderült, hogy a bankrablás helyszínén rögzített DNS-minta nem azonos az időközben előzetes letartóztatásba helyezett gyanúsítottaktól levett mintával.
2004. május 20. - A Fővárosi Főügyészség benyújtotta a vádiratot Kaiser Ede és Hajdú László ellen.
2004. december 23. - A Fővárosi Bíróság elsőfokú, nem jogerős ítéletében Kaiser Edét (korábban K. Ede) tényleges életfogytiglanra ítélte a móri vérengzés és más bűncselekmények miatt. A bíróság egyedül Kaiser Ede bűnösségét mondta ki többszörös emberölésben. A másodrendű vádlott, Hajdú László (korábban H. László) a Kaiserrel közösen elkövetett fegyveres rablások miatt tizenöt év fegyházat kapott. A harmadrendű vádlott, a büntetett előéletű Kiglics Attila az eljárásban két fegyveres rablás miatt három évet kapott.
2005. október 25. - A Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú tárgyaláson jogerőre emelte a Kaiser Edére első fokon kiszabott tényleges életfogytiglani szabadságvesztést, ugyanakkor hatályon kívül helyezte Hajdú László vonatkozásában az első fokú ítéletet, és új eljárásra utasította a Fővárosi Bíróságot.
2007. február 19. - A rendőrség őrizetbe vette a 2003. évi veszprémi postásgyilkossággal "kapcsolatba hozható" N. L.-t és társát, W. R.-t. A két férfit meggyanúsították a móri vérengzéssel is. Szakértői vélemény szerint az előzetes letartóztatásba helyezett N. L. lakásán talált Scorpio típusú géppisztoly megegyezett azzal, amellyel Móron kivégezték a bank alkalmazottait és ügyfeleit. Emellett a lefoglalt pisztoly is megegyezett azzal a fegyverrel, amivel a bank biztonsági őrét lelőtték. Kaiser Ede ügyvédje perújítási indítványt nyújtott be.
2007. május 18. - A Budai Központi Kerületi Bíróság előzetes letartóztatásba helyezte a 2002. május 9-én elkövetett móri bankrablás harmadik gyanúsítottját, S. Zoltánt, aki a gyanú szerint maroklőfegyvert és sorozatlövőt adott el a bankrablással gyanúsított N. Lászlónak. S. Zoltán a bűntett idején rendőrként szolgált.
2007. július 13. - Cellájában öngyilkos lett a móri mészárlás egyik gyanúsítottja, N. László, akit több, postások elleni rablótámadással és egy gyilkossággal is gyanúsítottak.
2007. december 20. - Miután a rendőrség vádemelési javaslattal lezárta a nyomozást, a Nemzeti Nyomozó Iroda ismertette a bankrablás miatt indult eljárások eredményét. Eszerint a móri bankfiók kirablása az azóta öngyilkosságot elkövető N. László ötlete volt, és a bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy ő mészárolta le a bankfiókban a nyolc embert, a móri bűncselekményben társa volt W. Róbert.
2008. április 2. - A Fővárosi Főügyészség benyújtotta a vádiratot a Fejér Megyei Bíróságra W. Róbert ellen a móri bankfiókban történt mészárlás ügyében. A főügyészség a férfit előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen társtettesként elkövetett emberölés, valamint lőfegyverrel- és lőszerrel való visszaélés bűntettével vádolta.
2008. április 14. - A Hajdúék elleni megismételt eljárás tárgyalására a Fővárosi Bíróság elé tanúként behozott W. Róbert kijelentette: Hajdúéknak semmi köze a móri ügyhöz.
2008. április 26. - A Fővárosi Ítélőtábla perújítást rendelt el a móri vérengzés miatt jogerős életfogytiglani büntetését töltő Kaiser Ede ügyében. A perújítást az indokolta, hogy az újabb bizonyítékok szerint feltehetően mégsem Kaiser követte el a bűncselekményt. 28-án a Fővárosi Bíróság úgy döntött, hogy a Hajdú elleni perben a móri vádpontot elkülöníti a többitől és felfüggeszti a peres eljárást, amíg Kaiser Ede perújítási eljárásában nem születik döntés. A végzés ellen az ügyész és a védő is fellebbezett, emiatt az Fővárosi Bíróság a Fővárosi Ítélőtáblára terjesztette fel az ügyet, ahol döntenek majd a móri vádpont elkülönítése, illetve felfüggesztése ügyében.
2008. május 28. - Első fokon hét év fegyházbüntetésre ítélte a tatabányai bíróság S. Zoltánt. Ő adott el 2001 nyarán két géppisztolyt és három pisztolyt N. Lászlónak, aki a fegyvereket a móri bankfiók kirablásánál használta. A bíróság súlyosbító körülményként értékelte, hogy S. Zoltán a cselekmény elkövetésekor rendőr volt.

2008. június 9-10. - Székesfehérvárott a Fejér Megyei Bíróságon a móri bankrablás ügyében lezajlott büntetőper egyedüli vádlottja a 35 éves Weiszdorn Róbert (korábban W.R.) volt, mivel a gyanúsított Nagy László (korábban N. László) 2007. július 14-én öngyilkos lett. Weiszdorn ellen a vád előre kitervelten, több emberen, társtettesként elkövetett emberölés, valamint lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés volt. A vádlott csak részben ismerte el a bűnösségét, mert - mint mondta - ott volt ugyan a bankrablás színhelyén, részt vett a rablásban, de emberélet kioltásához nincs köze. A bíróság a tárgyalást a tanúk meghallgatása után 2008. szeptember elejére elnapolta.
2008. szeptember 24. - A Fővárosi Bíróság az áprilisban elrendelt perújítási tárgyalás első napján félbeszakította Kaiser Ede jogerősen kiszabott, tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésének végrehajtását. A férfit ugyanakkor előzetes letartóztatásba helyezte az elsőfokú ítélet kihirdetéséig.
2008. október 22. - A Fővárosi Bíróság első fokon 17 év fegyházbüntetésre ítélte Hajdú Lászlót emberölési kísérlet, három rablás, egy súlyos testi sértés kísérlete, lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés és közokirat-hamisítások miatt, de a Fővárosi Ítélőtábla határozata alapján felmentette a 2002-es móri bűncselekménnyel kapcsolatos vádpont alól.
2008. december 18. - Székesfehérvárott a Fejér Megyei Bíróság első fokon életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte Weiszdorn Róbertet, a 2002. május 9-i móri fegyveres bankrablás vádlottját. A bíróság Weiszdornt bűnösnek találta társtettesként, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés, valamint lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettében.
2009. június 24. - Nem jogerősen két év három hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a budapesti XX., XXI. és XXIII. kerületi bíróság Kaiser Edét egy ausztriai pénzváltó kifosztása miatt. A bűncselekmény elkövetését korábban azért ismerte be a vádlott, hogy igazolja: nem a móri bankrablásból, hanem ebből a lopásból volt pénze 2002 májusában.
2009. november 6. - A Fővárosi Bíróság perújítási eljárásban hozott első fokú ítéletében kimondta, hogy Kaiser Ede nem bűnös a 2002-ben elkövetett, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablásban, ugyanakkor a vádlottat 18 év szabadságvesztésre ítélte tucatnyi más bűncselekmény miatt.
2010. november 16.  - Megkezdődött Weiszdorn Róbert büntetőperének másodfokú tárgyalása, november 25-én a védő határozott idejű szabadságvesztés kiszabását indítványozta.
2010. december 2. - Az ügyész a 17 éves szabadságvesztés súlyosbítását, az ügyvéd elsődlegesen új eljárást, másodlagosan enyhítést kért a móri bankrablással korábban megvádolt Hajdú László ügyében.