Elbocsátást, bevételkiesést hozna a vasárnapi pihenőnap? Ellentétek a javaslat miatt

A szabad vasárnapról szóló törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésben a kisebbik kormánypárt, a KDNP. Az indítvány nem csupán a kereskedelmet érintené, de ezzel  az ágazattal kapcsolatban  váltotta ki a legtöbb vitát. A javaslat szerint az üzletek csupán az év 12 vasárnapján tarthatnának nyitva. A korlátozás alól az alkalmazottak nélkül működő családi vállalkozások boltjai kapnának felmentést. A törvénymódosítás célja a beterjesztők szerint az lenne, hogy a vasárnap általános pihenőnap legyen, és csak azok dolgozzanak,  akiknek a munkájára ténylegesen alapvető társadalmi szükség van. Az ellenzők szerint nagy számú elbocsátást, az állam bevételeinek milliárdokkal történő megkurtítását jelentené a javaslat realizálása.

Az üzletek vasárnapi nyitva tartásának  korlátozását célozza a törvényjavaslat, amelyet az ünnepek előtt nyújtott be a KDNP.  A szabad vasárnapról szóló törvényjavaslat szerint évente 12 alkalommal tarthatnának nyitva a boltok a hét utolsó munkanapján. Ez alól a korlátozás alól csak azok a családi vállalkozások kapnának felmentést, amelyek alkalmazott nélkül képesek kiszolgálni a vásárlókat  - nyilatkozta Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciójának vezetője.
A javaslat élénk tiltakozást váltott ki a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) részéről is. Utóbbi számításai szerint a javaslat realizálása  direkt módon évi 250 milliárd forint bevételkiesést jelent az államháztartásnak. A kiskereskedelmi szektorban pedig 20-25 ezer fő elbocsátását vonná maga után a vasárnapi nyitva tartás korlátozása - nyilatkozta a távirati irodának Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára.
Alapos egyeztetést  lát szükségesnek a kérdésben a MGYOSZ, amely kész tárgyalni a törvényt érintő egyes részletek módosításáról, de a vasárnapi munkavégzés egységes betiltását ellenzi - derült ki Rolek Ferenc, a szervezet alelnökének múlt heti nyilatkozából, amelyre Harrach Péter   többek között  úgy reagált, hogy a kormánynak kötelessége a munkavállalók érdekeit is szem előtt tartania.  A frakcióvezető szerint nincs szó általános munkavégzési tilalomról, a kérdésről pedig már két éve folyamatosan konzultálnak a munkaadók szervezeteivel, illetve a szakszervezetekkel. Harrach Péter szerint a kiskereskedelmi forgalom négy százaléka zajlik hét végén. A szabad vasárnap bevezetése ugyanakkor növelhetné a kisboltok forgalmát, versenyképességét. 

A javaslattal kapcsolatban lapunk több multinacionális áruházláncot is megkeresett, választ azonban egyedül a  Tesco-Global Áruházak Zrt.-től kaptunk. A vasárnapi nyitva tartás egy, a magyar lakosság által kedvelt és megszokott lehetőség. Különösen így van ez azok esetében, akiknek hétköznapi munkaterheltségük miatt nincs elég szabadidejük, vagy kisgyermekük felügyeletét csak hét végén tudják megoldani.  Ami az alkalmazottakat illeti: az ő számukra  nemcsak az ebből fakadó, cégenként akár 10-15 százalékot  is elérő létszámleépítés jelent veszélyt, de attól a hét végi kiemelt pótlékoktól is elesnének, amely akár plusz 85 százalék is  lehet, és amely miatt sokan szívesen vállalják a hét végi munkát -  a többi közt ez áll a Tescótól kapott levélben.

 A multinacionális cégekkel, nagyáruházakkal a sokszor családi vállalkozásként üzemeltetett vegyesboltok nehezen veszik fel a versenyt.
Mohl László és felesége húsz éve kereskednek. Jelenleg Iszkaszentgyörgyön üzemeltetnek szatócsboltot.
Úgy vélik: az esetleges változás nem javítana a kiskereskedők helyzetén.
- A vasárnapi nyitva tartás korlátozásától nem lesz jobb egy kisboltnak. Ez a nagyáruházakban dolgozó alkalmazottakat védi, az ő pihenőidejüket biztosítaná. Mi hét végén is nyitva szoktunk lenni, úgyhogy különösebben nem érint minket  - mesélik.
Amióta nálunk is letelepedtek a multik, megváltozott a vásárlási kultúránk. Egy vegyesboltba már nem szokás nagybevásárlás céljából menni, csak olyan cikkekért térnek be a legtöbben, ami a heti bevásárláskor elmaradt vagy hirtelen elfogyott otthon. 
- Tíz éve előre tudtam, kik jönnek be egy nap vásárolni. Mindenkit személyesen ismertem, tudtam, ki mit kér majd, akár előre oda is készíthettem volna az árut a pultra. Most azt sem tudom megbecsülni,  naponta mennyi termék fogy el. A kisboltosoknak nem kedvez a raktáráruházakban, nagy tételben kínált áru sem. Ha veszek mondjuk egy raklap kekszet, nem biztos, hogy el tudom adni a szavatossági idő lejárta előtt. Úgy tapasztaltam, csak az italnagykereskedések kínálnak viszonylag kedvező árakat a kiskereskedők számára. Van olyan áruházlánc, ahol esetleg olcsóbban megvehetnék egy-egy terméket, mint a nagykerben - meséli az iszkaszentgyörgyi  boltos.
Sokan vélik úgy, ha vasárnap zárva lennének az áruházak, szombaton éjfélig mindenki elintézhetné a nagybevásárlást,  s adott esetben a mostaninál is hosszabb sorok kígyóznának egy-egy nagyáruház kasszasora előtt.
A törvénymódosítás  - föltéve, hogy  az Országgyűlés elfogadja -  2012. január elsejével lép hatályba.

A sógorok igen szigorúak

- Az EU régi tagállamainak általában korlátozzák az üzletek nyitva tartását, az új tagoknál viszont jellemzően szabadon dönthetnek a boltok.

- A legszigorúbb szabályozás Olasz-, Németországban és Ausztriában van érvényben. Nagy-Britanniában és Írországban a hét minden napján, napi 24 órában költheti pénzét a vásárló.

- Ausztriában szombaton legkésőbb 18 órakor be kell zárni, vasárnap pedig nem lehet kinyitni.