Nyugdíj - a legégetőbb kérdések és válaszok!

A legaktuálisabb kérdések a témakörben a magánnyugdíjpénztári tagságra vonatkozók.
A magán-nyugdíjpénztári tagság fenntartásáról 2011. január 31. napjáig kell személyesen nyilatkozni valamely nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél. A személyes nyilatkozásnak a személyazonosság ellenőrzése céljából van jelentősége. A tartósan külföldön foglalkoztatott, a tartós külföldi szolgálatot teljesítő vagy a külföldön tanulmányokat folytató pénztártag a Magyar Köztársaság külképviseletén is tehet nyilatkozatot a pénztártagsága fenntartásáról, amely során a külföldi tartózkodása jogcímét igazolnia kell. Aki a nyilatkozatát rajta kívülálló okból 2011. január 31-ig nem tudja megtenni, az az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül, de legfeljebb 2011. február 28-áig, - a nyilatkozat pótlásával egyidejűleg - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknél illetve az említett esetekben a külképviseleteken - igazolási kérelmet terjeszthet elő. 2011. február 28-át követően azonban igazolási kérelem benyújtásával sem tehető nyilatkozat. Az igazolási kérelemről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, annak előterjesztését követő 15 napon belül dönt. Ha az igazolási kérelemnek helyt adnak, a magán-nyugdíjpénztári tagság nem szűnik meg, illetve 2011. március 1-jére visszamenőlegesen helyreáll.

 Ha a pénztártag a magánnyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonyát nem kívánja fenntartani, személyes megjelenése nem szükséges és nyilatkozatot sem kell tennie, mivel a társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő magán-nyugdíjpénztári tag tagsági jogviszonya a törvény erejénél fogva 2011. március 1. napjával megszűnik.
 A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tag maga döntheti el, hogy milyen formában kéri vissza a kiegészítő tagdíjat és az infláció feletti hozamot. Erről 2011. március 1-jéig a magán-nyugdíjpénztára felé írásban kell rendelkeznie. A visszalépő magán-nyugdíjpénztári tagok követeléséről, az egyéniszámla-egyenlegről csak az adott magán-nyugdíjpénztár tud nyilatkozni, mivel ilyen adatokról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknek nincs tudomásuk.
 A nyugdíjra jogosultsággal kapcsolatban többen is érintették a biztosítással járó jogviszony, például munkaviszony, közalkalmazotti vagy egyénitársas vállalkozói viszony  megszüntetésének kérdéskörét.
 A lényeg a következő: az öregségi nyugdíjra jogosultság egyik feltétele az, hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíjat megállapítják (pl. 2011. február 1. napjától kezdődően), ne álljon biztosítással járó jogviszonyban, pl. munkaviszonyban, közalkalmazotti vagy köztisztviselői stb. jogviszonyban. Ha az egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó egyéni vagy társas vállalkozás tagja, e tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytatja, akkor a vállalkozói jogviszonyát nem kell megszüntetnie, mivel a saját jogú nyugdíjas státuszára tekintettel kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, amelyet azonban az állami adóhatóság felé be kell jelentenie.

 Több özvegy is sérelmezte, hogy miért nem kaphat özvegyi nyugdíjat, ha a saját öregségi nyugdíjuk megállapítását megelőzően házastársuk halála több mint tíz éve történt?
 Ha az özvegyi nyugdíj nem házasságkötés miatt - hanem például az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnése miatt - szűnt meg, az özvegyi nyugdíjra jogosultság akkor éled fel, ha a feltételek valamelyike - az öregségi nyugdíjkorhatár elérése, rokkantság- az özvegyi nyugdíj megszűnését követő 10 éven belül beáll. „Ha az özvegyi nyugdíjra jogosultság 2007-ben megszűnt és az özvegy például 1955-ben született, esetében az özvegyi nyugdíjra jogosultság nem éled fel, mivel az öregségi nyugdíjkorhatárát, a betöltött 64. életévét csak 2019-ben, tehát az özvegyi nyugdíj megszűnését követő 10 éven túl tölti be. Ezen az sem változtat, ha 2016-tól, a 61. életévétől előrehozott öregségi nyugdíjra lesz vagy lehet jogosult, mivel az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság vagy annak igénybe vétele nem azonos az öregségi nyugdíjkorhatár elérésével.

 Néhányan kérdezték azt is, hogy az elkövetkező években miként emelkedik az öregségi nyugdíjkorhatár, mennyi a korhatára pl. annak, aki 1955-ben született?  A kérdéseket aktuálisnak tartjuk, ezért a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság által rendelkezésre bocsátott tájékoztatást közzé tesszük. A kérdésre elhangzott válasz szerint, aki 1955-ben született, annak a betöltött 64 év az öregségi nyugdíjkorhatára.  Az öregségi nyugdíjkorhatár emelése csak az 1951. december 31. napja után születetteket érinti, tehát az 1952. január 1-je előtt születettek öregségi nyugdíjkorhatára változatlanul a betöltött 62 év. Lásd táblázatunkat! 

A témát  folytatjuk! Szó lesz a nők 40 év utáni kedvezményes nyugdíjáról, az előrehozott nyugdíjról is.

Még több információ nyugdíjügyben  - kattintson a téma további cikkeiért!