Sukoró-ügy: a beruházó lépései és a jogszerűség próbája

Joáv Blum és a KC Bidding Kft.  sem teljesítette a koncessziós szerződésben előírt feltételeket, ezért a magyar állam a megállapodás felbontása mellett a 900 millió forintos kötbért is jogosan követelheti - mondta az elszámoltatási kormánybiztos a Magyar Nemzetnek  az érintett minisztériumok és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal témafelelőseinek megbeszélése után.
A Jobbik  közlemény juttatott el lapunkhoz, amelyben  már kész tényként  üdvözölték, hogy a kormány felbontotta a  szerződést (erről hivatalos tájékoztatást még nem kaptunk).  Egyedüli indulóként annak idején a  KC Bidding Kft. nyerte el a kaszinó működtetésére kiírt pályázatot. Az akkori pénzügyminiszter, Oszkó Péter a koncessziós szerződéshez garanciákat kért, ezek egyike volt, hogy a beruházó lépései kiállják a jogszerűség próbáját. (A  perek folynak.) A koncesszió azt jelenti, hogy az állam (az önkormányzat)  bizonyos  tevékenységek  jogát visszterhes szerződéssel, időlegesen úgy engedi át, hogy a jogosultnak részleges piaci monopóliumot biztosít. A szerencsejáték állami monopólium, tehát csak így lehetett  nem állami cégnek jogot adni  a működéshez. Az érintett önkormányzatok előzetes hozzájárulására is szükség volt. Kaszinó létesítésére a Közép-dunántúli régióban, a kiíráshoz egyetértésüket adó önkormányzatok közigazgatási területén kerülhetett sor.  A régióban 133, Fejérben 28 önkormányzat döntött előzetesen úgy, fogadná a kaszinót. Ezeket a hozzájárulásokat az érintettek egy része azóta visszamondta.

Kedden tettük fel kérdéseinket az ügy két legfontosabb szereplőjének:  a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, és  a beruházó  kft.-nek. Mindkét helyen megígérték, válaszolnak felvetéseinkre, de ez péntek estig sem történt meg. Pedig a mostanában olyan sokat emlegetett médiatörvény egyik paragrafusa  szerint az állami és önkormányzati szervek kötelesek segíteni a médiatartalom-szolgáltatók tájékoztatási feladatának elvégzését.

Cikkeink a Sukoró-ügyről itt!