2011.03.02. 15:39
Líbia - FIDH: eddig 6 ezer halálos áldozat
A líbiai kormányellenes tüntetések elleni fellépések halálos áldozatainak száma elérte a hatezret, ebből csak Tripoli városában 3 ezren vesztették életüket - közölte szerdán Párizsban az Emberi Jogok Líbiai Ligája nevű szervezet szóvivője.
Líbia-Gates a repüléstilalmi övezet megteremtése támadást jelentene
A líbiai felkelőket védő repüléstilalmi övezet létrehozásának líbiai terület elleni támadással kellene kezdődnie - figyelmeztetett szerdai washingtoni kongresszusi meghallgatásán Robert Gates amerikai védelmi miniszter. Gates ugyanakkor rámutatott, hogy ha Barack Obama elnök - mint az amerikai haderő főparancsnoka - elrendelné, hogy teremtsék meg a légi fedezetet a Moammer Kadhafi líbiai vezető ellen harcoló erők számára, akkor a Pentagon képes lenne ennek végrehajtására.
A védelmi miniszter elmondta, hogy a támadás célja az észak-afrikai ország légvédelmének megsemmisítése lenne. Hangsúlyozta, hogy a "nagy országban" végrehajtandó "nagy művelethez" több repülőgépre lenne szükség, mint amennyit egyetlen repülőgép-hordozón van.
"Nevezzük nevén a dolgokat. A repüléstilalmi övezet megteremtése egy Líbia elleni támadással kezdődik, amely megsemmisíti a légvédelmet, azután lehet csak a gépeket az ország felett reptetni anélkül, hogy amiatt aggódnánk, hogy a srácainkat lelövik" - szögezte le Gates.
A védelmi miniszter emlékeztetett rá, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata nem adott felhatalmazást az erő alkalmazására.
Noha katonai szakértők szerint a líbiai légvédelem nem lehet különösebben erős, Mike Mullen, az amerikai egyesített vezérkar főnöke kijelentette: azt jelentős fenyegetésként kell felfogni.
"Amíg meg nem bizonyosodtunk az ellenkezőjéről, feltételeznünk kell, hogy nagyon ügyesek" - jelentette ki Mullen tengernagy, aki szerint az Egyesült Államoknak mindeddig nem sikerült hitelt érdemlő megerősítést szereznie azokkal a jelentésekkel kapcsolatban, amelyek szerint a líbiai légierő tüntetőkre vagy a felkelők hadseregére tüzelt volna.
A repüléstilalmi zóna létrehozása nem feltétlenül vetne véget a líbiai felkelők elleni szárazföldi támadásoknak.
"Az egyik legnagyobb aggályunk az, hogy Líbia káoszba süllyed és egy gigászi Szomáliává válik" - jelentette ki szerdai szenátusi meghallgatásán Hillary Clinton amerikai külügyminiszter.
Clinton egyebek mellett elmondta, hogy Irakban és Afganisztánban az al-Kaida terrorszervezet számos aktív tagja Kelet-Líbiából származik, amelyet most "Líbia szabad övezetének nevezünk".
FIDH: eddig 6 ezer halálos áldozat
"Az áldozatok száma az egész országban 6 ezer, amelyből 2 ezren Tripoliban, 2 ezren Bengáziban, ezren pedig más városokban", Zavíjában vagy Zentenben (haltak meg) - mondta Ali Zeidan, az Emberi Jogi Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (FIDH) nevű nem kormányzati szervezet párizsi székhelyén tartott sajtótájékoztatóján.
Moammer Kadhafi líbiai vezető párizsi emigrációban élő egykori protokollfőnöke eközben annak a véleményének adott hangot, hogy a diktátor Tripoliban van, de ott állandóan lakóhelyet vált, "soha nem fog külföldre távozni és végig harcolni fog".
Légicsapás Bregánál, nincsenek áldozatok
Légicsapás Bregánál, nincsenek áldozatok
Két rakétát lőtt ki a líbiai légierő egyik harci gépe szerdán a kelet-líbiai Marsza el-Brega városára, de a légicsapás a jelek szerint nem követelt áldozatokat - jelentette az AFP francia hírügynökség egyik újságírója.A támadás egy olyan tér közelében történt, ahol a lakosok a Moammer Kadhafi líbiai vezetőhöz hűséges kormányerők ellentámadásának bukását ünnepelték.
A kormányerők szerda reggel indítottak ellentámadást, hogy visszaszerezzék az ellenőrzést a kormányellenes lázadók kezére jutott város felett.
Ellenzékiek légicsapásokat kértek
Líbiai ellenzékiek azt kérték szerdán az ENSZ-től, hogy adjon felhatalmazást légicsapásokra a zsoldosok ellen, akik Moammer Kadhafi vezető oldalán harcolnak. Ezt egy szóvivőjük jelentette be a líbiai nagyvárosban, Bengáziban, amely a keleti országrésszel együtt az ellenzék kezén van.
Vizsgálatot kezd Líbia ügyében a Nemzetközi Büntetőbíróság
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze szerdán közölte: hivatalos vizsgálatot kezd annak megállapítására, hogy a Kadhafi-rezsim követett-e el emberiesség elleni bűncselekményeket Líbiában. A testület ezzel példátlanul rövid idő alatt reagált a Líbiával kapcsolatos megkeresésre, ugyanis az ENSZ BT a hétvégén döntött úgy, hogy a bíróság elé terjeszti az ügyet. Az ICC ügyészei többnyire hónapok alatt döntik el, hogy indítsanak-e vizsgálatot lehetséges háborús bűnök ügyében, de volt már olyan eset, hogy évekig mérlegeltek.
Közleménye szerint Luis Moreno-Ocampo ügyész "a rendelkezésre álló információk előzetes áttekintése alapján" döntött a vizsgálatról. A következő lépés az lesz, hogy csütörtökre az ügyész elkészít egy összegzést "az esetleg felelősségre vonható személyekről és jogi személyekről, s figyelmezteti őket, hogy tartózkodjanak a további bűncselekményektől".
Miután elegendő bizonyítékot gyűjtött, az ügyész az ICC bírái elé terjeszti az ügyet, s ők döntenek arról, hogy adjanak-e ki és ki ellen letartóztatási parancsot.
Az ICC a világ első állandó, háborús bűncselekményekkel foglalkozó bírósága, amely emberiességi és háborús bűncselekményeket, valamint a népirtás kategóriájába tartozó ügyeket vizsgál. A testület eddig öt afrikai állam ellen indított vizsgálatot.
Francia és brit katonai erők menekítik haza az egyiptomiakat
A francia külügyminisztérium szerdán bejelentette, hogy több repülővel és egy hadihajóval - az Európai Unióval való együttműködésben - legalább ötezer egyiptomi vendégmunkást menekít haza hamarosan a líbiai-tunéziai határról Egyiptomba. A France Info hírrádióban a francia vezérkar szóvivője megerősítette, hogy a francia haditengerészet egyik hajója elindult a líbiai partok felé, ahova két napon belül érkezik meg. A több hete a tunéziai határon várakozó egyiptomiak evakuációját a francia hadsereg leghamarabb csütörtökön kezdi meg: a cél öt nap alatt legalább ötezer embert hazajuttatni.
A külügyminisztérium annak lehetőségét is vizsgálja, hogyan küldhet sátrakat és egyéb sürgősségi felszerelést azon nehéz helyzetbe került embereknek, akik Líbián belül tartózkodnak.
A brit miniszterelnök eközben a londoni parlamentben közölte, hogy Nagy-Britannia még a szerdai napon légihidat létesít a tunéziai-líbiai határon rostokoló több ezer ember hazaszállítására Egyiptomba: az első járat a nap folyamán el is indulhat.
A tunéziai hatóságok szerint a Kadhafi-rezsim elleni tüntetések kezdete óta több mint 30 ezer, Líbiában dolgozó egyiptomi vendégmunkás érkezett a líbiai-tunéziai határra, ahol a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) egyre kritikusabbnak ítélte meg a helyzetet.
Az új francia külügyminiszter első televíziós interjújában a Líbián belüli katonai beavatkozás veszélyeire figyelmeztetett.
"Egy katonai beavatkozást kétszer végig kell gondolni. Nem tudom, hogy mi lenne az arab közvélemény reakciója, ha azt látná, hogy NATO-erők érkeznek a Földközi-tenger déli részére. Ez nagyon kontraproduktív lehet" - hangsúlyozta kedden este Alain Juppé a TF1 kereskedelmi televízió híradójában.
A francia diplomáciai vezetője elmondta: az Egyesült Államok - amely már hadihajókat küldött a térségbe - szárazföldi katonai beavatkozást nem támogat Líbiában. "A hajóikat mozgatják" - fogalmazott a külügyminiszter, arra utalva, hogy elsősorban erődemonstrációról és nem egy katonai beavatkozás kezdetéről van szó Washington részéről a Kadhafi-rezsim ellen, amely Juppé szerint "meg fog bukni, mert teljesen elszigetelődött".
Az interjút megelőzően Nicolas Sarkozy államfő válságértekezletet hívott össze hivatalában a líbiai kérdésről, amely arra utal, hogy a katonai erők mozgósítása a líbiai vezetés ellen komolyan foglalkoztatja a nyugati hatalmakat. Juppé ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ehhez mindenképpen az ENSZ felhatalmazására van szükség.
A Le Monde című napilap szerda délutáni számában arra hívta fel a figyelmet, hogy Franciaország az egyetlen ország, amely ennyire nyíltan és határozattan ellenzi a katonai beavatkozást Líbiában.
Elhalasztják az Arab Liga csúcsértekezletét
Elhalasztják az Arab Liga csúcsértekezletét
A térségben kialakult helyzet miatt májusra halasztják az Arab Liga e hónap végére tervezett bagdadi csúcsértekezletét - közölte szerdán egy a szervezet kairói értekezletén részt vevő diplomata. A múlt évi csúcs házigazdájaként az Arab Liga elnökségét ellátó Líbia már február 18-án bejelentette a csúcs elhalasztását, de akkor Irak cáfolta a hírt, mondván, hogy a halasztás nem lehet "egyéni döntés" eredménye.
Robbanás rázta meg Brega városát, harcok
Több szemtanú látta, amint egy vadászrepülőgép átsuhan az egyetem körzete felett, majd röviddel később füstfelhő emelkedett a magasba - így elképzelhető, hogy légicsapás történt. Áldozatokról nem érkezett jelentés.
A lázadók azt állítják, a Kadhafi-hű erőket körbezárták az egyetem és egy olajtársaság területén.
A kormányt támogató erők szerda reggel indítottak támadást a Földközi-tenger partján fekvő, kulcsfontosságú olajkikötővel rendelkező - korábban a lázadók kezére jutott - város ellen, a harcok kimenetele napközben bizonytalannak tűnt.
Ez az első komoly jele annak, hogy a kormányerők megpróbálják visszaszerezni az ellenőrzést az ellenzék kezére jutott területek - az országnak szinte a teljes keleti fele - felett. A fővárostól, Tripolitól 740 kilométerre keletre fekvő Brega elfoglalása az eddigi legjelentősebb katonai sikere lenne a Kadhafihoz hű erőknek a líbiai lázadás két héttel ezelőtti kitörése óta.
A településtől 75 kilométerre lévő nagyobb városban, Adzsdábíjában a helyi lakosok megkezdték a felkészülést a védekezésre, attól tartanak ugyanis, hogy a Kadhafi-hű erők Brega után ellenük indulnak meg.
Az ellenzék feltételezi, hogy a Kadhafi-rendszer az délnyugati, sivatagos területeiről dob át erősítést légi úton a tengerparti frontvonalakra.
Brega és Adzsdábíja az ellenzék kezén lévő kelet-líbiai területek legnyugatibb részén fekszik. A kormányerők az észak-afrikai arab ország északnyugati, Tripoli központú szegletébe szorultak vissza, de még itt is több település a lázadók kezére került, miután a helyi lakosság zendülő katonai egységek támogatásával fellázadt a központi kormány ellen, és elűzte Kadhafi híveit.
A kormányerők az elmúlt napokban visszafoglaltak két ilyen települést, a stratégiai fekvésű Garjánt Tripolitól délre, valamint a fővárostól nyugatra fekvő Szabraszát.
Az ellenzék több más településen azonban sikeresen visszaverte a kormányerők támadását: Závja, Miszráta - az ország harmadik legnagyobb, Tripolitól keletre fekvő városa -, valamint Zintán is a lázadók kezén maradt.
Kadhafi ismét azt hangoztatta, hogy nem ő gyakorolja a tényleges hatalmat
Kadhafi ismét azt hangoztatta, hogy nem ő gyakorolja a tényleges hatalmat
Kadhafi Tripoliban népes hallgatóság előtt, egy zárt helyen rendezett nagygyűlésen azt fejtegette, hogy ő nem elnök, tehát nincs miről lemondania.
A rendezvényen éppen annak a fordulópontnak a 34. évfordulóját ünnepelték, amelynek során a hatalomgyakorlást a tömegekre ruházták át. Azóta az emberek - Kadhafi elmélete alapján - népi bizottságok megválasztott tagjai révén saját maguk kormányozzák Líbiát. Kadhafi ezt a "népfelségen" alapuló rendszert Zöld Könyv című politikai kiáltványában fogalmazta meg.
Kadhafi azt állította, hogy 1977 óta nem voltak tüntetések az országban. Azt is közölte, hogy nem csak ellenzéki, hanem őt támogató tömegmegmozdulások is lezajlottak, csak ezekről a műholdas hírtelevíziók nem sugároztak beszámolókat.
A válság okait boncolgatva Kadhafi úgy vélte, hogy az al-Kaida áll a felkelés mögött. Szerinte a nemzetközi terrorhálózat "alvó sejtjei" beszivárogtak Líbiába, fegyverekre tettek szert, majd megtámadták a biztonsági erőket.
Kadhafi túlzónak tartotta a halálos áldozatokról külföldön ismertetett becsléseket, amelyek szerint 2 ezren is meghalhattak a líbiai konfliktusban. Az ezredes szerint 150-en vesztették életüket a "terroristák" felkelésében.
Hozzáfűzte: ha viszont külföldről támadás érné az országot, líbiaiak ezrei halhatnának meg. Az intervenció esetén véres háború alakulna ki - mondta Kadhafi, de leszögezte: Líbia a végsőkig, az utolsó emberig harcolna.
Kadhafi kijelentette azt is, hogy Líbia nyitott az ENSZ előtt, és javasolta a világszervezetnek, hogy küldjön tényfeltáró küldöttséget az észak-afrikai országba a valós helyzet felmérésére. Hogyan hozhat az ENSZ olyan döntéseket, amelyek 100 százalékig hamis információkon alapulnak? - tette fel a kérdést.
A nagygyűlést a líbiai állami televízió egyenesben közvetítette. A hallgatóság többször éltette a líbiai forradalom vezetőjét, és arra kérte, hogy maradjon az ország élén.