Japán - Ismét földrengés, az atomkatasztrófa szintjét magasabbra emelték (frissülő hír)

Aszódi: a fukusimai események új besorolása nem azt jelenti, hogy nőtt a veszély

Rendkívül fontos, hogy semmilyen új körülmény nincsen, nem azért sorolták át a fukusimai balesetet, mert rosszabbra fordult a helyzet, hanem most jutottak el az adatok elemzésében addig, hogy értékeljék a besorolást - hangsúlyozta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója. Mint mondta, az új besorolás nem függ össze azzal a tűzzel, amely egy kapcsolószekrényben ütött ki a fukusimai telephelyen, sem az újabb erős földrengéssel, amely hétfőn rázta meg a szigetországot.
A kérdésre, hogy miért került egy "kalapba" a fukusimai baleset a szintén hetes minősítésű csernobili katasztrófával, kifejtette, hogy a Fukusimában történteket eddig reaktoronként sorolták be, most pedig az egész eseménysort, az egész telephelyet, illetve az összes kibocsátást együtt értékelik, hiszen a környezeti hatást illetően nincs jelentősége annak, hogy melyik reaktorból származik a kibocsátás. 
 Az INES-skálán a 4-es és a fölötti szintnél az események következtében a környezet is károsodik. Fukusima esetében ez az atomerőmű több tíz kilométeres körzetét jelenti. A szakember emlékeztetett rá, hogy a kitelepítési zónát kiterjesztették hétfőn. Mint mondta, korábban 20 kilométeres körben rendelték el a kitelepítést, de a 20 és 30 kilométeres kör között élőknek csak tanácsolták, hogy hagyják el lakhelyüket.
 Most több településen - néhány olyanon is, amely a 30 kilométeres körön kívül van - elrendelték a kitelepítést, de nem azonnal; a hatóságok hagynak időt a költözésre. A szigorítás mögött Aszódi Attila szerint az áll, hogy a közben elvégzett számítások azt igazolták, hogy az ott élőket egy év alatt érő sugárdózis 20 millisievert fölé emelkedhet, ami jelentősen meghaladja a lakossági dóziskorlátot.
 Aszódi Attila hozzátette, hogy a japán hatóság hétfőn első ízben közölt adatokat a kibocsátás becsült értékéről, eszerint a jód- és a céziumkibocsátás hét százaléka a csernobilinak. Lényeges különbség - hangsúlyozta -, hogy Csernobilban nemcsak jód- és cézium-, hanem más izotópok is meghatározók voltak.
Csernobilban két robbanás történt, egy gőz-, majd egy hidrogénrobbanás, utána pedig tíz napig tartó, intenzív grafittűz okozott nagyon magas hőmérsékletet, segítette az üzemanyag megolvadását és kihordását a reaktorból - idézte fel. Hozzáfűzte, ott nemcsak illékony izotópok, hanem az üzemanyag négy százaléka jutott a környezetbe. Ez rendkívül magas érték, és azzal járt, hogy olyan anyagok is a környezetbe kerültek, amelyek hosszú távon okoznak károsodást.
A jelenlegi japán adatok alapján nem jutott számottevő mennyiségű üzemanyag a környezetbe.
Az INES (international nuclear event scale - nemzetközi nukleáris esemény skála) használatának célja a lakosság azonnali és következetes tájékoztatása a radioaktív sugárzás forrásaival kapcsolatos események biztonsági jelentőségéről. A besorolás szintje attól függ, hogy az üzemzavarnak milyen biztonsági következményei vannak, illetve lehetnek, történt-e radioaktív kibocsátás a nukleáris létesítmény környezetébe, kapott-e az üzemeltető személyzet bármely tagja sugárterhelést.
Az eddigi legsúlyosabb nukleáris baleset a csernobili volt 1986-ban. Ez a skálán a 7. fokozatú, "nagyon súlyos baleset" kategóriába sorolható, mert jelentős radioaktív kibocsátással járt, és a környezet által elszenvedett sugárterhelés is magas volt. Szintén a korábbi Szovjetunió területén, Kistimben történt 6. fokozatú "súlyos baleset" egy újrahasznosító üzemben 1957-ben. Az 5. fokozatba sorolható az amerikai Three Mile Islandben 1979-ben bekövetkezett "telephelyen kívüli kockázattal járó baleset", amelyben hűtési probléma miatt a reaktorban levő fűtőelemek körülbelül egyharmada megolvadt.

Peking pontos tájékozatást vár Tokiótól

Peking kedden megerősítette, hogy gyors, teljes körű és pontos tájékoztatást kér Tokiótól, miután Japán 5-ről 7-es fokozatúra emelte a fukusimai atomerőműnél történt baleset súlyosságának szintjét. "Reméljük, hogy a japán fél a nemzetközi jog szerint jár el, megteszi a szükséges intézkedéseket és tudatja a vonatkozó információkat szomszédjaival és más országokkal" - hangoztatta tájékoztatóján Hung Lej (Hong Lei) külügyminisztériumi szóvivő, miközben jelezte, hogy Kína - amely közelsége miatt természetszerűleg aggódik - szoros figyelemmel kíséri a történéseket.
 Bízunk benne, hogy a Japán által tett erőfeszítések enyhítenek a jelenlegi helyzeten - jelentette ki Hung, s hozzátette: időben, pontos és teljes körű információt várnak Tokiótól.

Hetes fokozatúra emelték a katasztrófa minősítését

Ez azt jelenti, hogy az egy hónappal ezelőtti szökőár miatt történt reaktorbalesetet az 1986-os csernobili katasztrófával azonos súlyúnak ismerték el, holott - mint mondta a hivatal illetékese - a fukusimai erőműből a szabadba került hasadóanyagok mennyisége legfeljebb a tizedrésze annak, ami a csernobili baleset idején jutott a levegőbe. Számszerűsítve ez 630 ezer terabecquerelt jelent. Egy balesetet akkor sorolnak a 7-es fokozatba a nemzetközi skálán, ha radioaktív anyagok "jelentős mennyiségben" jutottak a szabadba, és a szivárgás "igen nagy mértékben hat az emberi egészségre és a környezetre".
Az atomipar-biztonsági hivatal előzetes számítást tett közzé a környezetet ért sugármennyiség halmozott (kumulatív) mennyiségéről. Az adatok szerint az atomerőműtől 60 kilométerre északnyugatra, és 40 kilométerre dél-délkeletre meghaladta az 1 millisievertet/év mennyiséget. A 20 kilométeres kitelepítési övezetben a sugárzás mennyisége 1-től 100 millisievert/év, míg a 20-30 kilométeres zónában 50 millisievert/év volt.
Edano Jukio kormányszóvivő kedden bocsánatot kért a Fukusima-1-es atomerőmű környékén élőktől és a nemzetközi közösségtől a történtekért. Hangoztatta, hogy az ukrajnai Csernobilban bekövetkezett katasztrófával szemben Japánban a baleset miatt nem voltak olyan esetek, amelyek közvetlenül veszélyesek lettek volna az emberi egészségre. A szóvivő egyben hangoztatta, hogy a kormány megtesz mindent a baleset következményeinek felszámolása érdekében. Egyben cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy egyes élelmiszerek fogyasztása nem biztonságos. Ennek alátámasztására Tokióban részt vett egy kiállításon, amelyen a fukusimai prefektúra területén fekvő Ivakiból származó mezőgazdasági termékeket mutatták be. Epret és paradicsomot fogyasztva a politikus azt mondta, hogy a piacon árusított élelmiszerek mind biztonságosak.      
Újabb erős földrengés rázta meg kedden Japán északkeleti részét.  A földmozgás 6,0-as fokozatú volt - a korábbi hírekben még 6,3-as adat szerepelt -, és Fukusima prefektúrát rázta meg, de érezhető volt a fővárosban, Tokióban is. A hatóságok szökőárriadót rendeltek el, majd kisvártatva lefújták a riasztást. Elrendelték a megrongálódott fukusimai erőmű dolgozóinak azonnali evakuálását, de ezt a rendelkezést is visszavonták. Az erőművet üzemeltető vállalat, a Tepco közölte, hogy az üzem hűtővízszivattyúi rendben működnek.