Repterek: földre szálltak a tervek

A Veszprém Megyei Bíróság a közelmúltban első fokon meghozott közbenső és részítéletében azt állapította meg,  jogszerű volt Veszprém és Szentkirályszabadja önkormányzatainak az a tavaly szeptemberi döntése, miszerint elállnak a BudaWest Zrt.-vel,  a szentkirályszabadjai repülőtér tulajdonosával kötött szerződéstől. A  határozat szerint a BudaWest tulajdonjogát törlik a nyilvántartásból, a két települését pedig visszajegyzik. Mindkét polgármester sikerként értékelte a történteket.  A megyei napilapnak nyilatkozva Iványi András szentkirályszabadjai polgármester úgy kommentálta az ítéletet, miszerint az komoly előrelépés a négy éve álló repülőtéri ingatlanfejlesztés ügyében. Porga Gyula, Veszprém polgármestere arról beszélt, egyeztet a két önkormányzat, hogy amint tulajdonba kerülnek, készen álljanak a fejlesztésekre. De ezek már nagyon nem óriásgépek fogadásáról szólnak. Ugyanis Porga azt is mondta, a város hosszú távú jövőjének egyik garanciája, hogy vállalkozásokat hozzanak Veszprémbe;  a terület pedig ilyen típusú fejlesztésekre alkalmas. Visszatérve a perre: jogerős ítélet valószínűleg csak ősszel születik. A bírói indoklás egyébként alapvetően az volt,  hogy jogszerű a szerződéstől elállás, mert a vevő nem teljesítette a vállalt kötelezettségeket.
 A sajtóvisszhang szerint az ítélet példaértékű lehet. Emlékeztetőül: a sok fehérvári pilótának is munkát adó szentkirályszabadjai repülőteret a honvédség 2004-ben zárta be, az állam térítésmentesen adta át a két településnek  azért, hogy ott polgári repteret hozzanak létre. Hosszú hozavona után a vegyes, azaz magyar és külföldi tulajdonú Buda West Airport Holding Zrt.-é lett a lehetőség 1,2 milliárdért. A cég 2006-ban vállalta,  hogy a rendezési terv elfogadása után két éven belül megkezdi a  működtetést. Aztán kezdődtek a bonyodalmak, a balatonalmádiak tüntettek, csúsztak a határidők az   engedélyek beszerzése miatt,  az önkormányzatok pedig éltek elállási jogukkal. Óriásgépek tehát egy jó ideig biztosan nem érkeznek.     
Ilyen  projektnek ma nincs létjogosultsága    a régióban - mondta lapunknak egy szakértő.  Aki Börgönd kapcsán kijelentette azt is: ahhoz, hogy ez ne így legyen, olyan iparvárosi lét kellene Fehérváron,  amilyen talán  a hetvenes években volt utoljára.

A szerződés szerint  2012 júliusáig  kötbérfizetés terhe mellett  meg kellene építeni a börgöndi repteret. A legutóbbi börgöndi lakossági fórumon Cser-Palkovics András polgármester abbéli véleményének adott hangot, hogy  erre  fizikailag sincs meg már az idő, véleménye szerint egyébként nem a létesítési engedélyben szereplő repülőteret, hanem egy kisebb gépek fogadására és a sportrepülésre is alkalmas légibázist kellene  létrehozni. Reményei szerint erről a befektetőkkel is lehet érdemben tárgyalni. Tóth Ferenc, az Alba Airport Kft. ügyvezetője lapunk kérdésére elmondta, hamarosan részletes beszámolót tart a cég a fehérvári városvezetés számára a projekt állásáról. A  terület egy része már elnyerte az ipari park címet, most egy nyertes pályázat segítségével szeretnék kiépíteni az infrastruktúrát.