Mikor mehetnek nyugdíjba más országokban a rendvédelmisek?

Szlovákiában a korkedvezményes szolgálati nyugdíjakat a kilencvenes évek közepén vezették be. A szabályozás legfontosabb elemeit Szlovákia - akárcsak Csehország - az egykori közös csehszlovák állam szabályozásából vette át.
Szlovákiában a fegyveres erők tagjai már öt év szolgálat után kapnak egyhavi végkielégítést. Minden további leszolgált évvel a havi átlagbér felével emelkedik a végkielégítés.
 A 15 évi munka után korkedvezményes szolgálati nyugdíjba vonuló szlovák katonák és rendőrök nyugdíjként havi átlagbérük 30 százalékát kapják. Ez az összeg a 15-20 év közti szolgálatért évi egy, 20-25 év közti időszakért évi két, több mint 25 évi szolgálat után pedig évi három százalékkal emelkedik.  
 A szlovák kormány jelenleg szigorításokat tervez. Ezekből kitűnik, hogy a jövőben legkorábban 55 éves korban és 20 évnyi szolgálat után mehetnének a katonák és a rendőrök szolgálati nyugdíjba.
Szlovákiában a rendvédelmi dolgozóknak és katonáknak nyújtott kedvezmények célja, hogy vonzóvá tegyék e nehéz foglalkozásokat. Komoly összegeket jelentenek a rokkantnyugdíjak, elhalálozás esetén a családtagok nagyobb összegeket kapnak. A katonák és rendőrök munkaképtelenség, betegség idején például teljes átlagfizetést kapnak.

Romániában a rendvédelmi és nemzetbiztonsági szerveknél dolgozók számára több kedvezményt biztosít a nyugdíjtörvény. Tavaly fogadta el a román parlament az új nyugdíjtörvényt, amely a kiemelt öregségi járandóságokat beépítette a köznyugdíjrendszerbe. Azelőtt külön jogszabály rendelkezett a rendvédelmi szervek dolgozóinak és az egyéb, kiemelt juttatásra jogosult állami alkalmazottaknak a nyugdíjazásáról.
A változtatás ellenére az új jogszabály is kiemelten kezeli a rendvédelmi és nemzetbiztonsági szervek kötelékében dolgozókat. Így például a katonák, rendőrök, csendőrök, titkosszolgálati tisztek nyugdíjkorhatára a férfiak és a nők esetében egyaránt 60 év, míg az általános nyugdíjkorhatár 65 év a férfiaknál, és 63 a nőknél. Az érintettek számára ezenkívül egytől 13 évig terjedő nyugdíjazási korkedvezményt állapít meg a jogszabály annak függvényében, hogy hány évet szolgáltak e kiemelt státusú munkában. Így például, ha valaki 20 évet dolgozott le belügyi vagy védelmi minisztériumi alkalmazottként, akkor 10 évvel hamarabb mehet nyugdíjba. A jogszabály azt is kimondja, hogy a kedvezmények nyomán csökkentett nyugdíjkorhatár nem lehet alacsonyabb 45 évnél.
A korkedvezmény mellett kiemelt nyugdíjat is biztosít a rendvédelmi és nemzetbiztonsági szervek kötelékében dolgozóknak a jogszabály a többi nyugdíjas juttatásához viszonyítva. Az új jogszabály révén azonban veszítettek is kedvezményeikből a belügyisek és honvédelmisek, hiszen bevezette azt az elvet, hogy a nyugdíj kiszámításában nem csak az utolsó két év jövedelmét veszik figyelembe, hanem valamennyi szolgálati évben jegyzett keresetet.
A román kormány szerint azért volt szükség az egységesített nyugdíjtörvényre, mert a korábbi jogszabályok a többi nyugdíjashoz képest méltánytalanul magas nyugdíjat biztosítottak a kiemelt járandóságban részesülőknek. Ezenkívül az új jogszabály biztosítja a román nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is.

Ausztriában a rendőrök törvényes nyugdíjkorhatára 65 év. A tényleges nyugdíjba vonulási kor, akárcsak a lakosság többi részénél, ennél valamivel alacsonyabb. Egy tavalyi kormányzati kimutatás szerint a rendvédelmi dolgozóknál átlagosan 57,5 év. Ez nagyjából megfelel a többi közalkalmazott - tanárok, közigazgatásban dolgozók - átlagának (60,5 év), és nem tér el lényegesen a magánszférában foglalkoztatottak tényleges nyugdíjba vonulási életkorától (58 év) sem.
A kimutatás szerint ugyanakkor a rendvédelmisek körében magas, 36 százalék azoknak az aránya, akik munkavégzés folytatására való alkalmatlanság, illetve munkaképtelenség miatt kérik előre hozott nyugdíjazásukat. 2005-ben viszont még ennél is magasabb, 69 százalék volt ez az arány, s 55 év az átlagos tényleges nyugdíjkorhatár.
 A legnagyobb osztrák rendőr-szakszervezet vezetőjének egy közelmúltbeli nyilatkozata ugyanakkor arra utal, hogy kollégáinak egy jelentős része a statisztikai átlagnál, vagyis 57,5 éves kornál jóval előbb fejezi be a szolgálatot. Hermann Greylinger utánpótlás-hiányra figyelmeztetve arról beszélt, hogy néhány éven belül akár az állományban lévők fele is nyugállományba vonulhat. A rendőrségnél jelenleg 45-50 év az átlagéletkor, s a szakszervezeti vezető megfogalmazása szerint ebben a korban "kezdenek sokan nyugdíjba vonulni".

OLDALTÖRÉS: Németországban az egyetlen privilégium, hogy munkájuk biztosabb...

Németországban az egyetlen privilégium, hogy munkájuk biztosabb...

Csehországban korkedvezményes szolgálati nyugdíjat a fegyveres erők dolgozói - hivatásos katonák, rendőrök, titkosszolgálati alkalmazottak, börtönőrök, vámosok, tűzoltók  - kaphatnak. A törvényt a kilencvenes évek elején fogadták el, s azóta többször módosították. A szabályozás a korábbi csehszlovák rendszeren alapszik.  Az illetők szolgálati idejük befejeztével végkielégítést, majd nyugdíjat kapnak. Ezek nagysága alapvetően a szolgálatban eltöltött évektől és az átlagos bér nagyságától függ. Az egyes szakmákban a korkedvezményes nyugdíj külön szabályozás alá esik, és nem egyforma.
 A végkielégítés nagysága egységes: 10 évi munkaviszony után egy havi fizetés, 10-15 év között kéthavi, 15-20 év között háromhavi és 20 éve felett pedig négyhavi fizetés jár.
Míg korábban legkevesebb 20 évig kellett a fegyveres erőknél szolgálni, hogy az illető jogosult legyen szolgálati nyugdíjra, a legutóbbi szabályozás szerint ez az idő 15 évre csökkent. A szabályok szerint a legmagasabb szolgálati nyugdíj az utolsó bruttó bér 60 százaléka lehet azoknál, akik 30 évet töltöttek szolgálatban.
Ezeket a szolgálati nyugdíjakat az érintettek addig kapják, amíg nem jogosultak az időskori nyugdíjra. Amikor ez bekövetkezik, a két juttatás közül szabadon választhatják azt, amelyik jobban megfelel nekik, tehát a magasabb összeget.

Lengyelországban évek óta napirenden van a rendvédelmi szervek dolgozóit érintő nyugdíjrendszer reformja.
A jelenlegi rendszerben a rendőrség, a belbiztonsági ügynökség, a polgári és katonai hírszerzés és elhárítás, a korrupcióellenes hivatal, a határőrség, a kormányőrség, a tűzoltóság és a büntetés-végrehajtás dolgozóinak - életkorra való tekintet nélkül - 15 évi szolgálati jogviszony után van lehetőségük korengedményes nyugdíjba vonulásra. 
 A kormány reformtervei értelmében legkevesebb 20 évre emelnék a minimális szolgálati időt, és a rendvédelmi dolgozók leghamarabb 55. életévük betöltése után mehetnének nyugdíjba, s ez vonatkozna mindkét nem képviselőire. Jelenleg Lengyelországban általánosságban a férfiaknál 65, a nőknél 60 év a nyugdíjkorhatár.
Donald Tusk miniszterelnök nemrég kijelentette: a rendőrök és katonák jelenlegi kiváltságai túlzottak, és nem mindig jogosak, de megígérte, hogy a reform nem fogja érinteni a már nyugdíjban lévőket. A rendvédelmi dolgozók érdekképviseleti szervei folyamatosan tiltakoznak a tervezett intézkedések ellen, a kormányzat pedig tárgyalásokat folytat képviselőikkel. Eddig abban sikerült megállapodniuk, hogy az új rendelkezések csak a 2012. január 1. után szolgálatba lépőket fogja érinteni. A reformtervek hírére tömegesen kérik nyugdíjazásukat a rendvédelmi szervek dolgozói, májusig már többen adták be kérelmüket, mint tavaly.
Jelenleg a nyugdíj összege 15 év szolgálati idő után az alapul vett havi átlagjövedelem 40 százaléka, minden további szolgálati év után további 2,6 százalék, de legfeljebb a havi átlagjövedelem 75 százaléka. A nyugdíja mellett tb-járulék megfizetésével járó tevékenységet folytató személy nyugdíját külön szabályok szerint csökkenteni kell, ez azonban legfeljebb 25 százalékos lehet.
Az 1944-1990 közötti állambiztonsági szervek dolgozói csökkentett nyugdíjat kapnak.

Németországban minimális nyugdíjkedvezményben részesülnek a rendvédelmi dolgozók.
 Eszerint a jelenleg még 65 évben megszabott - de 67 évre növelt -  általános nyugdíjkorhatár egy korábbi rendelkezés értelmében nem vonatkozik a rendőrökre, a tűzoltókra és a katonákra, akik 60, 61, illetve 62 éves korban mehetnek nyugdíjba. Ennél korábbi nyugdíjba menetelről csak betegség esetén lehet szó.
A rendőrök és a tűzoltók már többször próbálkoztak azzal, hogy - tekintettel a rendkívül nehéz munkára - elérjék a korábbi nyugdíjba menetel lehetőségét. Az elmúlt években többször is igyekeztek kiharcolni, hogy 55 évesen nyugdíjba mehessenek, ezt azonban a parlament elutasította.
A rendőri, illetve tűzoltói szakmát egyébként semmi fajta kiváltsággal nem teszik vonzóbbá, és ugyanez vonatkozik a katonákra is. Az egyetlen "privilégium" az, hogy munkájuk biztosabbnak tűnik, mint a más szakmákban dolgozóké.
 Az adatok szerint a német rendőrök 60, a tűzoltók 61, a katonák pedig 62 éves kortól mehetnek nyugdíjba. A nyugdíj nagysága csekély mértékben elmarad a gazdaság területén dolgozók nyugdíjának mértékétől.  A rendőrök és a tűzoltók esetében érvényben van az, hogy felsőfokú iskolai végzettség esetén a munkában töltött idő csekély mértékben meghosszabbítható.  
A védelmi minisztérium szóvivője az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a Bundeswehr hivatásos katonái számára a 62 év a nyugdíjba menetel korhatára. A tiszti állományra vonatkozóan létezik egy külön szabályozás. Ennek lényege az, hogy amennyiben valakire nincs szükség, korábban is nyugdíjba küldhetik - a legmagasabb rendfokozatúaknál ez a korhatár 61, alacsonyabb rendfokozat esetén 59, az altisztek esetében pedig 54 év. Mindez azonban fordítva is érvényes: amennyiben valakire nagy szükség van, alkalmazása a nyugdíjkorhatár felett is meghosszabbítható.
A rendőrökhöz és a tűzoltókhoz hasonlóan a katonák sem részesülnek semmilyen kiváltságban.  Az egyetlen "előny" az ő esetükben is, hogy  "állásukat" alig fenyegeti veszély.
A kormány, illetve a parlament mindezzel kapcsolatban semmifajta reformot, illetve módosítást nem tervez.

OLDALTÖRÉS: Az USA-ban a rendőrök 30 évi munka után a bérük 75 százalékával vonulhatnak nyugdíjba

Az USA-ban a rendőrök 30 évi munka után a bérük 75 százalékával vonulhatnak nyugdíjba

Franciaországban  július 1-én lép hatályba a tavaly elfogadott új nyugdíjtörvény, amelynek értelmében a jelenlegi 60 évről 2018-ig fokozatosan 62-re emelkedik a nyugdíjkorhatár. A külön nyugdíjrendszerbe tartozó rendvédelmi dolgozókra nem vonatkozik az új szabályozás. A szakszervezeteikkel 2007-ben megkötött megállapodás értelmében viszont az ő esetükben is megemelkedik pénteken két évvel a nyugdíjkorhatár, amely a fizikai nehézség függvényében foglalkozásonként és munkakörönként változó.
A korkedvezményes nyugdíjba vonuláshoz valamennyi rendvédelmi területen legalább 15 év szolgálati idő szükséges. Teljes összegű nyugdíjra azonban jelenleg 37,5 év, 2012-től pedig 41 év munkaviszonnyal válik jogosulttá valamennyi francia munkavállaló, így a rendvédelmi dolgozók is. A rendőrök és a fegyőrök az eddigi 50 helyett péntektől 52 évesen mehetnek nyugdíjba, legalább 15 év szolgálati idő igazolása után. A tűzoltóknál legalább húsz év munkaviszony kötelező a nyugdíjhoz, s az eddigi 55 éves nyugdíjkorhatár július 1-én 57-re emelkedik. A hadseregből a tisztek az eddigi 25 helyett 27, a többi katona pedig a korábbi 15 év szolgálat után mostantól 17 év után nyugdíjba vonulhat. A katonák átlagosan 45,7 évesen kérik nyugdíjazásukat, számukra ugyanis nem létezik nyugdíjkorhatár és jelenleg nem is tervezik annak bevezetését.
Nagy-Britanniában azok a rendőrök, akik 2006 áprilisa előtt kezdték szolgálati viszonyukat, 30 évi szolgálati idő után vonulhatnak nyugdíjba maximális - vagyis az utolsó éves fizetésük kétharmadának megfelelő - nyugellátással.
A vonatkozó törvény időközbeni módosítása nyomán azoknak, akik rendőri  munkaviszonyukat 2006 áprilisa után kezdték,  ugyanehhez 35 év szolgálati időt kell letölteniük.
Az első kategóriába tartozó rendőrök nyugdíjba mehetnek 50 éves korukban is, ha addig legalább 25 év szolgálati időt eltöltöttek a rendőrség kötelékében, ám ebben az esetben nyugellátásuk kevesebb. A második kategóriába tartozók egységes alsó nyugdíjkorhatára 55 év, ha addig elérték a 35 év szolgálati időt.
A tűzoltók 25 évi vagy ennél hosszabb munkaviszony esetén 50 éves korukban nyugdíjba vonulhatnak, a teljes állami nyugdíjellátáshoz azonban 30 évi munkaviszony szükséges.
A brit fegyveres erők kötelékében csak hivatásos katonák szolgálnak, sorozás az 1950-es évek óta nincs. A tiszti rendfokozatúak a 21 éves koruktól - vagy az ennél későbbi csatlakozás időpontjától - számított 16 évnyi szolgálati idő után, az egyéb rendfokozatú katonák a 18 éves koruktól - vagy az ennél későbbi csatlakozás időpontjától - számított 22 év szolgálati idő után kaphatnak katonai nyugellátást.
Az Egyesült Államokban, ahol az általános nyugdíjkorhatár 67 év, a rendőrök 20 évi szolgálat után általában fél fizetéssel, 30 évi munka után pedig a bérük 75 százalékával vonulhatnak nyugdíjba. A fegyveres erőknél 20 évi szolgálat után választható a nyugállományba vonulás. Az öregségi fizetés nagysága (a katonák esetében nincs nyugdíj, mert elvben bármikor visszarendelhetők aktív szolgálatra) a szolgálatban eltöltött évek számától, az elért kitűntetésektől és a rendfokozaton belüli kategóriától is függ.
A saját kategóriájukban a legmagasabb nyugdíjat azok kapják, akik 70 évesen vonulnak vissza.

OLDALTÖRÉS: Az olasz rendőrök kedvezményes korhatár szerint vonulnak nyugdíjba

Az olasz rendőrök kedvezményes korhatár szerint vonulnak nyugdíjba