Rezgett a ház, bemozdultak a tárgyak - földrengés volt Gánt és Csákvár között (fotókkal frissítve)

- Rezgett az egész ház, bemozdultak a tárgyak, az ablakok. Nagyon megijedtem, mert az előző földrengést én egyáltalán nem éreztem, így nem is tudtam, milyen félelmetes az ilyen - mesélte Spergelné Rádl Ibolya, Gánt polgármestere a reggeli földrengés eseményeit. Ő volt az első, aki reggel 8 óra 12 perckor bejelentést tett a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon. Ez nem is csoda, hiszen vélhetően a gántiak voltak azok, akik leginkább megérezték a föld mozgását. A Magyarország Földrengési Információs Rendszer adatai szerint Oroszlány és Csákvár között volt az epicentrum, s a rengést reggel 8 óra után pár perccel lehetett érezni.
- Kiküldtem a munkatársaimat az önkormányzati épületekhez, nézzék meg, nem keletkezett-e kár valamelyikben, de szerencsére mind ép maradt. A januári földrengés alkalmával megrepedt az önkormányzat, az óvoda és a művelődési ház épülete is, akkor a biztosító fizetett - árulta el a gánti polgármester asszony, aki kérte a lakosságot, hogy ha a korábbi házsérülések továbbrepedtek a hétfői földmozgások miatt, azonnal jelentsék be a biztosítójuknál.
Lapunknak Katonáné Venguszt Beatrix, Csákvár polgármestere jelezte korán reggel a rengést, ahogyan azon a januári estén is tette. Csákváron szintén sokan érezték a földkéreg mozgását alattuk, de szerencsére itt sem történt káresemény.

Sebestyén Erika, a  Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kommunikációs munkatársa  elárulta: Gánton és Csákváron kívül érezték még Zámolyon, Vértesbogláron, Vértesacsán, Száron, Alcsútdobozon is a rengéseket, ezért az érintett polgármesteri hivatalokkal felvették a kapcsolatot. 
- Egyik településről sem érkezett káreseményről bejelentés, ennek ellenére felhívtuk a figyelmet arra, hogy a közművekre fokozottan ügyeljenek - mondta a katasztrófavédelem kommunikációsa.  Az érintett szolgáltatatókkal is felvették a kapcsolatot, az eddigi információk szerint azonban a közművekben sem keletkezett kár.
- A kollégáim érezték a földmozgást az irodákban, én viszont kint voltam a szabadban, és semmit nem vettem észre - árulta el Kovács Zoltán, Vértesacsa polgármestere, aki azt mondta: ha komolyabb problémát éreztek volta, azonnal jelezték volna a polgári védelemnek is. Hasonló tapasztalatai voltak Vértesboglár polgármesterének, Sztányi Istvánnak is hétfőn reggel:
- Kifutottak a hivatalból a kollégák, nagyon megijedtek. Azt mondták, hogy elég szépen rengett minden körülöttük. Én viszont máshol voltam, és nem éreztem semmit. Valószínűleg egy sávban lehetett érzékelni a mozgást - vélekedett Sztányi.

14 óra

A kárfelmérés után kiderült, hogy Oroszlányban kisebb repedések jelentek meg néhány olyan épületen, amely a januári földrengésben is károsodott - mondta Takács Károly, a település polgármestere. A polgári védelmi szakemberekkel folytatott megbeszélést követően közölte: megrongálódott a várgesztesi templom is.
Az intézmények működésében a földrengés nem okozott zavart, de felmérik az esetleges károkat. Néhány emeletes ház felsőbb szintjén kisebb tárgyak törtek össze - tette hozzá a városvezető, aki úgy ítélte meg, hogy egyelőre nem szükséges a helyi védelmi bizottság összehívása.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete korábban azt közölte, hogy a Richter-skála szerinti 3,7-es erősségű földrengés volt hétfő reggel 8 óra 6 perckor Oroszlánytól 15 kilométerre délkeletre. A rengést a lakosság nagyobb területen érzékelte.
Oroszlányt és térségét a legutóbb január végén rázta meg földrengés, akkor 4,7-es erősségű volt. Az akkori rengés csaknem ötven kilométeres körzetben érzékelhető volt. Senki sem sérült meg, de biztosítókhoz és a polgármesteri hivatalokhoz több mint háromezer bejelentés érkezett, a károk teljes összege meghaladhatta az egymilliárd forintot. Akkor Oroszlányban 220 káresetet jegyzőkönyveztek, a közeli Vértessomlón 107 épületben keletkeztek károk. Magyarországon 1985 óta nem volt olyan erejű földrengés, mint januárban abban a térségben.

OLDALTÖRÉS: Gánt és Csákvár térségében volt a rengés epicentruma - komoly károkról nem tudni

Gánt és Csákvár  térségében volt a rengés epicentruma - komoly károkról nem tudni

Nem jelentettek komolyabb károkat eddig a hétfő reggeli földrengés epicentrumának környékéről, a Fejér megyei Gánt és Csákvár térségéből. A földmozgás 20 kilométernyire is érezhető volt, Száron és Alcsútdobozon már kevésbé észlelték a mozgásokat.    Farkas Imréné, Zámoly és Gánt község körjegyzőségének igazgatási főmunkatársa elmondta: az ablakok úgy remegtek, mintha egy nagyobb kamion elhaladt volna a polgármesteri hivatal előtt, de ez csak néhány másodpercig tartott. Az épületeket azóta ellenőrizték, károkat nem fedeztek fel és a lakosság sem jelzett.

Katonáné Venguszt Beatrix (független), Csákvár polgármestere arról számolt be, hogy a rengéseket a lakosság tájékoztatása szerint a leginkább az emeleteken és a tetőterekben érezték. Eddig az önkormányzathoz egyetlen kárbejelentés érkezett. Hozzátette, hogy az esetleges utórengésekre felkészülve a helyi önkéntes tűzoltóság egy egysége készenlétben van.
Oláh Gyárfás (független), Alcsútdoboz polgármestere közölte, hogy az önkormányzati hivatal épületében mozogtak a szekrények, csörömpöltek a poharak. Az utcán sétálva, autóban ülve nem volt érzékelhető a földmozgás. 
Moharos Péter (független), Szár polgármestere is hasonló jelenségekről számolt be. Mint mondta, nagyon enyhén érezték a rengést; az irodák csukott ajtói remegtek. 

Nem érkezett jelentés károkról

 A rengést a lakosság nagyobb területen érzékelte. Az obszervatóriumba károkról nem érkezett bejelentés -  közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete az MTI-vel.

 A rengést a lakosság nagyobb területen érzékelte. Az obszervatóriumba károkról nem érkezett bejelentés -  közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete az MTI-vel.

Oroszlány önkormányzata az MTI-vel azt közölte, hogy a földrengés epicentruma Gánt és Csákvár között volt. Az első, gyors kárfelmérés szerint a közintézmények működésében sem okozott zavart a rengés. A város polgármestere, Takács Károly (Fidesz-KDNP) úgy ítélte meg, hogy egyelőre nem szükséges a helyi védelmi bizottság összehívása.
A polgármester az MTI-nek elmondta: a hivatalban nyolc óra után pár perccel hallották a morajlást, és mivel már "rutinosak e téren", rögtön értesítették a katasztrófavédelmet. Mikor bebizonyosodott, hogy valóban földrengés volt, egyeztetett a környező települések polgármestereivel is.
Mint hozzátette, a magasabb házaknál kisebb mozgást érzékeltek. Mostanáig vagyoni kárról nem érkezett jelentés, de a környékbeli intézmények vizsgálata még tart. Takács Károly úgy tudja, a földrengésben senki nem sérült meg. 
 A polgármester a katasztrófavédelemmel folytatott kárfelmérés eredményéről 13 óra utánra ígért részleteket.
Oroszlányt és térségét a legutóbb január végén rázta meg földrengés, az 4,7-es erősségű volt. Az akkori rengés csaknem ötven kilométeres körzetben érzékelhető volt. Senki sem sérült meg, de biztosítókhoz és a polgármesteri hivatalokhoz az egész országból több mint háromezer bejelentés érkezett, a károk teljes összege meghaladhatja az egymilliárd forintot. Oroszlányban 220 káresetet jegyzőkönyveztek, a közeli Vértessomlón 107 épületben keletkeztek károk. Magyarországon 1985 óta nem volt olyan erejű földrengés, mint januárban abban a térségben.

A Gánti mérőállomás mai adatait itt láthatják!

Földrengések Magyarországon 2006 óta

A Richter-skála szerinti 3,7-es erősségű földrengés volt hétfő reggel Oroszlánytól 15 kilométerre délkeletre, a rengés epicentruma Gánt és Csákvár között volt.

Magyarország nem tartozik a kiemelkedően földrengésveszélyes területek közé, évente 100-120 kisebb (2,5 magnitúdójúnál enyhébb) földrengést regisztrálnak a szeizmológiai hálózat segítségével, ezek nagy része nem éri el az érezhetőség határát. Az ország területén évente négy-öt 2,5-3,0-as erősségű, az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat nem okozó földmozgásra kell számítani. A Kárpát-medencében az egyik legsúlyosabb, a mai Richter-skála szerint 6,2 erősségű földrengés 1763. június 28-án volt. Az elsősorban Komáromot érintő elemi csapás következtében valamennyi ház megrongálódott, a halottak száma 63, a sebesülteké 102 volt. Az MTI Sajtóadatbank összeállítása a Magyarországon 2006 óta észlelt, a Richter-skála szerint 2-esnél erősebb földrengésekről:
    2006. szeptember 15. - A Pest megyei Szentlőrinckáta térségében 2,5-ös erősségű földmozgást regisztráltak.
    2006. november 15. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Beregdaróc környékén 2,5-es erősségű földrengést észleltek.
    2006. november 23. - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ismét Beregdaróc körzetében 35 épület rongálódott meg abban a 4,5-ös fokozatú földrengésben, amelynek az epicentruma Ukrajnában, a kárpátaljai Horonda község közelében volt. A földmozgást Sárospatak térségében is észlelték.
    2006. december 31. - A Pest megyei Gyömrő térségében történt, 4,1-es erősségű rengésben több millió forintos épületkárok keletkeztek Gyömrő, Pécel, Gödöllő, Erdőkertes, Piliscsaba és Mende településeken. A földmozgás közelében és Budapest több kerületében áramkimaradások voltak, de a talajmozgást Heves megyében, elsősorban Hatvanban és környékén is érzékelték az emberek.
    2007. március 3. - Vas megyében, Kőszegtől északra a magyar-osztrák határ közelében 2,9-es erősségű földmozgást észleltek. Kőszegen és Bükön is érezni lehetett a rengést.
    2007. november 18. - A Nógrád megyei Hollókőn 2,9-es erősségű földrengést érzékeltek.
    2008. január 18. - A Dunántúlon, Pápától délre a 3,2-es erősségű mozgásokat követően nem érkezett bejelentés anyagi károkról.
    2008. november 13. - A Békés megyei Muronynál kétszer is rengett a föld, előbb 3,5 erősségű, majd 3,2 erősségű földrengést észleltek.
    2009. november 25. - A Veszprém megyei Peremarton közelében a 3,0-as földrengést a lakosság is érzékelte, de károkról nem érkezett bejelentés.
    2010. február 8. - Somogy megyében 2,9-es földmozgást észleltek, amelynek az epicentrumát Somogyjád és Várda közöttre határozták meg.
    2010. május 25. - A Pest megyei Tápiószele közelében a Richter-skála szerinti 3,1-es erősségű földrengést észleltek.
    2010. augusztus 14. - Borsod-Abaúj-Zemplénben, Emőd, Harsány térségében a Richter-skála szerinti 2,5-es erősségű földrengést észleltek emődi epicentrummal.
    2010. augusztus 17. - A Baranya megyei Sellye közelében a Richter-skála szerint 3,0, illetve 3,1 magnitúdójú földrengés volt. Később Miskolctól néhány kilométerre délre is megrengett a föld, ez 2,5-ös erősségű volt.
    2010. augusztus 19. - Miskolc térségében újabb földrengés történt, a Richter-skála szerint 3-as erősségű rengés középpontja 15 kilométerre volt a borsodi megyeszékhelytől.
    2010. augusztus 27. - A Richter-skála szerinti 3-as erősségű földrengés történt a Vas megyei Körmend térségében.
    2010. október 31. - Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Richter-skála szerinti 2,7-es erejű földrengés történt, amelynek az epicentruma Szerencstől 7 kilométerre, délkeleti irányban volt.
    2010. november 21. - A Baranya megyei Mohácstól tíz kilométerre 2,5-ös erősségű földrengést észleltek.
    2010. december 14. - A Richter-skála szerinti 2,9-es erősségű földrengés volt Miskolc környékén.
    2011. január 26. - Kisebb, a Richter-skála szerint 2,5-ös erősségű földrengés volt érezhető a Komárom megyei Bábolna térségében.
    2011. január 29. - Földrengés rázta meg a Dunántúlt és Budapestet, a Richter-skála szerinti 4,7-es rengés epicentruma Oroszlány térsége volt. Az épületekben csak kisebb károk keletkeztek, senkit nem kellett kiköltöztetni. 30-án és 31-én több kisebb utórengés is követte az oroszlányi földmozgást.